Kép: IMAGO/Omar Ashtawy \ apaimages
Az izraeli hadsereg a háború során már a Gázai övezet 86 százalékára adott ki evakuálási parancsot; májusban számos ember menekült el a tengerparti terület központjából.
A Hamász 2023. október 7-i pusztító terrortámadása nemcsak több mint ezer ember meggyilkolását jelentette az izraeli határvárosokban és kibucokban - a nap egyben a humanitárius katasztrófa felé vezető út kezdetét is jelentette a Gázai övezet lakossága számára. Az izraeli hadsereg közvetlenül ezután indított, a terrorcsoport „kiirtását” célzó hadjárata, amely a Hamász-terror évfordulóján immár mintegy egy éve tart, sok civil számára is végzetesnek bizonyult. A Gázai övezet nagy része még mindig harci és katonai zárlat-övezet, a lakosság kis helyen, rögtönzött menekülttáborokban és sátorvárosokban él, alig bírják a közelgő telet. Egyelőre nem tudni, meddig tart még szenvedésük, és úgy tűnik, hogy a katonai hadjáratnak egyelőre nem látszik vége.
Számos halott és sebesült
A gázai Egészségügyi Minisztérium nemrégiben több mint 41 000 halottról és mintegy 97 000 sebesültről számolt be a háború kezdete óta. Ezek a hatósági adatok heves viták tárgyát képezik. Ennek egyik oka, hogy még mindig nem tesznek különbséget a civilek és a harcosok között. Ráadásul mivel a kórházak és a hullaházak gyakran már nem hozzáférhetőek, az áldozatok közül mintegy 10 000-et nem sikerült név szerint azonosítani. A Gázában uralkodó körülmények között pedig szinte lehetetlen függetlenül ellenőrizni a számadatokat - nem utolsósorban azért, mert a nemzetközi média képviselőinek még mindig tilos a tengerparti övezetbe belépniük. Az ENSZ és más megfigyelők azonban többször hangsúlyozták, hogy a hatóság adatai a múltban általában hitelesnek bizonyultak.
Más forrásokból származó becslések, amelyek nem a minisztérium számain alapulnak, hasonló eredményekre vezettek: Ezek közé a források közé tartozik az Airwars civil szervezet, amely több konfliktusban is aktív, valamint a svédországi Uppsalai Egyetem Konfliktusadat-programja (UCDP). Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy májusi interjúban mintegy 30 ezer halálos áldozatról beszélt, ebből 16 ezer civil (az ENSZ akkor mintegy 36 ezerre becsülte a halálos áldozatok számát).
Szeptember közepén a gázai egészségügyi minisztérium egy 649 oldalas listát tett közzé, amelyen 34 344 augusztus végéig megölt ember neve szerepelt, akik közül 11 355 kiskorú volt. Az első 14 oldalon 710 ember életkora „0” - azaz egy év alatti csecsemők. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) becslése szerint eddig több mint 25 ezer gyermeket öltek meg, bár a számokat a folyamatos harcok miatt nem lehet 100 százalékosan ellenőrizni.
Tavaly október elején kezdetben tömeges izraeli légicsapások érték a Gázai övezet északi részén fekvő Gáza városát. A Gázai övezet nagy része még mindig harci és katonai tilalmi övezet.
A szakértők már tavaly is azt feltételezték, hogy az áldozatok számát inkább alábecsülték, mint túlbecsülték, és ebben az ítéletben azóta alig változott valami. Mivel a Gázai övezet számos része megközelíthetetlen, a palesztin egészségügyi minisztérium becslése szerint mintegy 10 000 embert temettek maguk alá a romok. Az is nyitott kérdés marad, hogy hány olyan emberről derül ki, akik nem haltak meg közvetlenül a harcokban, hogy a háború következtében haltak meg, például az egészségügyi infrastruktúra és az azt követő kezelési lehetőségek lerombolása miatt. A Lancet magazinnak júliusban három tudós által írt levélben 1:4 arányt említettek a korábbi konfliktusok alapján, ami több mint 180 000-es számot eredményez. Sok más szakértő is úgy véli, hogy több közvetett haláleset van és lesz. A konkrét számot azonban a bizonytalan adatalap és a meglehetősen véletlenszerű becslés miatt (az 1:4 arány alapjául a kelet-timori polgárháború szolgál) szintén kritika érte.
