Több ezren vonultak utcára Buenos Aires-ben szerda éjjel, miután Argentína új szélsőjobboldali elnöke széleskörű intézkedéseket jelentett be az gazdaság liberalizálására és állami iparágak egy részének privatizálására.

Javier Milei televíziós beszédében azt mondta: “A cél az, hogy elkezdjük az országunk újjáépítésének útját, visszaadjuk a szabadságot és az egyének autonómiáját, és elkezdjük az óriási mennyiségű szabályozás átalakítását, amelyek gátolták, leállították és megállították a gazdasági növekedést…”

Az mintegy 300 változtatás sok kormányzati vállalatot privatizálna, és gyengítené a munkavállalók, bérlők és fogyasztók védelmét.

Ezek közé tartozik az argentin peso 50 százalékos leértékelése, az energia- és közlekedési támogatások csökkentése, valamint néhány kormányzati minisztérium eltörlése.

Az intézkedések magas, mintegy 140 százalékos infláció mellett érkeznek, miközben terjed a szegénység.

A bejelentés után Buenos Aires néhány kerületében az emberek lábosokat ütöttek, hogy kifejezzék nemtetszésüket.

Milei új kormánya azt mondta, hogy engedélyezi a tüntetéseket, de fenyegette a segélyek megvonásával azokat, akik elzárják a főutakat.

A tüntetőknek tilos botot vinnji, az arcukat eltakarni vagy gyerekeket hozni a tüntetésekre.

A tüntetők a Plaza de Mayo téren gyülekeztek, ahol az 1970-es évek diktatúra óta tartanak tüntetéseket.

A rendőrségnek nehéz volt megakadályozni, hogy a tüntetők átvegyék az egész sugárutat. Végül sokan az úttesteken maradtak, és körülbelül a tér felét töltötték meg.

Eduardo Belliboni, a felvonulás egyik szervezője szerint a tüntetők “hatalmas elnyomó apparátussal” állnak szemben.

Belliboni baloldali Workers Pole csoportja hosszú ideje szervezett utcai blokádokat.

A demonstráció végén a szervezők arra kérték az ország szakszervezeteit, hogy hirdessenek általános sztrájkot.

Patricia Bullrich biztonsági miniszter bejelentette az új közrendi “protokollt”, amely lehetővé teszi a szövetségi erőknek az utakat elálló emberek eltávolítását jogi jóváhagyás nélkül, és felhatalmazza a rendőrséget, hogy azonosítsa videóval vagy digitális eszközökkel a tiltakozó és az utakat akadályozó embereket.

A biztonsági erők mobilizálásának költségeit a tüntetőknek számlázhatják ki.

Argentin munka-, szociális és emberi jogi csoportok kedden petíciót írtak alá az ENSZ-nek és az Amerikai Államok Emberi Jogi Bizottságának, amelyben arra kérik őket, hogy lépjenek közbe, mondván, hogy a biztonsági protokoll “összeegyeztethetetlen a gyülekezési és egyesülési szabadsággal, a véleménynyilvánítás és a társadalmi tiltakozás jogával”, amelyeket az ország alkotmánya is garantál.

forrás: Morning Star