A húti lázadók támadásai a Vörös-tengeren megszaporodtak. (Houthi Military Media/Handout via REUTERS)
Az Izrael és a Hamász közötti konfliktus mellett a Vörös-tenger geopolitikai helyzete is egyre feszültebbé válik. A jemeni lázadók egyre több támadást intéznek a Bab-el-Mandeb-szoroson keresztül vezető kereskedelmi hajókat használó kereskedelmi hajók ellen.
A hajótulajdonosok kénytelenek voltak felfüggeszteni útvonalaikat, ami megzavarta a nemzetközi kereskedelmet. A helyzetről a következőkben tájékozódhatunk.
1. Mi történik a Vörös-tengeren?
Egy héttel ezelőtt a Hamászhoz és Iránhoz közel álló hútik vállalták a felelősséget egy Izraelbe üzemanyagot szállító norvég olajszállító tartályhajó elleni rakétatámadásért. Az ezt követő napokban megnőtt a rakéta- és dróntámadások száma. Legalább tizenhárom különböző nemzetiségű kereskedelmi hajót vettek célba. Erdetileg mindegyik Izraelen áthaladó vagy a zsidó állammal kereskedő hajótulajdonosoké volt. Mostanra azonban a támadások inkább véletlenszerűnek tűnnek.
A hútik vállalták a felelősséget a támadásokért, mondván, hogy válaszul Izraelnek a Hamász elleni gázai háborújára cselekedtek. Megakadályozzák, hogy a hajók "addig hajózzanak az Arab-tengeren és a Vörös-tengeren, amíg a Gázai övezetben élő testvéreinknek szükséges élelmiszerek és gyógyszerek be nem érkeznek" - mondták.
2. Kik a hútik ?
A hútik egy síita fegyveres lázadócsoport, amely jelenleg Jemen nagy részét ellenőrzi, különösen az ország nyugati részén, a Vörös-tenger partján. 2014-ben összecsaptak a központi kormánnyal, és ezzel hosszú polgárháborút robbantottak ki, amely hatalmas humanitárius katasztrófához vezetett a világ egyik legszegényebb országában. A konfliktus 2015-ben a Szaúd-Arábia által vezetett koalíció beavatkozásával kiszélesedett.A hútik az "ellenállás tengelyének" tagjai, amely egy politikai és katonai szövetség Irán, Szíria és egyes közel-keleti fegyveres iszlamista csoportok, például a Hamász, a palesztin Iszlám Dzsihád és a libanoni Hezbollah között. Ezért állítják, hogy a támadások célja a nemzetközi közösségre és Izraelre gyakorolt nyomásgyakorlás volt.
3. Mi az USA vezette koalíció célja?
A Vörös-tengeren tapasztalható fenyegetésekre válaszul az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy nemzetközi koalíciót hoz létre az ismétlődő támadások leküzdésére. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Olaszország, Hollandia, Bahrein és Norvégia várhatóan részt vesz a "Prosperitás őrzői" elnevezésű műveletben, amelynek célja a térség biztonságának fenntartása. A koalíció célja, hogy a különböző államok haditengerészetei járőrözzenek a Vörös-tenger déli részén és a Jementől délnyugatra fekvő Ádeni-öbölben. Ausztrália elutasította a csatlakozást, míg Spanyolország biztosítékot adott arra, hogy megvárja az Európai Unió vagy a NATO közös döntését, mielőtt részt venne a műveletben.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már telepített rombolókat a Vörös-tengerre, Franciaország pedig bejelentette, hogy Languedoc nevű fregattjával csatlakozik a művelethez. "Meg kell erősítenünk műveleti képességeinket a térségben, hogy véget vessünk ezeknek a támadásoknak" - mondta Catherine Colonna francia külügyminiszter. A francia védelmi minisztérium "a partnerek lehető legszélesebb körű koalícióját" kérte. Bár a felhívás már megtörtént, a biztonsági műveletek bevezetése hosszú időt vehet igénybe.
4. Milyen hatással vannak a feszültségek a nemzetközi kereskedelemre?
A nemzetközi hajózás biztonságával kapcsolatos aggodalmak nagyon gyorsan felmerültek az első támadások után. A Maersk, az MSC, a CMA-CGM... A nagy hajótulajdonosok gyorsan felfüggesztették a Bab-el-Mandeb-szoroson átvezető útvonalaikat. A munkavállalók biztonságával kapcsolatos aggodalmak valósak, de az áruk biztonsága is kérdéses, és a Bloomberg szerint a biztosítási költségek 0,5%-kal emelkedtek.
A választás mégis nagyon költséges a tengerek eme óriásai számára. Ez a tengeri útvonal, amely különösen a Szuezi-csatornán halad át, az egyik legforgalmasabb a világon, a nemzetközi kereskedelem legalább 12%-a naponta áthalad rajta.
A hajózási társaságok úgy döntöttek, hogy biztonságos területeken menedéket nyújtanak hajóiknak, vagy Dél-Afrikába irányítják őket, ahogyan a Maersk is tette. Ez az útvonal, amely a Jóreménység-fokot is érinti, körülbelül tíz nappal hosszabb, és ezért az üzemanyag és a személyzet szempontjából költségesebb. De ez "végső soron gyorsabb és kiszámíthatóbb eredményeket hoz ügyfeleink és ellátási láncaik számára" - magyarázza a dán hajótulajdonos, aki a világ konténerhajóinak 15%-át birtokolja.
Vizsgált alternatív tengeri utak:
.
5. Milyen hatással bír a gázra és olajra?
Ahogy a Bab-el-Mandeb-szoros a globális áruszállítás, úgy a szénhidrogének, különösen a kőolaj és a cseppfolyósított földgáz (LNG) útkereszteződése is. Egy hét leforgása alatt az olajárak emelkedtek. A Brent nyersolaj 7%-kal 80 dollár fölé ugrott hordónként, a West Texas Intermediate (WTI) pedig több mint 6%-kal közel 75 dollárra.
A Reuters szerint idén a világ LNG-szállítmányainak 4-8%-a haladt át a Szuezi-csatornán, és naponta mintegy 8 millió hordó olaj halad át a Vörös-tengeren.
A nagy hajótársaságokhoz hasonlóan a BP olajszállító is úgy döntött, hogy elkerüli a területet. Az olaj- és gázipari vállalatok egyelőre azt mondják, hogy nem tudják megjósolni, hogy a feszültségek középtávon milyen hatással lesznek az árakra. Európa és Ázsia nagy gázkészletekkel rendelkezik, ami korlátozhatja az árak emelkedését. A kőolaj drasztikusabban emelkedett, de az árak korábban a kereslettel kapcsolatos aggodalmak miatt csökkentek. A kérdés az, hogy meddig tart a vörös-tengeri válság.
(A Les Echos egy francia pénzügyi napilap, liberális irányultságúnak vallja magát, és a piacgazdaságot támogató szerkesztői irányvonalat képvisel - véleménye megfelelő fenntartással kezelendő, a tények közlésében azonban ritkábban hazudik - Balmix szerk.) ,
