Kép: Damon Winter/The New York Times
A szerkesztőbizottság újságírók csoportja, akiknek véleményét a szakértelem, a kutatás, a vita és bizonyos régóta meglévő értékek határozzák meg. A szerkesztőség független. Cikkük:
Donald Trump bebizonyította, hogy jelentős veszélyt jelent erre a demokráciára - egy kiszámíthatatlan és önző személyiség, aki nem méltó a közbizalomra. Szisztematikusan megpróbálta aláásni a választások integritását. Támogatói nyilvánosan leírtak egy 2025-ös napirendet, amely hatalmat adna neki, hogy a legszélsőségesebb ígéreteit és fenyegetéseit is végrehajtsa. Ha visszakerül a hivatalába, megesküdött, hogy egy másfajta elnök lesz, akit nem fognak korlátozni az amerikai politikai rendszerbe épített hatalmi kontrollok.
Biden úr azt mondta, hogy ő az a jelölt, akinek a legjobb esélye van arra, hogy felvegye a harcot a zsarnokság fenyegetésével és legyőzze azt. Érvelése nagyrészt azon alapul, hogy 2020-ban legyőzte Trump urat. Ez már nem elegendő indok arra, hogy miért Biden úr legyen idén a demokraták jelöltje.
A csütörtöki vitán az elnöknek meg kellett győznie az amerikai közvéleményt arról, hogy képes megfelelni az újabb ciklusra megpályázott tisztség hatalmas követelményeinek. A szavazóktól azonban nem várható el, hogy figyelmen kívül hagyják azt, ami ehelyett világosan látható volt: Biden úr már nem az az ember, aki négy évvel ezelőtt volt.
Az elnök megjelenése csütörtök este olyan volt, mint egy nagyszerű közszolga árnyéka. Nehezen tudta megmagyarázni, mit érne el egy második ciklusban. Nehezen tudott reagálni Trump úr provokációira. Küszködött azzal, hogy Trump urat felelősségre vonja hazugságaiért, kudarcaiért és dermesztő terveiért. Nem egyszer küzdött azzal, hogy egy mondat végére érjen.
Biden úr csodálatra méltó elnök volt. Az ő vezetése alatt a nemzet virágzott. és elkezdte kezelni a hosszú távú kihívásokat, és a Trump úr által feltépett sebek elkezdtek begyógyulni. De a legnagyobb közszolgálat, amit Biden úr most tehet, hogy bejelenti: nem indul az újraválasztásért.
Jelen állás szerint az elnök egy vakmerő szerencsejátékban vesz részt. Vannak olyan demokrata vezetők, akik jobban felkészültek arra, hogy világos, meggyőző és energikus alternatívákat mutassanak be egy második Trump-elnökséggel szemben. A pártnak nincs oka arra, hogy kockáztassa az ország stabilitását és biztonságát azzal, hogy a választókat arra kényszeríti, hogy Trump úr és Biden úr hiányosságai között válasszanak. Túl nagy tét lenne egyszerűen abban reménykedni, hogy az amerikaiak elnézik vagy figyelmen kívül hagyják Biden úr korát és gyengélkedését, amit a saját szemükkel látnak.
Ha a verseny Trump és Biden között dőlne el, a testület egyértelműen a hivatalban lévő elnököt választaná. Ennyire nagy veszélyt jelent Trump úr. De éppen ezt a veszélyt, az országra vonatkozó tétet és Biden úr egyenlőtlen képességeit tekintve az Egyesült Államoknak egy erősebb ellenfélre van szüksége a feltételezett republikánus jelölttel szemben. A kampány ilyen késői szakaszában új demokrata jelöltet választani nem könnyű döntés, de tükrözi Trump úrnak az ország értékei és intézményei ellen irányuló kihívásának mértékét és súlyosságát, valamint Biden úr alkalmatlanságát a vele való szembenézésre.
Jelöltségének megszüntetése ellentétes lenne Biden úr minden személyes és politikai ösztönével. A múltban már talpra állt a tragédiákból és kudarcokból, és egyértelműen úgy véli, hogy újra képes lesz erre. Az elnök támogatói máris úgy magyarázzák a csütörtöki vitát, mint egyetlen adatot a három év eredményeihez képest. Az elnök teljesítményét azonban nem lehet egy rossz esteként leírni, vagy egy állítólagos megfázásra fogni, mert megerősítette a hónapok, sőt évek óta tartó aggodalmakat. Még akkor is megbotlott, amikor Biden úr megpróbálta ismertetni politikai javaslatait. Ezt nem lehet ellensúlyozni más nyilvános szereplésekkel, mert a nyilvános szerepléseit korlátozta és gondosan ellenőrizte.