Romokban heverő egészségügyi rendszer
Segélyszervezetek szerint a gázai egészségügyi rendszer összeomlott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a 36 kórházból jelenleg 17 működik részben. A Gázai övezet közepén és déli részén tíz terepkórházat állítottak fel, amelyeknek a fele működik. A kórházak együttesen valamivel több mint 2100 ággyal rendelkeznek.
A segélyszervezet szerint a Care által júliusban megnyitott kórházban a betegek több mint fele gyermek. Szeptemberben a Vöröskereszt arról számolt be, hogy egy május óta működő terepkórházban a betegek több mint 30 százaléka gyermek. Sokan elvesztették végtagjaikat.
Egy kisfiú szeptember elején, miután izraeli légicsapás érte a nuseirati menekülttábor egyik iskolaépületét. Sok gyermeket is érint a háború. Kèp: IMAGO/Omar Ashtawy \ apaimages
A WHO becslése szerint a Gázai övezetben legalább 22 500 ember szorul orvosi rehabilitációra, egyesek közülük évek óta. Október óta 5130 beteget evakuáltak külföldre kezelésre. Ez a 14 510 kért eset 35 százalékának felel meg.
Pusztítás és kitelepítés
Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta a Gázai övezetben az épületek kétharmada megrongálódott vagy megsemmisült. Ezt az ENSZ a szeptember eleji műholdas adatokra hivatkozva közölte. Az Unicef szerint a Gázai övezetben 524 iskola rongálódott meg vagy semmisült meg teljesen, ami a terület iskoláinak 92,9 százalékát jelenti. 645 ezer iskolás már elvesztett egy teljes tanévet. „A gázai gyilkosságok és pusztítások gyorsasága és mértéke semmihez sem hasonlítható, amit főtitkárságom alatt láttam” - mondta António Guterres ENSZ-főtitkár, aki 2017 elején foglalta el a világszervezet élén a posztot.
Pusztítás egy izraeli légicsapás után a Gázai övezet központjában lévő Deir al-Balah-ban pénteken. Az ENSZ szerint a Gázai övezetben az épületek kétharmada megrongálódott vagy megsemmisült.
Az ENSZ becslése szerint 1,9 millió ember, a Gázai övezet lakosságának 90 százaléka kényszerült lakóhelye elhagyására, sokan közülük először. Az izraeli hadsereg a háború során már a Gázai övezet 86 százalékára adott ki evakuálási parancsot. A segélyszervezetek ismételt támadásokról számolnak be az Izrael által „humanitárius övezetként” kijelölt többi területen is.
Éhínség és segélyszállítmányok
A Világbank szerint a Gázai övezetben élők közel 100 százaléka él ma szegénységben. A teljes lakosság a humanitárius segélyektől függ. Az ENSZ szeptember eleji adatai szerint a konyháikon naponta biztosított ételek száma júliushoz képest 35 százalékkal csökkent. A 130 konyhából legalább 70-et kénytelenek voltak bezárni vagy áthelyezni, többek között az Izraeli Védelmi Erők többszöri evakuálási felhívása miatt.
Még júniusban az integrált élelmezésbiztonsági fázisok osztályozásáról szóló jelentés (IPC) megállapította, hogy a Gázai övezet lakosságának 96 százaléka éhezik válsághelyzetben vagy annál nagyobb mértékben. Csaknem félmillió embert érint a katasztrofális éhezés (a legmagasabb, 5-ös IPC-kategória).
Kép: IMAGO/Yasser Qudihe
Éhező emberek egy rafahi elosztóközpontban február végén. A segélyszervezetek ismételten panaszkodnak, hogy túl kevés segélyszállítmány jut el a Gázai övezetbe.
A Norvég Menekültügyi Tanács nemrég Izrael akadályoztatását tette felelőssé azért, hogy a szükséges élelmiszersegély 83 százaléka nem jut el Gázába. Az ENSZ és az izraeli kormány adatai azt mutatják, hogy az élelmiszer- és segélyszállítmányok szeptemberben hét hónap óta a legalacsonyabb szintre csökkentek. Médiajelentések szerint ez annak is köszönhető, hogy az izraeli hatóságok új bürokratikus akadályokat vezettek be egyes humanitárius szállítmányok számára.
A témában
Egy évvel a Hamász-támadás után a túszok hozzátartozói még reménykednek
Egy évvel a Hamász-támadás után minden szem Iránra szegeződik
Tényellenőrzés: Hat hónap a gázai háborúból, hat hónap küzdelem az igazságért
Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000239271/ein-jahr-gazakrieg-ein-jahr-humanitaere-katastrophe 2024. október 6., 11:00
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
