Kedd este az iráni Forradalmi Gárda több száz rakétát és cirkálórakétát lőtt ki izraeli katonai állásokra. Bár sokukat az izraeli légvédelem elfogta, a konfliktus alig több mint egy évvel ezelőtti eszkalálódása óta ez volt az első alkalom, hogy rakéták csapódtak be nagy számban Izrael belterületén. A támadásban két jordániai és két izraeli megsebesült, egy palesztin pedig meghalt. A 37 éves gázai munkás, Sameh Al-Asali egy ciszjordániai Jerikó melletti táborban tartózkodott, amikor halálos találatot kapott egy iráni rakéta lehulló szilánkjaitól - írja a New York Times.
A közösségi oldalakon számos videó kering, amelyeken állítólag több tucat rakéta csapódik be különböző izraeli helyszíneken. Az izraeli kormány fiókjai (accounts) is megosztják ezeket a videókat. Izraeli források szerint az anyagi károk felmérése még tart. A különböző izraeli médiumok által terjesztett felvételeken állítólag több méter mély kráter látható a földben egy közép-izraeli városban, valamint megrongálódott autók és lehulló rakétarészek. Az izraeli hadsereg szerint az ország központjában egy iskolaépületet is találat ért.
Az önvédelemhez való jog
Irán szerint az Izrael elleni támadásban először használtak hiperszonikus rakétákat is - számol be az AFP. A „Fatah-1” rakétával a Forradalmi Gárda légierejének sikerült legyőznie az izraeli légvédelmet. Iráni források szerint összesen 200 rakétát és cirkálórakétát lőttek ki. Az iráni vezetés szerint a rakéták nem polgári, hanem kizárólag katonai létesítmények ellen irányultak. A Forradalmi Gárda szerint a célpont három légi támaszpont és az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad központja volt, amely Tel-Aviv központjában található . Állítólag több rakéta csapódott be a Moszad székházának közvetlen közelében. A támadás a légi- és radarbázisok, valamint az izraeli biztonsági apparátus más létesítményei ellen is irányult, amelyekkel a Hamász és a Hezbollah magas rangú képviselőinek megölését tervezték - közölte a Forradalmi Gárda az AP szerint.
Iránnak joga van megvédeni magát a nemzetközi szabályok keretein belül - folytatódott a közlemény. A támadás megtorlás volt Iszmail Haníja Hamász külügyi vezető július 31-én Teheránban, Haszan Naszrallah Hezbollah főtitkár szeptember 27-én Bejrút Dahija nevű külvárosában történt meggyilkolásáért és egy iráni tábornok megöléséért. Irán az ENSZ alapokmányával összhangban önvédelmet is gyakorolt a támadással, és csak a „gázai és libanoni népirtásért felelős” katonai és biztonsági létesítményeket támadta - magyarázta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X-en megjelent nyilatkozatában. Országa ezt azután tette, „hogy csaknem két hónapon át hatalmas önmérsékletet tanúsítottunk, hogy teret teremtsünk a gázai tűzszünetnek”. Izrael támogatóinak most az a felelőssége, hogy „megfékezzék a tel-avivi háborús uszítókat, ahelyett, hogy részt vennének az őrületükben”.
Az USA is részt vett
Az izraeli hadsereg szerint Izrael, az Egyesült Államok és Jordánia „nagyszámú” iráni rakétát fogott el, amelyben különösen Joseph Biden hangsúlyozta személyes szerepét. A Földközi-tenger keleti részén állomásozó amerikai haditengerészeti erők „az én utasításaimra” védték Izraelt - idézte a New York Times a leköszönő amerikai elnököt, hozzátéve, hogy „meghiúsította és hatástalanná tette” a támadást.
„Félreértés ne essék, az Egyesült Államok nagyon, nagyon, nagyon, nagyon is Izrael mögött áll” - mondta Biden órákkal a támadás után újságíróknak. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter „megvetendő agressziónak” nevezte a támadást, Antony Blinken pedig „teljesen elfogadhatatlannak” ítélte azt - idézi a dpa az amerikai külügyminisztert. „Az egész világnak el kell ítélnie ezt” - mondta Blinken helyi idő szerint szerdán Washingtonban.
Olaf Scholz német kancellár „a lehető leghatározottabban” elítélte a támadásokat, és az elmúlt hónapok eseményeinek sajátos olvasatában kijelentette, hogy az iráni rakétatámadások azzal a kockázattal járnak, hogy „az egész régiót lángba borítják”. Ezt „mindenáron” meg kell akadályozni - mondta Scholz Berlinben. Ehelyett a libanoni Hezbollahnak és Iránnak most azonnal be kell szüntetnie az Izrael elleni támadásait, a szövetséges Netanjahu-kormányt pedig bizonyára nem óvatosságra szólítják fel.
