Kép: Zoonar/IMAGO

Akkoriban kinevették: Klaus Dörre már korán figyelmeztetett az új fasiszta erőkre (2010).

Izzadt páratartalom a jénai Friedrich Schiller Egyetem túlzsúfolt előadótermében. Klaus Dörre szociológiaprofesszor búcsúelőadására több mint háromszázan jöttek el. Ez egyfajta baloldali osztálytalálkozó. Janine Wissler, a Baloldali Párt szövetségi elnöke és Hans-Jürgen Urban, az IG Metall szakszervezet elnökségi tagja is elutazott a rendezvényre. A tehetetlenség kézzelfogható. "A baloldal szabadesésben van" - mondja Dörre rögtön az elején, "egzisztenciális válságról" beszél. Van-e jövője a baloldalnak, és hogyan nézhet ki?

A 66 éves Dörre 30 év alatt a pénzpiaci kapitalizmus elemzőjeként szerzett nevet magának, és elemezte a kapitalista rendszer "földrablását". És gyorsan figyelmeztetett egy új fasiszta fenyegetésre, amelyet 2016-ban még kinevettek. Ma úgy látja, hogy a társadalom "a változás történelmi szakaszában van, amely a bal- és jobboldal újradefiniálását követeli". A közbiztonság, de a háború és a béke kérdései is "a radikális jobboldal fő kapuját jelentik".

Visszapillantás: az ATTAC-tüntetések, a görögországi Syriza mozgalom és a spanyolországi Podemos jó eredményei, a "Péntekenként a jövőért" tüntetések. Dörre megpróbálja megmagyarázni az ezt követő visszaesést, különösen Németországban. "A baloldal nem tudta beváltani az emberek reményeit". A jobb társadalomra vonatkozó ígéreteit "sehol sem váltották be". Az akadémikus minden bizonnyal párhuzamot lát a weimari köztársaság végének éveivel. Akkoriban a megosztott baloldal képtelen volt bármit is nyújtani az embereknek; ebből az NSDAP profitált. Sőt, a nácik éppen azokon a vidéki területeken ünnepelték korai sikerüket Türingiában, ahol ma az AfD erős.

Dörre "Mi marad?" címmel több tézist is megfogalmaz. "A 21. század baloldala még nem született meg, előbb ki kell alakulnia". És: "A baloldalnak szüksége van egy felszabadítási projektre!" Ennek kulcsát Dörre az "osztályproblémában" ismeri fel. Az emberek mindössze 0,9 százalékát kitevő kis elit dönt a termelésről: "A társadalom többi része ki van zárva ezekből a döntésekből". A szociológus a termelés jelenleg zajló társadalmi-ökológiai átalakításában látja a kiindulópontot. "Ez lehetőséget kínál a jó, értelmes munkára és a jobb életre mindenki számára". Ehhez azonban a vállalatoknál fel kell vetni a "termelés feletti döntéshozatali hatalom" kérdését. Ez magában foglalja a "termelési sztrájkot", vagyis azt, hogy a munkavállalók megtagadják bizonyos termékek gyártásának folytatását.

A zsúfolt nézőtéren ekkor több fehér elefánt is van: mi a helyzet a migrációval, az ukrajnai háborúval és a Gázai övezetben zajló mészárlással? Vagyis azokkal a témákkal, amelyekkel a Sahra Wagenknecht (BSW) szövetség nagy sikert aratott a legutóbbi választásokon? Dörre végül mindháromról beszél.

Elkötelezett a migráció mellett. A bevándorlás nélkül "rendszerkarbantartó szakmák", mint az idősgondozás, a posta, a humán orvostudomány és a fogászat "bezárhatnák a boltot". Az ukrajnai agressziós háborút "semmivel sem lehet igazolni". Az ukrán nép önvédelemhez való joga azonban "nem vezethet a társadalom ellenállás nélküli militarizálódásához". Taps tör ki, amikor a szónok kijelenti: "A baloldalnak mindig háborúellenes baloldalnak kell lennie, amely a gyors tárgyalásokat támogatja". Majd a szenvedélyes Borussia Dortmund-szurkoló megmutatja a klub áthúzott logóját. Tiltakozása a Rheinmetall védelmi vállalat, mint a futballklub szponzora ellen: "A Rheinmetallnál véget ér a móka!".

És végül Gáza. Dörre a Hamászt terrorszervezetnek nevezi. De ez semmiképpen sem igazolja az izraeli hadsereg tetteit: "A háborús bűnök háborús bűnök maradnak, függetlenül attól, hogy ki követi el őket!". A végén a közönség álló ovációval ünnepli a szociológust. Sok kérdés megválaszolatlanul marad. Az est a romantikus Saale folyó mellett, a "Paradicsom" gyönyörű nevű kerti kocsmában ér véget.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/478529.what-s-left-tristesse-global.html 2024.07.01.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó