Kép: Kevin Lamarque/REUTERS A konfliktust a végletekig feszítve: Biden amerikai elnök Hszi kollégájával a G20-ak bali találkozóján (2022. 11. 14.)
A New York Times (NYT) keddi beszámolója szerint Joseph Biden amerikai elnök idén márciusban jóváhagyta a rendkívül titkos új fegyverkezési irányelvet. A lap szerint a dokumentum először feltételezi, hogy Oroszország, Kína és Észak-Korea - és esetleg Irán is - összehangolhatják nukleáris potenciáljukat az amerikai érdekek fenyegetésére. Állítólag a tanulmány annyira titkos, hogy csak kis példányszámban létezik kinyomtatva, de nem tárolható bárhol hozzáférhető szöveges dokumentumként. A NYT több magas rangú Pentagon-tisztviselő által az elmúlt hónapokban tett utalásokra hivatkozik. Várhatóan Biden a dokumentum tartalmát Washington helyzetértékeléseként hivatalosan a kongresszus elé terjeszti majd, nem sokkal jövő januári távozása előtt. A jelentés nem említi, hogy a tanulmány szerzői milyen következtetéseket vontak le értékeléseikből.
A NYT állítása szerint a tartalomból kiderül, hogy az amerikai hadsereg különösen aggódik Kína gyors ütemű nukleáris fegyverkezése miatt. Az ország jelenleg 500 működőképes nukleáris robbanófejjel rendelkezik, és 2030-ra megduplázhatja ezt a számot. Észak-Korea működőképes atomfegyvereinek számát 60-ban adják meg - „ez elég ahhoz, hogy szerepet játsszon a másokkal való együttműködésben”.
Kína szerdán visszautasította a tanulmányban foglalt állításokat. Az Egyesült Államok rendszeresen felfújja az állítólagos kínai fenyegetés kérdését, amikor saját stratégiai előnyeiről van szó - mondta Mao Ning, a pekingi külügyminisztérium szóvivője napi sajtótájékoztatóján. A Global Times című hivatalos kínai lap emlékeztetett arra, hogy a többfrontos háborúk ritkán végződtek sikeresen azok számára, akiknek meg kellett vívniuk azokat. Ha az USA most egy háromfrontos háborúra összpontosít - Ukrajnában, a Közel-Keleten és a csendes-óceáni térségben -, akkor saját világhatalmi státuszával játszik. A Global Times az USA katonai-ipari komplexumát okolja ezért a propagandáért. Ezt az ipart nem érdekli, hogy egy háború hogyan alakul az ország és a lakosság számára - minden háborúból pénzt csinál. Az újság arra is emlékezteti az olvasókat, hogy az USA az egyetlen ország a történelemben, amely nukleáris fegyvereket vetett be háborúban. Kína viszont ígéretet tett arra, hogy soha nem lesz az első ország, amelyik atomfegyvert vet be - amire az USA nem volt hajlandó.
Politikai szempontból a fegyverhasználatra vonatkozó új irányelv bejelentése annak beismerése, hogy az Egyesült Államoknak az 1970-es években Henry Kissinger és Richard Nixon által kezdeményezett, Kína és Oroszország egymás ellen kijátszására irányuló stratégiája véget ért. Ma a két ország stratégiai szövetséges, és még ha a felszín alatt fenn is állnak érdekellentétek, és Oroszország most valószínűleg a két partner közül a gyengébb, semmi jel nem utal arra, hogy az USA-nak sikerülne másodszor is hasonló kísérletet tenni a két ország megosztására, mint 50 évvel ezelőtt. Az a tény, hogy az olyan országok, mint Irán és Észak-Korea, amelyek politikailag inkább a harmadik ligában játszanak, mostanra elérték azt a hátborzongató megtiszteltetést, hogy Washingtonban az ellenségek globális szövetségének részeként tekintenek rájuk, rávilágít a geopolitikai eltolódások mértékére. Az USA pedig elmondhatja magáról, hogy hozzájárult ehhez.
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/482096.krieg-und-frieden-usa-sehen-feinde-%C3%BCberall.html 2024.08.22.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
