Kína-Afrika csúcstalálkozó 2015: Hszi Csin-ping kínai elnök kezet rázott Jacob Zuma korábbi dél-afrikai elnökkel (Kép: GovernmentZA/Flickr )

Kína és Afrika kapcsolatai elmélyülni fognak. Hszi Csin-ping kínai elnök szeptember elején Pekingben tartott csúcstalálkozóján azt ígérte, hogy a következő három évben 51 milliárd dollárnyi kölcsönt, beruházást és segélyt nyújt a kontinensnek, és tovább bővíti a diplomáciai kapcsolatokat a kontinens országaival.

Kína céljai Afrikában

Peking afrikai szerepvállalása nem új keletű. 1950 óta a kínai külügyminiszter első külföldi útja szinte mindig egy vagy több afrikai országba vezetett. Hszi ígéretei azonban aggodalomra adnak okot az Egyesült Államokban és más, Kínával a globális befolyásért versengő nyugati országokban.

Félelmeket kelthetnek, hogy Kína „adósságcsapda-diplomáciát” folytat, hogy az afrikai országokat fizetésképtelenségbe sodorja, hogy befolyást szerezzen felettük. Ez a narratíva olyan erős, hogy Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök kénytelen volt tagadni a csúcstalálkozón.

A kínai adósságcsapdákról szóló, széles körben elterjedt elképzelést, különösen a Srí Lanka-i Hambantota kikötő hírhedt esetét, amelyet a Srí Lanka-i kormány 2017-ben egy kínai vállalatnak adott bérbe likviditásszerzés céljából, már többször cáfolták.

Afrika növekvő népességével és gazdaságával, valamint Kína növekvő szerepvállalásával azonban fontos megérteni, hogy Kína mit próbál elérni diplomáciájával.

Hosszú távú tervek

Kína afrikai szerepvállalása egyszerre stratégiai és gazdasági jellegű. Legyen szó akár arról, hogy szavazatokat nyerjen az ENSZ-ben, hogy jobb hozzáférést kapjon az erőforrásokhoz, vagy hogy növelje valutájának nemzetközi használatát, Kína Afrikával fenntartott diplomáciai kapcsolatai részei annak a törekvésének, hogy egy többpólusú világ jelentős szereplője legyen.

Tisztán gazdasági szempontból Afrika potenciálisan jövedelmező piacot jelent Kína számára. Az alulhasznosított piac és a növekvő népesség miatt az afrikai terjeszkedés lehetősége óriási lehetőségeket kínál a kínai vállalatok számára.

Ez annál is inkább igaz, mivel a 2018-ban hatályba lépett afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezet megnyitotta a lehetőséget a határokon átnyúló értékláncok kialakítására Afrikában.

A legtöbb áru, amelyet Kína Afrikából importál, természeti erőforrásokból áll. Ezen erőforrások közül sok stratégiai jelentőségű, például az akkumulátorok gyártásához. A kínai vállalatok viszont áruk széles skáláját exportálják Afrikába, beleértve a feldolgozott termékeket, ipari és mezőgazdasági gépeket és járműveket.

A közvetlen külföldi befektetések tekintetében a kínai vállalatok még mindig csak az ötödik legnagyobb befektetők Afrikában, holland, francia, amerikai és brit társaik mögött. A növekedésük azonban viszonylag gyors volt - és míg a nyugati vállalatok az erőforrásokra és a pénzügyi szektorra összpontosítanak, a kínai vállalatok az építőiparban és a feldolgozóiparban is nagymértékben befektetnek.

A kínai vállalatok jelentős szerepet játszanak az afrikai építőipari ágazatban, és gyakran dolgoznak olyan projekteken, amelyeket kínai bankok afrikai kormányoknak nyújtott kölcsönökből finanszíroznak. 2019-ben például a kínai vállalkozók az afrikai építkezések teljes volumenének mintegy 60 százalékát adták.

