"Putyin hangember. Időről időre folytatni fogja a kardcsörtetést. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ez a szájkarate megfélemlítsen minket. Figyelnünk kell rá."
Ha az egyszerű ember elolvassa ezt a hírt, megnyílik előtte a megvilágosodás esélye, hiszen ha idáig nem értette, miért tartunk itt, ahol tartunk, hát most aztán megérthette.
Ha a világ állítólagos vezető hatalmának egy kulcsszereplője itt tart gondolkodásban, akkor nincs min csodálkoznunk.
Hogy ez az ember szellemileg zokni, a hír folytatásából is kiderül, hiszen mondott még bölcset:
„A nyugati vezetőknek nem szabad megijedniük a Kreml nukleáris eszkalációval kapcsolatos fenyegetései miatt” - mondta akkor, mikor a nyugati vezetők egyre inkább hasonlítanak a cigány lovára, mely fejjel ment a falnak.
Nem vak az, csak vakmerő - mondta Gazsi, és a jelek szerint William Burns se rendelkezik több ésszel, nem szólva arról, hogy ugyancsak hazudik.
Ha belegondolunk abba, hogy a főnöke időnként belepisil a ruhásszekrénybe, per tangentem (csak, hogy tudományosabbnak lássanak az olvasók...) eszünkbe jut az angol Boris Johnson fizimiskája, vagy atomtámadás elrendelésétől sem visszariadó Liz Truss szellemi állapota, tényleg nem marad más választásunk, mint bízni Vlagyimir Vlagyimirovics kissé hüllőszerű tekintetéhez igazodó higgadtságában, és kínai vezetés sokezer év során elsajátított türelmében.
Putyin már sokévvel ezelőtt megmondta a nyugati államoknak a konfliktus kapcsán: "Én kész vagyok elmenni a végsőkig. És önök?"
A kérdés akkor még kezelhető lett volna, hiszen a Donbasz Ukrajnán belüli státuszáról volt szó, Ukrajna katonai semlegességéről, és szó sem volt a Krím flotta-támaszpontjainak átadásáról az amerikaiaknak.
2022. február 15-én, nyilván valaki utasítására az ukránok minden eddiginél erőteljesebb támadást intéztek a Donbasz ellen – erről az EBESZ jegyzőkönyvei tanúsítanak.
Az azt megelőző napi kb. 47 lövés (ágyú, rakéta) után naponta kb. 1044-re nőtt a lövésszám – febr. 23.-án 1420 lövésre.
Azaz a jelenlegi konfliktust az ukránok indították el, nem az oroszok, miután több, mint egy éve egyre jobban feszült lett a helyzet.
Nemigen emlegetik errefelé, de 2021 tavaszán az ukrán elnök rendeletet adott ki a Krím visszafoglalására és csapatösszevonások is történtek – erre válaszul az oroszok is felvonultak a határon, és hadgyakorlatokat kezdtek.
A feszültséget „valaki” gerjesztette.
Pedig - saját korlátai dacára - Burns is gyaníthatja már - figyelni kell Putyinra.
Hogy a propaganda a mai napig iparkodik lebecsülni Oroszország erejét, az érthető, hiszen itt a harc a te lelkedért is folyik.
Mégis, hogy jönne ki az, ha a CIA vezetője elmondaná, hogy az oroszoknak ugyanannyi atomtöltetük van, mint az Egyesült Államoknak, csak rakétatechnika terén rendelkeznek úgy öt-tíz éves előnnyel.
És nem szabad elfelejteni, hogy nem Oroszországnak vannak katonai támaszpontjai, rakétái az USA körül, hanem fordítva.
Oroszország igyekszik nem eszkalálni - azaz lépésről-lépésre kiterjeszteni a háborút, - mint ahogy el sem indította volna, ha a minszki megállapodásokat a Nyugat nem csak időhúzásra és Ukrajna felfegyverzésére használja fel.
Oroszország ezért is nem használta a "háború" kifejezést, hiszen deklarált célja csak a Donbasz általa elismert államainak védelme volt.
Ma már ez a múlté, hiszen csak a hülye nem látja, hogy itt a harc nem az ukránok és az oroszok, hanem a Nyugat és Oroszország között folyik
Nem úgy néz ki, hogy Európa nyertese lesz ennek.
Hogy aztán a CIA fővezére szerint az ukránok támadása a kurszki területek ellen nem eszkaláció, hát lelke rajta.
Érdekes kérdés ez fenyegetés-megfélemlítés is.
Oroszország rendelkezik írott nukleáris stratégiával, és bár írni mindent lehet, véleményem szerint az oroszok komolyan is gondolják, hogy korlátozzák magukat a nukleáris fegyverek bevetése terén.
Vlagyimir Putyin többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor vetne be nukleáris fegyvert, ha atomcsapást mérnének rá, vagy olyan támadás érné, akár hagyományos fegyverekkel is, amely az állam létét sodorná veszélybe.
És mint a példa is mutatja, hagyományos fegyverekkel is elérik céljaikat, mégha több áldozattal és hosszabb idő alatt is.
Európát - értsd ezen az Uniót -pedig nem kell megtámadniuk, az uniós vezetés ugyanis már régen az öntökönszúrás hatékony módszerét választotta, hogy az ellen küzdjön, akinek érdeke a békés kereskedelem - azokat támogatva, akiknek nem érdeke egy erős Európa.
Érdekes, de az USA vezetői mindig taktikai atomfegyverek ukrajnai bevetéséről delirálnak, sőt, provokációikkal ezt is szeretnék elérni.
Tesztelgetik is szorgalmasan az oroszokat.
Hát én nem vagyok egy Clausewitz, de azt tudom, hogy az első atomfegyver bevetése dominó-hatást váltana ki, mindenképpen világháborúhoz vezetne, ezért ha rákényszerítenének a bevetésére, nem taktikai, hanem stratégiai fegyvereket vetnék be, megnézve pontosan, hogy mire képes Amerika New York, Washington, Dallas, New Orleans, Hawaii és Ramstein nélkül, és eltöprengenék, hogy a maradék ötezernyolcszáznyolcvan rakétámat hol vessem be.
Ezen persze eltöprenghetnének a Nyugat politikusai is, de erre ma nem látok semmi esélyt.
Persze bízhatnánk még a katonák józan eszében, de egyrészt olyan nincs nekik, másrészt ha megnézem a történelmet, jellemzően inkább olyanok voltak, mint MacArthur vagy Patton.
Márpedig a háború túl komoly dolog ahhoz, hogy a katonaságra bízzuk, mondotta volt Clemenceau, és igaza volt.
A háború az oroszokat megerősítette, az USA hegemóniáját véglegesen megtörte, jön az új világ.
Hogy nekünk hol lesz benne a helyünk, az még kérdéses, de ez az a helyzet, mikor szépen hallgatni és figyelni kellene, mert ha rosszul lépünk , a mainál is mélyebb gödörben találhatjuk magunkat.
Erre kellene koncentrálni, mégha lotyaszájúak lennénk, akkor is...
:O)))
