Az ország erre vonatkozó memorandumot nyújtott be a hágai Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) - jelentette be vasárnap Diaa Rashwan, az egyiptomi állami információs szolgálat (SIS) vezetője.

Az egyiptomi vádak szerint a palesztin területek izraeli megszállása, a telepek építése, a palesztinok kitelepítése és az izraeli politika más gyakorlatai sértik a nemzetközi humanitárius jog elveit.

Rashwan bejelentette, hogy Kairó szerdán szóbeli bizonyítékokat fog bemutatni a bíróságon. Egyiptom a hírek szerint azt is követeli, hogy Izrael vonuljon ki a megszállt területekről, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, és kártérítést kér a palesztinok számára.

1979-es békeszerződés

1979-ben Egyiptom volt az első arab ország, amely békeszerződést írt alá Izraellel. A szomszédos ország támogatta a Gázai övezet blokádját, amelyet Izrael 2006-ban megszigorított. A gázai háború során azonban megromlottak a kapcsolatok. A kairói kormány attól tart, hogy a harcok következtében palesztinok tömegei áramolhatnak át a határon a Gázai övezetből.

Közel-Kelet: Hogyan nézhet ki a béke?

Abdel Fattáhal-Sisi elnök egyiptomi kormányát maga is bírálat éri nemzetközi szinten az alapvető emberi jogok súlyos megsértése miatt. Emberi jogi aktivisták többek között jogtalan gyilkosságokkal, tömeges önkényes letartóztatásokkal, súlyos elnyomással és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésével vádolják az országot.

Szankciók az erőszakos telepesek ellen

Az 1967-es hatnapos háború során Izrael elfoglalta többek között Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet. Ma több százezer izraeli telepes él ott mintegy hárommillió palesztin között. A palesztinok ezeket a területeket saját államuk számára követelik.

A Hamász október 7-i izraeli mészárlása óta ismét megnőtt a palesztinok elleni telepes erőszak. Ciszjordániában azóta több száz palesztint űztek el a földjéről.

Több nyugati ország nemrégiben szankciókat vezetett be az erőszakos izraeli telepesek ellen. Az izraeli média szerint az elmúlt másfél évben Ciszjordániában is több támadást követtek el palesztin támadók izraeli civilek és biztonsági erők ellen.

A további eljárás hétfőn kezdődik

Hétfőn kezdődik az ENSZ legfelsőbb bíróságán egy másik ügyben is Izrael meghallgatására kerül sor Izraelnek a megszállt palesztin területeken végrehajtott intézkedéseiről. Az ENSZ közgyűlése 2022 végén már jogi véleményt kért az ENSZ legfelsőbb bíróságától a megszállt területeken a palesztinok ellen Izrael által végrehajtott intézkedések jogi következményeiről. A meghallgatáson 52 állam és három nemzetközi szervezet vesz részt.

Folyamatban lévő eljárás a dél-afrikai pert követően

Az ICJ legutóbb januárban foglalkozott a jelenlegi gázai konfliktussal. A bíróság arra kötelezte Izraelt, hogy akadályozza meg a népirtást a Gázai övezetben, és tegyen meg mindent a palesztinok életének védelme érdekében. Izraelnek több humanitárius segélyt is engedélyeznie kell.

Ez egy előzetes döntés volt abban az eljárásban, amelyet Dél-Afrika indított Izrael ellen az ENSZ legfelsőbb bírósága előtt. Dél-Afrika a népirtási egyezmény megsértésével vádolja Izraelt. Izrael határozottan visszautasítja a vádakat.

Forrás: https://orf.at/stories/3349099/, 2024. 02.18.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó