Nyomtatás

Tényleg ez volt az utolsó csepp! Nem mintha egy percig is bíztam volna a 2010 óta regnáló Orbán-rezsimben, ellentétben néhány ismerősömmel, akik

csak később kezdték bizonygatni: rosszul emlékszem, ők soha nem mondtak olyat, hogy a Fideszre szavaztak.

Én persze, tőlük függetlenül, rendületlenül írtam az egyre inkább a világtrendhez igazodó, itteni kormányzás fasisztoid jellegét érzékeltető cikkeimet. Továbbá, élesen tettem szóvá az oktatási és az egészségügyi rendszer tönkretételét, amivel egyrészt a társadalmi egyenlőtlenséget állandósítják, másrészt a jövőnket ássák alá, miközben a nemzeti együttműködésről papolnak. Ezzel együtt azt gondoltam, sőt egy szilveszter előtti telefonbeszélgetésben azt képviseltem egyik barátommal szemben: az nem létezik, hogy ekkora csinnadratta után átvernék a pedagógusokat a beígért béremeléssel.

Ő már akkor azt állította: nagyon is megtörténhet. Azzal érveltem: nemcsak akkora arcátlanság lenne ez, ami az Orbán körüliek – persze, ha úgy tetszik, az egész rendszerváltó réteg – minden eddigi arcátlanságán tenne túl, de bődületes öngól, amit még ők sem kockáztatnak meg. Hiszen a december 21-ei nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta: 2024. január 1-jétől, a februári fizetésekben látható módon, átlagosan 32,2 százalékos béremelést akarnak végrehajtani. A Magyar Nemzet is hozzátette ugyan„már csak egy brüsszeli levélre vár a magyar kormány, ami garantálja, hogy az érkező forrásokat fel lehet használni pedagógusbér-fejlesztésre”

A levélre vonatkozó kitételt azonban senki nem akarta meghallani – közvetlenül nem érintettként, csupán az ország jövőéjéért aggódóként, én sem –, hiszen innentől egymást érték a bejelentések. Közülük a leghitelesebbnek azt tartottam, hogy a december 29-ei Magyar Közlönyben megjelent az oktatásért felelős belügyminisztériumi tárca (vezetője: Pintér Sándor nyugalmazott rendőr altábornagy) közleménye a pedagógus béremelés szabályairól. Eszerint

a gyakornokok havi bruttó 528 ezer 800 forintot kapnak, ennél kevesebbje senkinek nem lehet.

Olykor elhangzott az a kitétel, hogy a fedezetet egy Brüsszelből várt átutalás teremti meg, jóllehet ezt eleve mindenki adottnak vette. Ehhez képest Novák Katalin köztársasági elnök az előre felvett, január 1-jei beszédében így fogalmazott: „a brüsszeli postás a felszólító levelek között végre valamennyit meghozott a pénzünkből is”. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt közölte: január 2-án az Európai Bizottság átutalta az első részletet a korábban blokkolt, 2021-2027-es kohéziós forrásokból 445 millió eurót (170 milliárd forintnyit) küldve Magyarországnak. Ezt megerősített Varga Mihály pénzügyminiszter is, jóllehet ő ezt az összeget már a második tételként említette Facebook-oldalán:

„Ezzel az elmúlt öt napban összesen 470 milliárd forint hazánknak járó uniós forrást kaptunk meg: múlt hét csütörtökön 779,5 millió euró (300 milliárd forint) érkezett a helyreállítási forrásokból, ma pedig 445 millió eurót (170 milliárd forintot) utaltak a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak keretéből. Ebből 240 millió euró az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, 205 millió euró a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz fejlesztéseit segíti”.–

Hogy valami nem stimmel a dátumokkal, meg az ütemekkel, azon nem akadt fel senki – én sem –, merthogy a lényeg a zsé... Ráadásul az is tény, hogy „a postással”, az „átutalással” kapcsolatban a három szereplő egyike sem említette a pedagógusokat. Nyilván hozzám képest jobban odafigyeltek a kormányfő december 21-ei, a brüsszeli engedélyre utaló kitételére, illetve Gulyás Gergely ATV-nek adott szilveszteri interjújára. Ebben arról beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy még egy technikai jóváhagyásra van szükség az Európai Bizottságtól. Erről az „apróságról” azonban, feltehetően a politikától való karácsonyi–szilveszteri ódzkodásom miatt, lemaradtam.

Barátom is csak január 2-án este hívott fel, azzal az ürüggyel, hogy ismételten boldog új évet kívánjon, de persze nem állta meg és megjegyezte: „Nem megmondtam, hogy nem lehet bízni a szavukban?” Persze, akkor már értesültem arról, hogy a pedagógus szakszervezetek a brüsszeli engedély hiánya miatt majd akkor hiszik el a béremelést, ha februárban megjelenik a pénz a tanárok számláján. Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet nem tér ki a 24 ezer szakképzési oktatóra, köztük az informatikusokra. Kénytelen voltam elismerni a telefonálónak: igazad volt, mikor azt állítottad, hogy még ebben az ügyben is képesek maguk alá vágni.

Ám ismerősöm szerint ezúttal sem erről van szó. Szerinte ezt a játszmát is előre megtervezték: a húzd meg ereszd meg!-et is felhasználják majd a közelgő európai uniós választási kampányban. Mit ne mondjak? Bár kételkedem, de ezek után még ez is megtörténhet, hiszen egyfolytában szemérmetlen játszmákat folytatnak az ország nekik kiszolgáltatott, vagy éppen általuk lekenyerezett lakosságával. De ha már, akkor azt se zárjuk ki: a brüsszeliták kezében is erős lap az engedélyező okirat abban a hatalmi játszmában, aminek célja, hogy így vagy úgy, de végre az Orbán-kormány ellen fordítsák a lakosság jelentékeny hányadát.#

CÍMKÉP: Orbán Viktor a december 21-ei sajtótájékoztatón átlagosan 32,2 százalékos pedagógus béremelést jelentett be 2024. január 1-jétől – A rendeletből kimaradt a 24 ezer szakképzési oktató, s még Brüsszel sem adta áldását arra, hogy felhasználhatók e célra az eddig átutalt összegek (Képernyőkép forrása a kormányfő Facebook-oldala)

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Kabai Domokos Lajos 2024-01-03  BEKIÁLTÁS