Kép: Mohammad Kassir / Shutterstock.
A technológia mint fegyver: kilenc halálos áldozat és több mint 2500 sérült. A milícia, tisztviselők és szakértők az izraeli titkosszolgálatot, a Moszadot hibáztatják.
A feltételezések szerint az izraeli titkosszolgálat, a Moszad áll az akció mögött. A milícia képviselői Izraelt „teljes mértékben felelősnek tartják ezért a bűnös agresszióért”. Az Egyesült Államok képviselői és más, „a műveletet ismerő” tisztségviselők megerősítik ezt a gyanút - írja a New York Times. Ezt szakértők is nagyon valószínűnek tartják. Ld.:
https://www.nytimes.com/2024/09/17/world/middleeast/israel-hezbollah-pagers-explosives.html
Az 1950-es években kifejlesztett csipogó rádiótechnológia váratlan reneszánszát éli. Az eredetileg az orvosok gyors riasztására tervezett csipogók egyszerű elven alapulnak: egy központi adóállomás kódolt rádiójeleket továbbít a fogadó készülékeknek.
Miért használnak csipogókat a mobiltelefonok helyett?
A New York Times beszámolója szerint a Hezbollah vezető tagjai évek óta használnak csipogókat. A Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadásait követően ez a gyakorlat fokozódott, amikor a Hezbollah vezetője az izraeli mobiltelefonos megfigyelésre figyelmeztetett. Ennek következtében a Hezbollah több ezer tagja állt át új csipogórendszerre.
A mobiltelefonokkal ellentétben a csipogók általában nem küldenek vissza jeleket, ami megnehezíti a helymeghatározásukat. Ez a tulajdonságuk vonzóvá teszi őket a biztonsági szervezetek számára. A közelmúltban Libanonban történt incidensek azonban egy eddig ismeretlen sebezhetőségre derítettek fényt: a készülékekkel való manipuláció gyanújára.
A szakértők azt gyanítják, hogy a csipogók lítiumion-akkumulátorát szándékosan túlmelegítették, valószínűleg a firmware kompromittálásával.
A célzott manipuláció lehetőségei
A felrobbanó csipogók emlékeztetnek azokra a korábbi esetekre, amikor a technológia váratlan biztonsági kockázatokat rejtett magában. Kiemelkedő példa erre a 2010-ben felfedezett Stuxnet féreg, egy rendkívül összetett számítógépes vírus, amely ipari vezérlőrendszereket vett célba, és megrongálta az iráni nukleáris létesítmények centrifugáit. Bár a Stuxnet nem érintett fogyasztói eszközöket, lenyűgözően demonstrálta a digitális támadások valós, fizikai hatását.
A mindennapi élethez közelebb állt a Samsung Galaxy Note 7 esete 2016-ban, amikor a lítium-ion akkumulátorok tervezési hibája miatt az okostelefonok túlmelegedtek és időnként felrobbantak. Ez az egész világra kiterjedő visszahívást és a készülékek repülési tilalmát eredményezte.Ez az eset, bár gyártási hiba és nem szándékos manipuláció miatt következett be, rávilágított a modern akkumulátortechnológia lehetséges kockázataira a mindennapi eszközökben.
A modern elektronikai eszközökben használt lítium akkumulátorok bizonyos körülmények között túlmelegedhetnek. Ez elméletileg bekövetkezhet az akkumulátor vezérlőszoftverének manipulálása vagy rosszindulatú szoftverek behurcolása révén. Az ilyen manipuláció az akkumulátor túltöltéséhez vagy a védőáramkörök kikapcsolásához vezethet.
Szélsőséges esetben a túlmelegedés úgynevezett „termikus elszabadulást” válthat ki, amelynek során az akkumulátorcellák megrepednek, és a bennük lévő vegyi anyagok felszabadulnak. Ez az önerősítő folyamat robbanással vagy tűzzel végződhet. A modern akkumulátorok azonban általában számos biztonsági mechanizmussal rendelkeznek az ilyen esetek megelőzésére.
Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerültek a tárgyak internetével (IoT) kapcsolatos biztonsági aggályok. A hackerek többször is bebizonyították, hogy a hálózatba kapcsolt eszközök, például a térfigyelő kamerák vagy az intelligens otthoni rendszerek sebezhetőek. Bár ezek a támadások még nem okoztak fizikai károkat, rávilágítanak a kiberbiztonság növekvő kihívásaira a mindenütt jelenlévő összekapcsolhatóság korában.
A gyártó tagadja
Az állítólagosan manipulált csipogó a jelek szerint a tajvani Gold Apollo Rugged Pager AR924. A Tagesschau szerint azonban a gyártó ezt tagadja. A felrobbantott csipogók állítólag „nem a mi termékeink” - idézi őt az ARD. A gyártó állítólag tanácstalan.
A gyártó szerint a készülék akkumulátora mindössze 2,2 wattóra kapacitású.
Ez kérdéseket vet fel, mivel a videofelvételek meglepő erejű detonációkat mutatnak, amelyek messze meghaladják egy ilyen kis akkumulátor várható pusztító erejét. Összehasonlításképpen a Samsung Galaxy S23 Ultra akkumulátorának kapacitása majdnem tízszerese, 18,83 wattóra.
