Beszédeiben kitért a magyarországi politikai helyzet – a több mint évtizedes jobboldali kormányzás – hatására a közszolgáltatásokat, különösen az oktatást illetően. Természetesen Magyarországon is nagy probléma az alacsony bérek, a pedagógushiány, a nagylétszámú osztályok, a magas óraszámok, a romló munkakörülmények és a fogyatkozó munkajogok.

2010 óta a hatalom kulturális harcot hirdetett az oktatásban is, s többet költ kommunikációra, mint a kisiskolákra, s olyan rendszert állitott fel, melyben teljes kontroll alá vette a gazdaság, a közigazgatás, a média területét - saját hiveinek lojalitására alapozva. Ma már egy iskolaigazgatót sem neveznek ki kormányhűség nélkül..  Az oktatás a rendőrminisztérium hatáskörébe tartozik, törvényekkel szabályozzák a közoktatás sztrájkjait, jelenleg 16 kollégánk áll biróság előtt a majdnem kétéves sztrájkszervezésünk alatti tevékenységéért. Még a pedagógusok magánéletét is ellenőrzik, belenézhetnek elektronikus készülékeikbe, a közösségi oldalakon történt közléseiket megtorolják. Köszönjük az SNES-nek a felkészitésre, a megoldáshoz nyújtott segitségét.

Másfél évtized alatt alatt a közszolgáltatások privatizációja előrehaladt, főleg az egyházak gyarapodtak az oktatás minden területén. 2010-ben az egyházak által fentartott intézmények aránya megfelelt a lakosság vallásgyakorlati arányának, mára viszont megduplázódott, holott a vallásos népesség száma csökkenőben van.

Ugyanakkor az iskolapszichológusokat, fejlesztő pedagógusokat felesleges kiadásnak tartja. Csakúgy mint a fogyatékos gyermekek speciális nevelését. Két éve nincs szociális párbeszéd, a kormány az egyeztetőtanácsot nem hivta össze, de a kötelező korporativ kamarát előirja és egymás ellen uszítja a közoktatás szereplőit. Abban is világos a kormány: a halott szakszervezet a jó szakszervezet.

A kormány jelentő fordulatot hirdetett a konzervativ oktatás irányába. Haszontalannak minősiti a finn, észt, lengyel modellt, erőlteti a programra centralizált oktatást, szerinte az ázsiai kihívásokra csak az elitképzés és a társadalom egyharmadára vonatkozó minimális képzés felel meg. Ma pedig a felsőoktatást is szét akarja szakitani az “elit” és az “alsóbbrendű” szakmai képzésre, a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését az egyházi felsőoktatási intézményekre bízzák, az „általános” tanárképzést végeznék a modellváltott egyetemek.

Tragikus, hogy a kormány támogatottsága éppen azokon a településeken a legnagyobb, ahol nagyobb a szegénység, a kulturális és oktatási elmaradás.

Szakszervezetünk célja, hogy az érdekvédelem jogi garanciái bővüljenek, s olyan alkupozíción nyugvó, eredményes érdekegyeztetési rendszer, szociális párbeszéd működjön, amely megteremti a korszerű oktatáspolitika, a biztonságos foglalkoztatás, valamint az európai uniós szintű kereseti, szociális és nyugdíjviszonyokhoz közelítés feltételeit.