Hát akkor válasszunk polgártársak, válasszunk!
Ki az egyik polgármestert, aki megbánta tettét, ki a másikat, aki éppen most szánja-bánja, amiről a média hangos, és akit teljes valójában látni lehet akció közben!
Azért hátulról készült róla a felvétel, hogy tudjátok miről beszél, mikor majd azt mondja, hogy bátran kinyalhatja mindeni a seggét - legalább lássátok, mit kínál a magyar választópolgárnak!
Hát tessék, tessék, a magyar társadalom elitje mutatja be szabadon választott gyakorlatait, a magyar társadalom pedig vevő rá, de nem is akármennyire.
Nem csoda, hiszen bármelyik pornóoldal fizetne is a tartalomért, mégha a felvétel színvonala amatőr is kissé.
Viszont meg lehet nézni erkölcsi aggályok nélkül, hiszen nem pornót nézünk, hanem politikát, és ha közben valakinek eszébe jut a felvételről valamelyik izgalmas élménye a dicső múltból, hát az tiszta haszon: fele munka, dupla siker.
Szokás szerint a helyzet már megint Életünk Megédesítőjének kedvez - beszéljünk inkább a kanos vazallusról, mint jelöltje döngő pofáraeséséről az Unióban.
Előbbit még protestáns puritanizmussal elítélheti, az utóbbit viszont nehéz letagadni.
Természetesen azonnal előkerülnek ilyenkor a magyar valóság ismerői, akik elmondják, hogy nem csak kefélt, de lopott is a delikvens, mert a luvnyákat uniós forrásból fizette, merthogy az ilyesmit úgy kell elképzelni, hogy az Unió egy tarisznya €urót a magyar polgármester kezébe nyom, az meg fel-alá járkálva osztogatja a pénzt, majd ha marad belőle, abból városa közepén felállítja az Ismeretlen Prostituált életnagyságú emlékművét - megbecsülése jeléül.
Ez persze mindkét oldalon érzelmeket vált ki, de a konklúzió ugyanaz: az állítás hazug, és különben is, a mi kurvánk szebb...
Persze nem kétséges, lehet fizetni pályázaton keresztül is, csak pályázni kell, aztán jön a bizottság és elbírálja, hogy lehet-e vissza nem térítendő támogatást adni feltörekvő ifjú vállalkozóknak a homlokhorpasztás új technológiájának kifejlesztéséhez.
Ez persze további szereplőket von be a történetbe, mely a civil életben általában kétszemélyes - Apu lecsíp a fizuból és odaadja azt Olgának, a híd alatt, aki ennek fejében boldoggá teszi - de politikuséknál ehhez kell még egy-két "közeli vállalkozó", akik a megfelelő körülményeket és a repedtsarkú asszisztenciát biztosítják - majdani előnyök reményében.
Felmerül a kérdés, végül is hányan sárosak egy ilyen történetben?
Szerintem mindahányan azok vagyunk, hiszen hagytuk és hagyjuk elpofátlanodni a magát elitnek tartó büdöstalpú népséget, akik jódolgukban és sérthetetlenségük tudatában már mindent megengednek maguknak, és ezek közül csak a lista legvégén található a szextett a yachton, merthogy az erkölcsnek csak igen iciri-piciri része a szexuális erkölcs.
Igaz, nagyon szórakoztató tud lenni ezen csámcsogni, de hát az ember már csak ilyen, ezt ismeri, tudja, hogy miről beszél, míg ha az áramszolgáltatók pofátlan lenyúlásáról esik szó, akkor semmiféle összefüggést nem lát az áram ára és a különféle közbeiktatott pénzcsapoló konstrukciók között.
Az áram a konnektorból jön, és ameddig jön, addig nem érdekel szinte senkit, hogy ki kezeli a főkapcsolókat.
Magyarember önző és szűklátókörű, hogy általában még ostoba is, utóbbi meg azért van, hogy ha belenéz a tükörbe, ne lógassa fel magát menten.
Végül még egy megjegyzést: Szívből utálom az árulókat.
Legyen Geréb, legyen Hegedűs hadnagy az Egri csillagokból, legyen szocialista nagyasszony, liberális ügyvéd - mindegylófax.
Semmivel sem különbek, mint akiket elárulnak, hiszen a magyar korrupciófogalom is arról szól, hogy korrupció az, amiből téged kihagynak, és a felháborodásod erőssége az említett összeggel egyenes arányban van.
Hogy egy országban a helyhatósági választások a polgármesterjelöltek farkáról szóljanak, hát ez meglehetősen kiábrándító.
Különösen akkor, ha a helyi képviselőjelöltek fantáziája csak odáig terjed, hogy idén ismét megígérik, hogy lesz majd járda a Csépi úton, és ez sacc/kb elég is a győzelemhez.
Igénytelen a társadalom, még érintőlegesen sem ismeri a demokráciát, a vitáról azt tartja, hogy az veszekedés, amiben annyiban igaza is van, hogy itt a vitakultúrát a suttyók határozzák meg, és ez nagyon kevés embernek fáj.
Az is baj, hogy ezen nem lehet hétfőről-keddre változtatni, a bunkóból nehéz szentképet faragni.
Legyünk hát türelmesek, és ne örvendezzünk túlzottan azon, hogy a szomszéd tehene is döglődik.
A tejeskanna közös...
:O)))