Megrázó jelenetek
Az X platformon közzétett videók sokkoló jeleneteket dokumentálnak. A robbanások ereje embereket dobál a földre. Az egyik különösen riasztó videón egy fiókos szekrényen látható lyuk, amelyet állítólag egy felrobbanó csipogó okozott. Ezek a megfigyelések megkérdőjelezik azt a kezdeti feltételezést, hogy ezek csupán elemrobbanások.
A váratlan robbanóerő okot ad arra, hogy találgatásokba bocsátkozzanak a készülékek esetleges technikai módosításairól vagy eddig ismeretlen technológiák alkalmazásáról.
Az Al Jazeera hírcsatorna arról számol be, hogy feltételezhetően a hírszerzés manipulálta a készülékek hardverét:
Szakértők szerint a csipogók felrobbantása kifinomult, hosszú távra tervezett műveletre utal. Lehetséges, hogy beszivárogtak az ellátási láncba, és a csipogókat robbanóanyaggal szerelték fel, mielőtt azok Libanonba érkeztek volna.Al Jazeera
A Der Spiegel a New York Times-ra hivatkozva arról számolt be, hogy „eszközönként körülbelül 25-50 gramm robbanóanyagról van szó”.
Emanuel Fabian haditudósító a Sky News Arabia című hírportálra hivatkozva azt állítja, hogy a Moszad helyezte a robbanó nitropentát a csipogók akkumulátoraira, és a hőmérséklet emelésével hozta őket működésbe.
A jelentés szerint az akkumulátort csupán a tajvani készülék vezérlőszoftverének feltételezett manipulációja miatt használták detonátorként.
Példátlan akció
A legújabb fejlemény a gázai háború 2023. októberi kezdete óta történt incidensek sorában a legutóbbi. Az amúgy is instabil régióban további eszkaláció látszik valószínűnek.
A feltehetően a Moszad által végrehajtott támadás valószínűleg a történelem legnagyobb kibertámadásának tekinthető. Emellett úgy tűnik, hogy az izraeli ügynökségeknek sikerült ipari méretű kommunikációs eszközöket - legalább 3000 darabot - fizikailag manipulálniuk.
Ezeket a készülékeket korlátozott idő alatt kellett kinyitni, és feltehetően robbanóanyaggal kellett felszerelni, ami jelentős mennyiségű munkaerőt igényelt.
Stratégiai szempontból a Moszadnak nyilvánvalóan sikerült a Hezbollah személyzetének jelentős részét megsebesítenie, és ezzel egyidejűleg megzavarni a technikai katonai kommunikációs hálózatot és megszakítani a parancsnoki láncokat.
Ez a hadművelet új megvilágításba helyezi az izraeli hírszerző szolgálatok által régóta folytatott célzott gyilkosságok gyakorlatát. Nem tűnik túlzásnak, ha ennek a műveletnek a mértékét példátlannak nevezzük. A Hamász-vezetők elleni korábbi műveletek azonban gyakran nem kívánt következményekkel jártak, és fokozottabb ellentámadásokat provokáltak.
A nemzetközi jog összetett kérdései
A támadás példátlan jellege komoly nemzetközi jogi és etikai kérdéseket is felvet. A kommunikációs eszközök célzott manipulálása, amelyeket civilek is használhattak, összetett nemzetközi jogi kérdéseket vet fel.
Bár a meglévő egyezmények, mint például a genfi egyezmények nem terjednek ki kifejezetten az ilyen forgatókönyvekre, azzal lehet érvelni, hogy az ilyen akciók sértik a nemzetközi humanitárius jog szellemét, különösen, ha nem tesznek különbséget katonai és polgári célpontok között.
Ezenkívül ez a művelet veszélyes precedenst teremthet a jövőbeni konfliktusok számára, amelyekben a mindennapi technológiákat fegyverként használják vissza.
Ugyanakkor ez az incidens azt is mutatja, hogy egyre inkább elmosódnak a határok a kiberhadviselés és a hagyományos katonai műveletek között. Hangsúlyozza, hogy sürgősen felül kell vizsgálni és szigorítani kell a hálózatba kapcsolt eszközökkel kapcsolatos nemzetközi szabályozásokat és biztonsági előírásokat.
Végül, de nem utolsósorban ez a támadás valószínűleg megingatja az elektronikus kommunikációs eszközökbe vetett bizalmat, és messzemenő következményekkel járhat a globális technológiai iparra nézve, különösen az ellátási láncok biztonsága és a hardverkomponensek integritása tekintetében.
Összességében ez az eszkaláció a regionális stabilitás további veszélyeztetésének kockázatát rejti magában, és a folyamatban lévő konfliktus új szakaszát indíthatja el.
Olvassa el még
Közel-Kelet: Izrael védelmi minisztere katonai fellépést sürget Libanonban
Telepolis
Annalena Baerbock külügyminiszter: Kritika az USA részéről, figyelmeztetés Jordániából
Telepolis
Izraeli katonai művelet Ciszjordániában: Mennyi háború a túl sok háború?
Telepolis
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Forrás: https://www.telepolis.de/features/Pager-Explosionen-Die-toedliche-Manipulation-der-Kommunikation-der-Hisbollah-9876399.html 2024. szeptember 18.
(S méghogy a Hezbollah a terrorista szervezet! – Balmix szerk.)