Nem szabad elfelejteni, hogy Biden úr kihívta Trump urat erre a szópárbajra. Ő határozta meg a szabályokat, és ragaszkodott a hónapokkal egy korábbi időponthoz, bármelyik korábbi általános választási vitához képest. Megértette, hogy foglalkoznia kell a mentális épsége miatt régóta fennálló nyilvános aggályokkal, és hogy ezt a lehető leghamarabb kell megtennie.
Biden úrnak most azzal az igazsággal kell szembenéznie, hogy megbukott a saját tesztjén.
A közvélemény-kutatások és interjúk szerint a választók új hangokat keresnek, hogy felvegyék a harcot Trump úrral. Biden úr és támogatói számára pedig az a vigasz, hogy még van idő egy másik jelölt mögé állni. Míg az amerikaiak hozzászoktak a többéves elnökválasztások hosszúra nyúló küzdelmeihez, addig sok demokráciában a kampányok néhány hónap alatt zajlanak.
Tragédia, hogy a csütörtöki vita után maguk a republikánusok nem folytatnak mélyebb lélekvizsgálatot. Trump úr saját teljesítményét diszkvalifikálónak kellene tekinteni. Ő hazudott szemtelenül és ismételten saját tetteiről, az elnöki múltjáról és az ellenfeléről. Olyan terveket ismertetett, amelyek ártanának az amerikai gazdaságnak, aláásnák a polgári szabadságjogokat és megzavarnák Amerika más nemzetekkel való kapcsolatait. Nem volt hajlandó ígéretet tenni, hogy elfogadja a vereséget, ehelyett visszatért ahhoz a retorikához, amely a kongresszus elleni január 6-i támadást szította.
A Republikánus Párt azonban Mr. Trump ambíciói kooptálták. A Demokrata Párton hárul a teher, hogy a nemzet érdekeit egyetlen ember ambíciói fölé helyezze. A Demokrata Pártra hárul a teher, hogy a nemzet érdekeit egyetlen ember ambíciói fölé helyezze.
A Biden úrnak engedelmeskedő demokratáknak most meg kell találniuk a bátorságot, hogy kimondják a párt vezetője számára az egyszerű igazságokat. Azoknak a bizalmasoknak és segítőknek, akik bátorították az elnök jelöltségét, és akik óvták őt a nyilvános, meg nem írt szereplésektől, fel kell ismerniük, hogy Biden úr tekintélye mekkora kárt szenvedett, és hogy valószínűtlen, hogy ezt helyre tudja hozni.
Biden úr csütörtök este egy sürgős kérdésre válaszolt. A válasz nem az volt, amit ő és támogatói reméltek. De ha egy második Trump-időszak kockázata olyan nagy, mint amilyennek mondja - és egyetértünk vele abban, hogy a veszély óriási -, akkor az ország iránti elkötelezettsége csak egy választást hagy neki és pártjának.
A demokraták számára a legegyértelműbb út a hazugságai által meghatározott jelölt legyőzésére az, ha őszintén viszonyulnak az amerikai közvéleményhez: elismerik, hogy Biden úr nem folytathatja a versenyt, és létrehoznak egy folyamatot, hogy kiválasszanak valakit, aki alkalmasabb a helyére, hogy novemberben legyőzze Trump urat.
Ez a legjobb esély arra, hogy megvédjük a nemzet lelkét - az ügyet, amely Biden urat arra ösztönözte, hogy 2019-ben induljon az elnökségért - Trump úr rosszindulatú torzításától. És ez a legjobb szolgálat, amit Biden úr tehet annak az országnak, amelyet oly sokáig nemesen szolgált.
Biden elnökről bővebben
Joe Biden jó ember és jó elnök. Ki kell szállnia a versenyből.
Hallom, hogy a demokraták nagyon idegesek Biden vitateljesítménye miatt
Felnőtt életem legjobb elnökének vissza kell vonulnia
A cikk nyomtatott változata 2024. június 30-án jelent meg a New York-i kiadás 11. oldalán, a SR rovatban, 2024. június 30-án, a címlapon: Biden elnöknek, hogy hazáját szolgálhassa, ki kellene szállnia a versenyből.
Forrás: https://www.nytimes.com/2024/06/28/opinion/biden-election-debate-trump.html?campaign_id=60&emc=edit_na_20240628&instance_id=0&nl=breaking-news&ref=cta®i_id=115874499&segment_id=170875&user_id=e4e0d0ca7b3137d328f67662e55c3881. 2024. június 28.
Angolból fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
(Egyik kutya, másik eb – Balmix szerk.)
