Hallgassa meg a cikk felolvasását (Tim Foley felolvasása):
Tehát kiderült, hogy Izrael hibája az volt, hogy a népirtást közvetlenül azután kezdte meg, hogy a palesztinok gyorsan megoszthatták a Gázában történtekről készült videofelvételeket, de közvetlenül azelőtt, hogy az online megosztott videofelvételeket könnyen mesterséges intelligenciaként lehetett volna kezelni.
Épp ma láttam két vírusként terjedő tweetet, amelyek közösségi megjegyzéseket kaptak a Twitter-felhasználóktól, figyelmeztetve, hogy a bejegyzések mesterséges intelligencia által generált videókat tartalmaznak. Mindkettőt nagy követőtáborral rendelkező jobboldali fiókok osztották meg, és mindkettőt az iszlamofóbia terjesztésére használták.
Az elsőt az izraeli-amerikai szakértő, Emily Schrader osztotta meg, akinek 194 000 követője van a Twitteren. A tweet egy hamis CCTV-felvételt tartalmaz, amelyen egy muszlim ruhás férfi egy nem muszlim nőhöz közeledik az utcán olyan módon, ami ijesztőnek tűnik, mielőtt megtámadná egy házimacska. E sorok írásakor Schrader tweetjét több mint 612 000 megtekintéssel büszkélkedhet, és egy közösségi megjegyzést is tartalmaz, amely így szól: „Mesterséges intelligencia generálta. A felül lévő idő árulkodó jel. Ráadásul egy fehér és fekete táskával kezd, majd csak feketével.”
https://substackcdn.com/image/fetch/$s_!h5Xe!,
A második felvétel egy jobboldali brit fiókról, a Basil the Great-ről származik, amelynek több mint 210 000 követője van. A tweetjükben egy hamis videó látható, amelyen egy angolul beszélő tanár fehér gyerekeknek mutatja meg, hogyan kell muszlim imát imádkozni, a következő felirattal: „Ma kétszer is elküldték ezt a felvételt. Egy muszlim tanár látható rajta, amint brit gyerekeket oktat az iszlám útján az iskolában. Remélem, hogy hamis, de nem lepődnék meg, ha valódi lenne. Sőt, a baloldal valószínűleg azt fogja mondani, hogy nem látnak semmi rosszat ebben.”
Ez nem valóságos. Jelen sorok írásakor a tweethez egy közösségi megjegyzés tartozik, amely így szól: „A videót mesterséges intelligencia generálja. A tanár egy láthatatlan széken 'ül' a videó végén, ami az elején nem volt ott.” A videónak 1,7 millió megtekintése van.
Ez a Twitter, nem a Facebook, amelyet már majdnem két éve pusztítanak el a hamis mesterséges intelligencia által támogatott tartalmak, amelyek az idősebb felhasználókat átverik.
A hamis mesterséges intelligencia videók annyira jók, hogy képesek megtéveszteni a fiatalabbakat is, akik sokkal jobban tudatában vannak a dolgoknak. Az ausztrál ABC nemrégiben leadott egy műsort, amelyben különböző videoklipeket mutattak tinédzsereknek, és arra kérték őket, hogy állapítsák meg, melyikek valódiak és melyek mesterséges intelligencia alapúak, és nem is tehettek volna jobbat, mint véletlenszerűen találgattak.
Évtizedekig a videofelvételek voltak az aranystandardok annak bizonyítására, hogy valami megtörtént. Néhány kellemes éven át volt egy időszak, amikor minden jelentős, nyilvános eseményt általában videóra rögzítettek, mert minden csoportban biztosan voltak néhányan, akiknek okostelefonjuk volt a zsebükben, és ezeket a videókat megoszthatták a világgal bizonyítékként arra, hogy a jelentős esemény megtörtént. Manapság, amikor felvétel készül egy bűncselekményről, egy kormányzati zsarnokságról, vagy csak egy híres személy nevetséges dolgot művel nyilvánosan, az emberek nem fogják elhinni, hogy megtörtént, hacsak szemtanúk vallomásai nem támasztják alá.
Tehát ebben az értelemben visszacsúsztunk oda, ahol a fényképezés feltalálása előtt voltunk, amikor a szemtanúk beszámolói voltak az egyetlen dolog, amire hagyatkoznunk kellett. Egy videó segíthet szemléltetni, hogy miről beszél a szemtanú, de egy fizikai tanú nélkül, aki hajlandó igazolni a valóságot, gyakran nem sokat ér annak bizonyításában, hogy valami megtörtént.
Ami természetesen a hatalmasoknak is kényes. A népirtó atrocitásokról, a rendőri brutalitásról és az autoriter visszaélésekről készült videók az elmúlt években sok fejfájást okoztak uralkodóinknak, így örömmel látják majd, hogy az információs ökoszisztéma egy új korszakba lép, ahol a kellemetlen videofelvételeket gúnnyal lehet elintézni.
A generatív mesterséges intelligencia mindent butábbá tesz. Megbénítja az emberek azon képességét, hogy írjanak, kutassanak, kritikusan gondolkodjanak és saját maguknak alkossanak művészetet. Nehezebbé teszi számunkra az igazság és a hamisság megkülönböztetését. Egyre furcsább módon okozza azt, hogy az emberek elszakadnak saját emberségüktől.
Egyre nehezebb megmondani, mi a valóság az interneten. Az a fotó lehet hamis. Az a videó lehet hamis. Az a dal akár valódi előadó nélkül is készülhetett volna. Azt az esszét írhatta volna egy chatbot. Az a közösségi média fiók, amivel kapcsolatba lépsz, maga is egy chatbot lehet. Ennek hatalmas elidegenítő hatása lesz a hálózati technológiákra, amelyek eredeti ígérete az volt, hogy segítenek összehozni minket.
Amikor az internet először megjelent, az emberek örültek annak, hogy kapcsolatba léphetnek másokkal a világ minden tájáról, akiknek hasonló érdeklődési köreik és szenvedélyeik vannak, és azt mondták: „Végre nem vagyok egyedül!” Amikor megjelent a mesterséges intelligencia, az emberek elkezdtek bejelentkezni az internetre, és azon tűnődni: „Ööö… egyedül vagyok?”
Mert nem lehetsz biztos benne, hogy van-e bent valaki.
Ez Charlotte Joko Beck „Mindennapi zen” című művének egy részletére emlékeztet:
„Tegyük fel, hogy kint vagyunk egy tavon, és kicsit ködös – nem túl ködös, de egy kicsit ködös –, és evezünk a kis csónakunkkal, és jól érezzük magunkat. Aztán hirtelen, a ködből kilépve, ott van ez a másik evezős csónak, és egyenesen felénk tart. És… csattanás! Nos, egy pillanatra nagyon dühösek vagyunk – mit csinál ez a bolond? Épp most festettem le a csónakomat! És itt jön – csattanás! – egyenesen bele. És akkor hirtelen észrevesszük, hogy a csónak üres. Mi történik a haragunkkal? Nos, a harag összeomlik… Csak újra kell festenem a csónakomat, ennyi az egész. De ha abban a csónakban, ami a miénknek ütközött, lenne egy másik ember is, hogyan reagálnánk? Tudod, mi történne!”
Beck itt a buddhista énnélküliségről szóló doktrínát érinti, ami egy másik nap témája, de ennek a példázatnak annyi rétege van, amelyek annyit elárulnak az emberiségről és az emberi kapcsolatokról. Az egyetlen ok, amiért ennyi mentális energiát és figyelmet fordítunk a mindennapi interakcióinkra és kapcsolatainkra, az az, hogy feltételezzük, hogy hozzánk hasonló emberekkel vagyunk kapcsolatban. Feltételezzük, hogy van valaki a másik csónakban is.
Emberi kalandunk során pillanatról pillanatra érzett szeretet, vágy, harag, gyűlölet, szégyen, bűntudat, szenvedély, lelkesedés, vonzalom, ellenszenv, gyönyörűség és undor szinte mindegyike más emberekkel kapcsolatos. Nem tapasztaljuk meg ezeket a nagy érzéseket az élettelen tárgyak, például a csónakok, autók vagy bevásárlókocsik iránt, mert tudjuk, hogy senki sincs bennük. Nincs igazi kapcsolatunk velük. Nagy érzéseink a valódi emberekkel, valódi családdal, valódi szerelmesekkel, valódi ellenségekkel és valódi művészektől származó valódi művészettel való találkozásainkból fakadnak.
A mesterséges intelligencia egy üres evezős csónak, és minél jobban uralja az internetet, annál üresebbnek fog tűnni. Az emberek nem fogják úgy érezni, hogy megtalálják a vágyott kapcsolatot a mesterséges intelligencia által uralt területeken, és máshol fogják keresni. Talán olyan helyeken kezdik majd keresni, ahol fizikai testben lévő, fizikai emberek vannak, akiket megérinthetnek és szemkontaktust teremthetnek velük, akikről biztosan tudják, hogy valódi emberek, valódi érzésekkel, reményekkel és álmokkal, mint ők maguk.
És talán ez jó dolog is lenne. Az emberiség már így is túlságosan elkülönültté és disszociálttá válik. Mindannyiunknak hasznára válna, ha egy kicsit mélyebbre ásnánk a gyökereinket a valóságban.
Vannak olyan technológiai fejlesztések, ahol egyénként meg kell húzni a határt. A modern civilizáció lehetővé tette, hogy otthonról dolgozzunk, és napi tízezer kalóriát együnk anélkül, hogy valaha is mozognánk, vagy elhagynánk a lakásunkat, de a legtöbbünknek van annyi esze, hogy ezt ne tegyük, mert tudjuk, hogy nagyon káros lenne az egészségünkre. Úgy kell majd a mesterséges intelligenciára tekintenünk, mint a McDonald's-ra: persze, hogy ott van, de ez nem jelenti azt, hogy fogyasztanunk kell, mert valójában nem tesz jót az egészségünknek.
_________________
A Caitlin hírlevele egy olvasók által támogatott kiadvány. Ha új bejegyzéseket szeretne kapni és támogatni szeretné a munkámat, fontolja meg, hogy ingyenes vagy fizetős előfizetővé válik.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Forrás: //substack.com/@caitlinjohnstone/note/c-174934632">https://substack.com/@caitlinjohnstone/note/c-174934632
Szerző: //substack.com/@caitlinjohnstone">Caitlin Johnstone 2025. November 8.
