Szilárdan gyökereznek Ausztriában, elkötelezettek a társadalom iránt, dolgoznak és fizetik az adót. Mégis politikai kívülállók maradnak. Mintegy 1,5 millió Ausztriában élő, szavazókorú ember nem vehet részt a szeptember 29-i nemzeti tanácsi választásokon. Az ok: nem rendelkeznek osztrák állampolgársággal.
Az érintettek fele több mint tíz éve él Ausztriában, és sokan itt születtek. Ők a szavazókorú lakosság 19 százalékát teszik ki - és számuk évről évre nő. Az SOS Mitmensch előrejelzése szerint 2064-re Ausztria lakosságának több mint egyharmada, Bécsnek pedig több mint a fele lehet, hogy nem lesz jogosult szavazni.
Nemzeti tanácsi választások: Tényleg minden szavazat számít?
Ez annak is köszönhető, hogy Ausztria szinte minden más országnál szigorúbb a honosítás tekintetében. Különösen a jövedelmi akadályok sokak számára leküzdhetetlenül magasak. Az eljárás ráadásul időigényes és költséges - akár 2000 euró költség is felmerülhet. Számos szakértő, szervezet és párt állapított meg a demokratikus deficitet. De mit jelent valójában az érintetteknek, ha nem tudnak beleszólni az otthonuknak nevezett ország politikájába? Öten közülük mesélnek nekünk.
Khaled: „Örülök, hogy szabad választások vannak”
Khaled 16 évesen menekült Szíriából Ausztriába.
Fotó: Magánszemély, Kollázs: Der Standard/Monika Köstinger
Khaled családja azt akarta, hogy elhagyja Szíriát, mielőtt besorozták volna a háborúba. Tíz évvel ezelőtt, 16 évesen Ausztriába menekült. Három hónapot töltött a traiskircheni menekülttáborban, mielőtt Bécsbe hozták. Az volt a célja, hogy minél gyorsabban megtanuljon németül, és befejezze az iskolát.
A 26 éves fiatalember mostanra már elvégezte a szakmunkásképzőt, gépész beosztásban az ÖBB-nél dolgozik, és az érettségire készül. A szenvedélyes rögbijátékos, játszott már az osztrák válogatottban is. Ma önkéntes rögbiedzőként dolgozik, többek között kísérő nélküli kiskorú menekülteket is edz.
2023-ban kérvényezte az osztrák állampolgárság felvételét. A kérelmet egy vezetés közbeni gyorshajtás miatt elutasították. „A MA 35-ben azt mondták, hogy veszélyt jelentek az osztrákok biztonságára. Ez fájt nekem” - mondja.
Az autoriter rendszerben való felnövekedés korán politizálta Khaledet: „Nagyon örülök, hogy Ausztriában szabad választások vannak, hogy iskolába járhatsz és kifejezheted a véleményed”. Az, hogy a 2024-es nemzeti tanácsi (országos parlamenti) választásokig nem tudta időben megszerezni az állampolgárságot, annál inkább zavarja: „Több mint tíz éve élek itt, és úgy érzem, hogy megérkeztem a társadalom közepébe. Úgy gondolom, hogy kiérdemeltem”.
Martina: „Kiszolgáltatva mások politikai önkényének”
Martina Karintiában született és nőtt fel, de nem rendelkezik állampolgársággal.
Fotó: Magánszemély, Kollázs: Der Standard/Monika Köstinger
Martina karintiai dialektusa összetéveszthetetlen. A 28 éves lány Klagenfurtban született és Pörtschach am Wörthersee-ben nőtt fel, ma Graz-ban él. Nem rendelkezik osztrák állampolgársággal: szüleitől örökölte a horvátot.
A honosítás folyamata költséges és bonyolult, kritizálja a szociálpedagógus: „Hogy őszinte legyek, egy kicsit túl büszke vagyok magamra ehhez. Azt gondolom magamban, miért kellene most bizonyítanom, hiszen egész életemet itt töltöttem”.
Martina lehangolónak tartja, hogy nem szavazhat majd a nemzeti tanácsi választásokon: „Nagyon nyugtalanít a gondolat, hogy nem szólhatok bele, és így teljesen ki leszek szolgáltatva mások politikai önkényének” - mondja - „A látszólag kiváltságosabb helyzetben lévő emberek dönthetnek az életemről és a jogaimról. Ennek semmi köze a demokráciához”.
Martina Horvátországban szavazati joggal rendelkezik, de nem él ezzel a jogával, mert „egyszerűen nincs kapcsolata az országgal és a politikával”. Nem érti, hogy a szavazati jog miért nem kötődik a lakóhely hosszához vagy a szakmai tevékenységhez. „Az erőfeszítéseim ellenére úgy tűnik, hogy nem ismernek el az osztrák társadalom teljes jogú tagjaként, ami nagyon elszomorít” - mondja.
Nan: „Megbarátkoztam vele”
Nan arra szeretné bátorítani a választásra jogosult barátait, hogy menjenek el szavazni.
Fotó: privát, kollázs: Der Standard/Monika Köstinger
Nan Bécsben született, de élete első négy évét Kínában töltötte, ezért kínai állampolgársággal rendelkezik. Ezt követően Innsbruckban nőtt fel. A 25 éves lány ma Graz-ban él és grafikusként dolgozik.
Nan 18 éves korában kérvényezte az osztrák állampolgárságot. A kérelem elbukott, mert az apjának túl kevés jövedelme volt. Miután elvégezte az alapdiplomáját, öt évre szóló vízumot kért. De ezúttal ő maga nem keresett eleget.