Az infrastrukturális beruházások átirányítása

A Kína által finanszírozott infrastruktúra egy része kevéssé járult hozzá az afrikai kereskedelem vagy gazdasági fejlődés javításához. Hozzájárult azonban néhány afrikai ország eladósodásához.

Például a kenyai Nairobit és az ugandai Kampalát a nemzetközi repülőterekkel összekötő drága autópályák megkönnyítették a városi elit és a nemzetközi utazók életét. Ezek azonban nem vezettek gazdasági növekedéshez.

Ezért Kína az elmúlt években elkezdte átirányítani az infrastruktúra finanszírozását. Hszi 2021-ben bevezette a „kis és szép” projektek koncepcióját, amelyek jobban igazodnak a partnerországok igényeihez - ezt a koncepciót a legutóbbi csúcstalálkozón is megismételte.

Ez az afrikai vezetők kívánságaihoz való igazodás az, ami megkülönbözteti Kína afrikai szerepvállalását a nyugatiakétól. Sok afrikai vezető egyik fő vágya, hogy a feldolgozóipari értékláncokba fektessen be, és ne csak nyersanyagokat, hanem afrikai feldolgozott termékeket importáljon.

Xi fő beszédében mindkét aggodalomra kitért. Több beruházást ígért a kulcsfontosságú ágazatokban, és több afrikai árunak biztosított vámmentes hozzáférést Kínába.

A be nem avatkozás elve

Kína politikailag és gazdaságilag is támogatja az afrikai országokat. Az afrikai vezetők pozitívan fogadták Kína politikáját, miszerint nem avatkozik be Afrika belügyeibe - ellentétben a nyugati nemzetekkel, amelyek támogatásukat gyakran bizonyos társadalmi vagy gazdasági feltételek teljesítéséhez kötik.

Ez viszont megerősítette Kína diplomáciai befolyását a kontinensen. E befolyás jó mutatója azon országok száma, amelyek diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn Tajvannal, amelyet a kínai kormány Kína részének tekint. Afrikában csak Eswatini tart fenn teljes körű kapcsolatokat Tajvannal, és csak néhány más országnak van képviselete.

Kína érdekei a politikában és a gazdaságban

Kína másik célja, hogy kiterjessze valutája, a renminbi globális hatókörét. Ezzel Kína meg akarja kérdőjelezni az amerikai dollár dominanciáját, amely lehetővé teszi az USA számára a globális tranzakciók ellenőrzését.

A 2000-es évek vége óta a Kínai Népi Bank, Kína központi bankja kétoldalú swap-megállapodásokat kötött Marokkóval, Egyiptommal, Nigériával és Dél-Afrikával a renminbiben történő tranzakciók elszámolására. Emellett Kína arra törekszik, hogy mind a hazai bankok, mint például a Kínai Fejlesztési Bank, mind a regionális intézmények, mint például az Új Fejlesztési Bank, a renminbi használatát növelje a hivatalos hitelezésben.

Afrikai nyugati partnereihez hasonlóan Kína is politikai és gazdasági érdekeket követ a kontinenssel fenntartott kapcsolataiban.

Mivel azonban a nyugati vezetők kevés figyelmet fordítanak Afrikára, Kínának nincs szüksége adósságdiplomáciára ahhoz, hogy növelje befolyását Afrikában. Kínának egyszerűen jobb partnerségi ajánlatot kell tennie ahhoz, hogy teret nyerjen.

Ez a szöveg eredetileg Creative Commons licenc alatt jelent meg a The Conversation oldalon. Linda Clabrese, a szerző az ODI nemzetközi gazdaságfejlesztési csoportjának vezető kutatója. Kutatásai középpontjában többek között Kína fejlődő országokban való külföldi szerepvállalása és az Afrika-Kína kapcsolatok állnak.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Investitionen-und-Handel-Was-China-in-Afrika-erreichen-will-9888549.html?seite=all 2024. szeptember 22.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó