Bár a lengyel Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) mindenkit arra kért, hogy őrizze meg nyugalmát, az európai háborús hangulatkeltés magasra hágott annak következtében, hogy szeptember 9-ről 10-re virradóan több olyan, robbanóanyagot nem szállító drónt lelőttek, amelyek megsértették Lengyelország légterét. Egyes politikusok azonnal Moszkva tudatos támadásáról, a NATO légtérvédelmi képességeinek teszteléséről fantáziáltak. Ehhez képest akár más megvilágításba is helyezheti a történteket Belorusszia védelmi miniszterének első helyettese, a vezérkar főnöke, Pavel Muravejko vezérőrnagy nyilatkozata, aminek lényegét a lengyel oldal is visszaigazolta. A teljes szöveg szó szerinti fordítása.
„Az Orosz Föderáció és Ukrajna közötti éjszakai dróntámadások során a Fehérorosz Köztársaság légvédelmi erői és eszközei folyamatosan követték azokat a pilóta nélküli repülőeszközöket, amelyek a felek közötti rádióelektronikus háború következményeként letértek pályájukról. Az irányt tévesztett drónok egy részét országunk légvédelmi erői megsemmisítették a köztársaságunk területe felett.
A meglévő interakciós csatornákon keresztül szeptember 9-én 23:00 órától szeptember 10-én hajnali 4:00 óráig szolgálatot teljesítő erőink információkat cseréltek a légi és radarhelyzetről Lengyelország és a Litván Köztársaság szolgálatot teljesítő erőivel. Ily módon értesítették őket ismeretlen repülőeszközöknek országuk területéhez való közeledéséről. Ez lehetővé tette a lengyel fél számára, hogy a szolgálatot teljesítő erők levegőbe emelésével azonnal reagáljon a drónokra.
A valóságnak megfelelően meg kell jegyezni, hogy a lengyel fél a szolgálatban lévő fehérorosz harci egységeket szintén tájékoztatta az Ukrajna területéről a Fehérorosz Köztársaság határához közeledő azonosítatlan repülőkről. A légi helyzettel kapcsolatos információcsere fontos eleme a biztonság garantálásának a régió egészében és hozzájárul a bizalomépítő intézkedések bevezetéséhez és a biztonság megerősítéséhez. A Belorusz Köztársaság továbbra is teljesíti kötelezettségeit a Lengyel Köztársasággal és a balti országokkal folytatott légi helyzettel kapcsolatos információcsere keretében.” #
MEGJEGYZÉS:
Belorusszia és Oroszország között igen szoros a katonai együttműködés. Ezt az 1993 és 2020 közötti csaknem 40 megállapodás biztosítja. Köztük olyanok, mint a
♦ Megállapodás a védelmi ipari vállalatok termelési és tudományos-műszaki együttműködéséről (1994. május 20.);
♦ Megállapodás az exportellenőrzés egységes eljárásáról (1999. április 13.)
♦ Megállapodás a katonai termékek harmadik országokba irányuló exportjának megvalósításában való együttműködés eljárásáról (2000. július 6.);
♦ Megállapodás a kétoldalú katonai-műszaki együttműködés során felhasznált és megszerzett szellemi tevékenység eredményeihez fűződő jogok kölcsönös védelméről (2004. április 21.);
♦ Megállapodás a katonai-műszaki együttműködés fejlesztéséről (2009. december 10.);
♦ Megállapodás a 2020-ig tartó katonai-műszaki együttműködési program végrehajtásáról (2013. december 25.).
2006 óta a fehérorosz katonatiszteket az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának egyetemein képzik. 2021-ben több mint 400 belorusz katona tanult orosz katonai oktatási intézményekben, illetve azok kihelyezett tagozatain. 2009-től közös hadgyakorlatokat szerveznek. 2023-tól belorusz instruktorok is részt vesznek orosz katonák kiképzésében.
Fehéroroszországban legalább két orosz bázis található. Az egyik rakétatámadások megelőzését szolgálja, a másik ultrahosszú hullámú frekvenciákon biztosít kommunikációt az orosz haditengerészet vezérkara, illetve az Atlanti-óceánon, az Indiai-óceánon és a Csendes-óceán egy részén harci szolgálatot teljesítő nukleáris tengeralattjárók között. 2023. augusztus 1-jén Alekszandr Lukasenko belorusz elnök közölte, hogy az Oroszországból szállított taktikai atomfegyverek nagy része megérkezett országába. Újabban szó van a ballisztikus hiperszonikus Oresnyik rakétarendszer Fehéroroszországba telepítéséről is.
Magyarán: kevés a valószínűsége annak, hogy amikor a beloruszok figyelmeztették a lengyeleket a veszélyre, épp Moszkvának akartak volna keresztbe tenni. Természetesen, ettől még minden igaz lehet, és annak ellenkezője is. De hogy külső szemlélők, legyenek azok akár úgynevezett szakértők, biztosat mondhatnának ebben az ügyben, azt igencsak kétlem.
Az Indexnek nyilatkozott Kis-Benedek József katonai szakértő maga mondta, hogy „eltüntették azokat az ismertetőjegyeket, amelyek alapján azonnal megállapítható lett volna, hogy a Lengyelországba berepült gépek orosz gyártmányok, de nyilvánvaló, hogy nem Iránból, hanem Belaruszból vagy Oroszországból indították a szerkezeteket”. Kérdezem: és mi van, ha Ukrajnából? Ne mondja nekem senki – Kis-Benedek József és Rácz András se –, hogy nem lehet ilyen szerkezetekhez hozzájutni, ha ezt a NATO összes héjája akarja!
Megoldottak már ennél nagyobb feladatot is. Hogy mást ne mondjak: az Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantását...
A találgatások egyetlen célja a háborús hisztériakeltés abban az időszakban, amikor az európai tőke a lakosság Európai Uniónak alávetett államokon keresztüli megsarcolásával biztosított forrásokból történő fegyverkezés erőltetésében látja az extraprofithoz jutás lehetőségét. Adalék ehhez Ursula von der Leyennek az EU-parlamentben, hogy hogy nem, épp szeptember 10-én meghirdetett háborús programja. Különös módon, a kombinátoroknak épp ez az összefüggés nem jutott eddig eszébe.
Vagy az, hogy a drónüggyel (is) elterelhető a figyelem Izraelnek a Gázai-övezetben töretlenül zajló népirtásáról, mi több közvetlen környezete után – újból és újból ugyanúgy biztonsági érdekeire és övéi védelmére hivatkozva, akár Moszkva –, immár Katar bombázásáról, amivel Trump rendezési elképzeléseinek is beintettek. Egyébként is, mi van, ha a háborús dobok jó ideje tartó pergetésének az egyik célja az amerikai elnök ellehetetlenítése vagy legalábbis rábírása arra, hogy ne csak a védelmi minisztériumot nevezze el háborúügyinek, hanem adja végre fel teljesen béketeremtő lázálmait? Azokkal ugyanis nem lehet profitot termelni olyan időkben, amikor a polgári termelés recseg-ropog a fizetőképes kereslet csökkenése miatt.
És ha mindez nem lenne elég, az Amerika Egyesült Államok soron következő politikai gyilkosságának épp ezen a napon vált áldozatává bizonyos Charlie Kirk, akit a keresztény és republikánus fiatalok körében legnépszerűbb, legbefolyásosabb konzervatív médiaszemélyiségként, Donald Trump egyik legfontosabb támogatójaként, az ukrajnai fegyverszállítások, a háború tartósításának ellenzőjeként méltatnak, akik méltatják…
Mindezzel persze csupán azt bátorkodtam jelezni: ha konteózunk, hát akkor konteózzunk merészen! Bele sem merek gondolni, hogy amit fentebb felsoroltam, annak mindegyike igaz is lehet. #
