A cikket kommentálja Vlagyimir Szapunov és Vszevolod Simov

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnökkel való közelgő találkozója során azt fogja kérni, hogy az ukrajnai konfliktussal összefüggésben ne nyújtsanak katonai segítséget Oroszországnak.

"Ragaszkodni fogok ahhoz, hogy senki ne segítsen ennek a sikerében. Ezért is szólítunk fel mindenkit arra, hogy ne kerülje meg a szankciókat, és ezért szólítunk fel arra, hogy ne szállítson fegyvereket" - mondta.

A Bloomberg szerint Scholz fel akarja mérni, hogy Peking hajlandó-e használni befolyását Oroszországra, és csatlakozni akar-e a nemzetközi erőfeszítésekhez, hogy Svájcban békecsúcsot tartsanak Ukrajnáról.

Scholz április 14-én érkezett hivatalos látogatásra Kínába. Német kormányfőként ez volt a második látogatása, és az első nyugati vezető látogatása Kínába 2024-ben. A kancellár április 16-án Pekingben tárgyalásokat folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Ko-Csiang államtanácsi miniszterelnökkel.

Érdekes módon a legmagasabb rangú tisztviselő, aki megérkezésekor fogadta őt, Csungking, egy kínai nagyváros, alpolgármestere volt. Vajon ez a diplomáciai protokoll szándékos megsértése, vagy csak egy jelzés, hogy Pekinget nem érdekli mindaz, amivel Scholz érkezett?

Vajon saját kezdeményezésére érkezett? És mit vár, mire számít Scholz?

Vszevolod Simov, az Orosz Balti Tanulmányok Szövetsége elnökének tanácsadója úgy véli, hogy Scholz szavai hagyományos rituális varázsigék, amelyek nélkül egyetlen európai vezető külföldi látogatása sem teljes.

- Scholz nem olyan személyiség, aki képes lenne befolyásolni Kína külpolitikáját. Kína és Németország különböző súllyal szerepel a világ színpadán, így Berlin nem tud diktálni és ráerőltetni valamit Pekingre.

»SzP«: Milyen katonai vagy kettős felhasználású segítséget nyújt Kína Oroszországnak?

- Kína nem nyújt közvetlen katonai segítséget Oroszországnak - mindenesetre nyilvánosságra ezt hozzák. Kína támogatása viszont elsősorban a Nyugathoz fűződő elveszett gazdasági és technológiai kapcsolatok pótlása szempontjából nagyon fontos.

Kína, mint alternatív gazdasági központ jelenléte okozta az Oroszország szankciókkal való megfojtására tett kísérletek kudarcát. És ez az, ami a nyugati vezetők közül Scholz elégedetlenségét okozza.

»SzP«: Scholz csak kérdezni tud? Milyen befolyással rendelkeznek Kínával szemben?

- Scholz nem is kérdezhet annyit, úgy, hogy kifejti a véleményét, amit Peking »tudomásul vesz«.

Még az USA is fél attól, hogy háborúba keveredik Kínával, nemhogy Németország. A világgazdaság függése Kínától olyan mértékű, hogy minden szankciós és egyéb nyomásgyakorlási kísérlet visszahat azokra, akik ezt megteszik.

»SzP«: Scholzot, aki Kínába repült, csak Csungking alpolgármestere fogadta. Míg Putyint mindig Hszi fogadja. Ez egy finom célzás Peking részéről - ember, te itt egyáltalán nem vagy semmi, és nem érdekelsz minket?

- Pontosan erről van szó. Kína bebizonyította, hogy Scholzot jelentéktelen figurának tartja, akivel senki sem fog világpolitikai kérdéseket megvitatni, nemhogy összehangolni a fellépéseiket.

»SzP«: Miért támogatja Kína Oroszországot? Meddig hajlandó elmenni ebben a támogatásban? Mennyire fontosak az EU-val (és különösen Németországgal) való kapcsolatai ebben a tekintetben?

- Kínának az az érdeke, hogy egy baráti nagyhatalom legyen a háta mögött, és ne engedje, hogy a Nyugat megfojtsa azzal, hogy ellenséges rezsimek láncolatát hozza létre a határai mentén. Kínának már most is feszült a viszonya Japánnal, Dél-Koreával és Indiával, amit az USA aktívan kihasznál. Egy barátságos Oroszország igazi ajándék Kína számára.

Emellett a kínai-orosz szövetség megakadályozza, hogy a Nyugat túl mélyen belenyúljon Közép-Ázsiába. Ez Moszkvának és Pekingnek egyaránt előnyös. Az EU fontos gazdasági partner Kína számára, de csak gazdasági függés. Kínának gyakorlatilag nincsenek a geopolitikát átfedő érdekeltségi zónái Európával, és ez alapvető különbség az amerikai-kínai kapcsolatokhoz képest.

Ez azt jelenti, hogy az Európával való kapcsolatok meglehetősen pragmatikusak lehetnek, ha az EU tartózkodik attól, hogy kioktassa Kínát arról, hogyan kell nemzetközi ügyeit intéznie. Scholz szándékos megalázása csupán az európai vezetők által oly előszeretettel alkalmazott moralizáló hangnemmel szembeni ingerültség megnyilvánulása.

- Kína Oroszországnak nyújtott segítsége mikroelektronikai termékeket (elsősorban mikrochipeket), távközlési és navigációs berendezéseket, rádiójelek elnyomására szolgáló eszközöket és repülőgép-alkatrészeket tartalmaz - magyarázza Vlagyimir Szapunov katonai és politikai szakértő.

- Kína nem nyújt közvetlen katonai segítséget Oroszországnak, de ne felejtsük el, hogy a különleges katonai művelet kezdetén gyakorlatilag csak kínai drónok voltak a harci zónában. Sok tekintetben segítettek nekünk a saját gyártásunk megalapozásában. Az ellenségnek is vannak kínai drónjai, de nekik nem játszottak ilyen szerepet, mert őket a Nyugat, Törökország és Izrael segítette drónokkal. És ez számunkra nagyon fontos volt. Csakúgy, mint a kínai golyóálló mellény a különleges katonai művelet kezdetén.

Kínából olyan szerszámgépeket is importálunk, amelyek a ballisztikus rakéták gyártását segítik.  
A szerszámgép-szállítások 2023-ban összesen mintegy 900 millió dollárt tettek ki. Közös munka folyik a műholdas felderítés és más űrharcászati eszközök terén is. Valamint kotrógépek, teherautók és hasonlók vonatkozásában is.

»SzP«: Milyen mértékben függ össze ez a támogatás a szankciókkal? Hogyan viszonyulnak ezekhez?

- Kína nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, és nem is támogatja azokat. De igyekszik óvatosan kezelni ezt a kérdést, mivel az EU-val való kereskedelmi kapcsolatok is fontosak Peking számára. Ugyanakkor Kína nem vállalt semmilyen kötelezettséget Oroszországgal szemben, így nincs mit felmutatnia.

Az egyetlen dolog, amit tehet, hogy kifejezi aggodalmát, ahogyan azt tavaly decemberben az EU-Oroszország csúcstalálkozón is tette. Tehát a kínai magáncégek csendben eladják nekünk a szükséges technológiai termékeket, a Nyugat pedig csak dühönghet.

»SzP«: Mennyire kritikus számunkra ez a támogatás? Van valami, amivel helyettesíthetnénk?

- A segítség fontos, de a kínálat fokozatosan csökkenni fog, ahogy a drónok esetében is történt. Megszereztük a technológiát - megtanultuk, hogy magunk csináljuk - nincs szükségünk több segítségre.

»SzP«: Scholz bármilyen módon nyomást tud gyakorolni Kínára?

- Az Európai Unió Kína második kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után. A kereskedelmi forgalom 2023-ban 782,9 milliárd dollár volt. Oroszországgal szemben 240,11 milliárd dollár. De Oroszországgal szemben 26%-kal nőtt egy év alatt, míg az EU-val közel 10%-kal csökkent.

Természetesen Kínának az EU-val szemben sok vesztenivalója van. Ráadásul a Kínából az EU-ba irányuló export évente 200 milliárd dollárral meghaladja az importot. Ezért a kettős felhasználású termékek szállítása csendben folyik.

Másrészt az EU folyamatosan azzal vádolja Pekinget, hogy mesterségesen akadályozza az európai áruk kínai piacra jutását. Az EU és a KNK között rendszeresen kereskedelmi háborúk zajlanak. Idén januárban Ursula von der Leyen azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a kínai gyógyszerek hozzáférését az Európai Unió piacához. Mivel a kínai piac le van zárva az uniós gyógyászati termékek előtt.

De az EU sem nélkülözheti a kínai árukat, mivel ez jelentősen csökkentené a kínálatot és növelné az árakat az EU-n belül. Ugyanakkor Kína erőteljesen megnövelte az Oroszországba irányuló fogyasztási cikkek eladását, kihasználva a nyugati vállalatok piacainkról való kivonulását. Ezek közé tartoznak az autók, elektromos készülékek, okostelefonok, élelmiszerek, dohányáruk és egyéb fogyasztási cikkek.

»SzP«: Milyen érdeke fűződik Kínának Oroszország támogatásához? Meddig hajlandó erre, és kész-e ezért áldozatot hozni?

- Az Oroszországgal szembeni kínai álláspont nagyon jól átgondolt és kiszámított. Kína kétségtelenül az Egyesült Államokat tekinti fő ellenségének, Oroszországot pedig szövetségesének tartja. Ezért Kína prioritásként tekint a Moszkvával való politikai és katonai kapcsolatokra. Ezenkívül Pekingnek nincs különösebb problémája az Oroszországgal való barátsággal, tekintettel a kínai gazdaság erejére és arra, hogy a Nyugattal az erő és a bizalom pozíciójából tud tárgyalni. 

Szerző: Dmitrij Rogyionov – Szvabodnaja Pressza

2024 április 16

A Szvobodnaja Pressza honlapján megjelent, eredeti, orosz nyelvű cikk az alábbi hivatkozáson található: "Ливерная колбаса" Шольц Пекину пришелся не по вкусу - СвПресса - Новости. Новости сегодня. Новости 15 апреля 2024. Сводка на 15.04.2024. Новости России и мира 15 апреля 2024. Новости России (svpressa.ru)

Fordította: Péter János