Megtorlással fenyegetnek
A térségben tovább nőnek az aggodalmak egy tűzvész miatt. Izrael a következő napokban „jelentős megtorló csapást” fog indítani, amely iráni olajtermelő létesítményeket és más stratégiai fontosságú létesítményeket vehet célba - jelentette az Axios amerikai hírportál izraeli tisztviselőkre hivatkozva. Az iráni atomprogramban érintett létesítmények szintén lehetséges célpontok, bár az USA inkább ellenezné ezt a lehetőséget a konfliktus további eszkalálódásának valószínűsége miatt. Az elmúlt évben a washingtoni vezetés - az izraeli agresszió minden anyagi, logisztikai és katonai támogatása ellenére - mindig is el akarta kerülni, hogy nyíltan háborús félnek tekintsék, és beleessenek abba az izraeli csapdába, hogy közvetlenül támadják Teherán szövetségeseit, a Hamászt és a Hezbollahot. Az iráni támadás azonban a jelek szerint most megváltoztatja ezt a szerepmegosztást, és Izrael és az USA most szorosan együttműködik egy közös megtorló csapás érdekében. „Ennek a támadásnak (az iráninak, jW) súlyos következményei lesznek, és ennek érdekében együtt fogunk működni Izraellel” - mondta kedd este Jakob Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, hozzátéve, hogy az USA »tárgyalásokat folytat az izraeliekkel«. A Pentagon homályosan közölte, hogy szorosan egyeztetni fog Izraellel annak érdekében, hogy Iránnak „komoly következményekkel” kelljen szembenéznie.
Az iráni vezetés a keddi rakétatámadást sikernek minősítette. Az Izraelre kilőtt rakéták 90 százaléka célba talált - állította a Forradalmi Gárda kedd esti közleményében. Közben a konfliktusban részt vevő felek gyakorolják a kölcsönös fenyegetések cseréjét.
„Irán ma este nagy hibát követett el - és meg fog fizetni érte” - szónokolt kedd este Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Az iráni hadsereg vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri újabb ellentámadás esetén az ország teljes infrastruktúrája elleni támadásokkal fenyegette meg Izraelt. A rakétatüzet „nagyobb intenzitással megismételnék, és a rezsim teljes infrastruktúráját célba vennék” - idézte Bagherit az AFP. Bár az Iszlám Köztársaság nem törekszik eszkalációra, Aragchi szerint nem tart a háborútól sem. Teheránból kirívó figyelmeztetést küldtek az Egyesült Államoknak is, amely központi katonai támogató szerepet játszik Izrael számára a közel egy éve tartó közel-keleti háborúban.
„Figyelmeztettük (...) az amerikai erőket, hogy maradjanak ki ebből az ügyből, és ne avatkozzanak be” - mondta Aragchi az iráni állami televíziónak. Ellenkező esetben az amerikai hadseregnek „kemény válaszra kell számítania tőlünk” - folytatta Aragchi.
Merész kötéltánc
A nyilvános szablyacsattogtatáson túl a teheráni vezetés igyekszik megakadályozni a háború további eszkalálódását és területi kiterjesztését. Abbász Araghchi iráni külügyminiszter árnyékdiplomáciát gyakorolt, és az IRNA iráni hírügynökség jelentése szerint közvetlenül a támadások után telefonon felhívta európai kollégáit Berlinben, Londonban, Párizsban és más országokban, hogy elérje, hogy óvatosan befolyásolják Izraelt. A támadással a teheráni vezetés azt a kötéltáncot akarta járni, hogy katonai erőt demonstráljon, és így ne veszítse el az arcát a térségbeli szövetségesei előtt, ugyanakkor kizárja a nyílt háborút Izraellel, kizárólag katonai célpontokra lőve.
Maga Irán a műveletet „kalibrált válaszlépésnek” minősítette, és a helyzetet mára már lezártnak tekintik. „Akciónk befejeződött” - írta az X-en Abbász Araqcsi iráni külügyminiszter, hogy aztán rögtön utána figyelmeztesse a Netanjahu-kormányt: ”Hacsak az izraeli rezsim nem dönt úgy, hogy további megtorlásra szólít fel. Ebben az esetben a mi válaszunk erősebb és erőteljesebb lesz”.
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/485244.nahostkonflikt-teherans-vergeltungsangriff.html 2024.10.02.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