Mit szól ahhoz, hogy Ausztriában nem jogosult szavazni? „Először a csalódottság és a düh keveréke volt. Időközben megbékéltem vele”. Ha szavazhatna, többet tudna meg a politikáról, mondja, így az érdeklődése korlátozott. Nan meg van győződve arról, hogy nem kellene jövedelemkérdésnek lennie, hogy megkapja-e az állampolgárságot vagy sem. „Bosszantó, mert szeretnék segíteni a dolgok alakításában. A politika mindenki dolga”.
Nan mostanra lemondott az álmáról: „Nem hiszem, hogy valaha is megkapom az állampolgárságot”. Ehelyett azt tekinti feladatának, hogy a szavazati joggal rendelkező barátait és családtagjait szavazásra buzdítsa. Az édesanyját például: „A múltban néha nem szavazott. Ezt elszalasztott lehetőségnek tekintem”.
Balázs: „Ez nem Európa alapgondolata”
Balázs elkötelezett az LMBTIQ jogok munkahelyi megerősítése mellett.
Fotó: privát, Kollázs: Der Standard/Monika Köstinger
Balázs számára nem újdonság az az érzés, hogy nincs szavazati joga abban az országban, ahol él. Mielőtt a magyar származású férfi Bécsbe jött tanulni, már tizenkét éve élt Németországban. A vezetési tanácsadó ezért úgy érzi, hogy a választójogból való kirekesztettség „nem osztrák, hanem európai probléma”. Nem tartja helyénvalónak azt a tanácsot, hogy ha szavazni akar, akkor honosíttassa be magát: „Ez magas költségekkel és sok erőfeszítéssel jár. Ráadásul ez nem Európa és a szabad mozgás alapgondolata”.
Magyarországon nem él a szavazati jogával, nem akar az ott élők helyett dönteni, mondja.
Az, hogy annyi Ausztriában élő embert kizárnak a választójogból, dühíti: „Ezek az emberek a társadalom fontos részét alkotják”. Ennek ellenére fontos számára, hogy politikailag tájékozott maradjon, „a döntések mégiscsak mindannyiunkat érintenek”. A politikai részvétel egyéb lehetőségeit is kihasználja, különösen a munkahelyén, ahol különösen elkötelezett az LMBTIQ jogok megerősítése mellett.
„Valószínűleg soha nem szavazhatok majd Ausztriában. Ez szégyen, de ettől még szeretek itt élni” - mondja. Amit remél a választásokon: hogy a választók „olyan demokratikus pártokra szavaznak, amelyek elkötelezettek az egyenlőség és a sokszínűség mellett”.
Elisa: „antidemokratikus és nem a kornak megfelelő”
Elisa szívesen lemondana a németországi szavazati jogáról az ausztriaiért.
Fotó: Volker Schmidt, Kollázs: Der Standard/Monika Köstinger.
Elisa fel van háborodva. Nem látja be, hogy osztrák partnerével össze kellene házasodnia, vagy hosszadalmas procedúrán kellene keresztülmennie ahhoz, hogy Ausztriában szavazati joggal rendelkezzen: „Nem akarom, hogy az állam diktáljon nekem”. A 45 éves nő 26 évvel ezelőtt jött Németországból Bécsbe tanulni. Hozzá hasonlóan Elisa élettársával közös két gyermeke is csak német állampolgársággal rendelkezik.
A színésznő úgy érzi, hogy ilyen fontos választásokon nem szavazni „antidemokratikus és nem a kornak megfelelő”. Nem él a németországi választójogával, mivel túl bonyolult és időigényes a választói névjegyzékbe való feliratkozás. Szívesen lemondana róla az ausztriai szavazati jogért: „Itt élek, itt akarok beleszólni, itt akarom látni, mi történik a napi politikában”.
Elisa egyébként minden lehetőséget kihasznál, hogy leadja szavazatát, például az uniós választásokon vagy a „Passegal” választáson, amely szimbolikus választás mindenki számára, aki Ausztriában él. „Ha mindezek az emberek beleszólhatnának, a választási eredmények teljesen másképp alakulnának” - Elisa meggyőződése.
Jelenleg arra törekszik, hogy 15 éves lánya állampolgárságot kapjon. Ez „hihetetlenül sok időbe és pénzbe kerül, és nagyon időigényes” - mondja. De nem akarja feladni a reményt, hogy legalább a gyermekei beleszólhatnak majd a döntéshozatalba Ausztriában, amikor elérik a választójogi korhatárt. (Clara Wutti, 2024.9.15.)
Bővebben:
Miért nem szavazhatnak egyes osztrákok a nemzeti tanácsi választásokon
Stephen Fry brit színész szavaz az osztrák nemzeti tanácsi választáson
Videó:Az ÖVP meg akarja nehezíteni az állampolgársághoz való hozzáférést
„Az útlevél nem számít” választás elkezdődött
Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000236478/wie-es-sich-anfuehlt-schon-lange-in-oesterreich-zu-leben-aber-nicht-waehlen-zu-duerfen 2024. szeptember 15.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Személyes megjegyzés: Az osztrák állampolgárságért le kellett mondanom a magyar állampolgárságról, mivel az osztrák jog nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Az osztrák állampolgárságot 14 éves fiam érdekében vettem fel, mivel nem akartam hogy a „vendégmunkás” státuszba kerüljön iskolái elvégzése után. Én osztrák férjemmel kötött házasságom alapján un. Befreiungsschein-el rendelkeztem (kb. szabadságlevél) amely mentesített az osztrák állampolgárság hiányának következményeitől, bár szavazni nem szavazhattam. EU állampolgárként, és mert lakóhellyel rendelkezem Magyarországon is, részt vehetnék a magyar regionális, helyi választásokon, de nem teszem, mert nem akarom a helyiek érdekérvényesítési esélyeit befolyásolni. Megj. fordító.
