Képzelje el, hogy megállapodott a családjával, hogy közösen döntenek az idei nyaralás célállomásáról. A gyerekek hónapok óta azt hangsúlyozzák, hogy Európában akarnak maradni, és csak vonattal szeretnének utazni. Nagyapának ez egyáltalán nem tetszik. Úgy dönt, hogy a legkisebbeket nem vonja be a döntésbe. Ehelyett azt javasolja, hogy a felnőttek szavazata elég ahhoz, hogy a Maldív-szigetekre szóló repülőjegyet lefoglalják. Nagyjából így működnek a "demokratikus" folyamatok az EU kereskedelempolitikájában.
Ezt jelenleg az EU-Mercosur megállapodás példája mutatja. Ez az EU és a Latin-amerikai és Karibi Országok Közössége (CELAC) közötti csúcstalálkozón is napirenden van. Július 17-én és 18-án Brüsszelben olyan állam- és kormányfők találkoznak, mint Lula da Silva brazil elnök, Pedro Sánchez spanyol elnök és Ursula von derLeyen, az EU Bizottságának elnöke.
Az EU 1999-ben kapott felhatalmazást a tagállamaitól, hogy tárgyalásokat folytasson a Brazíliát, Argentínát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő dél-amerikai szövetséggel egy társulási megállapodásról. Egy ilyen társulási megállapodás ratifikálásához valamennyi tagállam hozzájárulása szükséges. Több ország azonban szkeptikusan áll a megállapodáshoz. Ausztria kormányát a parlament arra kötelezte, hogy nemmel szavazzon. A vétó megkerülése érdekében az EU Bizottsága most "fel akarja osztani" a megállapodást, azaz egy kereskedelmi és egy politikai részre akarja bontani. Ez azt jelentené, hogy nem minden tagállamnak kellene a teljes megállapodással egyetértenie.
AZ EU-MERCOSUR MEGÁLLAPODÁS KÖVETKEZMÉNYEI
A megállapodás messzemenő következményeit tekintve az EU ezen eljárási trükkje rendkívül problematikus. További nyomást gyakorol ugyanis a Föld egyik legfontosabb ökoszisztémájára, az amazóniai esőerdőre. Az Amazonas már most is óriási léptekkel halad a fordulópont felé - veszélyeztetve ezzel az egész globális éghajlatot. Az EU-Mercosur megállapodás azt eredményezné, hogy még több szóját, marhahúst és más mezőgazdasági terméket állítanának elő Brazíliában, amelyek mindegyike hatalmas erdőirtással jár. Ez nemcsak az őslakos közösségeket fenyegeti, amelyek évezredek óta élnek ezeken a területeken és védik az esőerdőket, hanem a fenntartható mezőgazdaságot és élelmiszert is - mind Brazíliában, mind az EU-ban. Például olyan növényvédő szerek révén, amelyeket az EU-ban már régóta betiltottak, de a Mercosur-országok még mindig használnak. Ezek a növényvédő szerek hamarosan a mi tányérunkra kerülhetnek az új kereskedelmi szabályozások miatt egyre nagyobb mennyiségben importált gyümölcsökön.
De más, nem fenntartható és problémás termékek, például a marhahús és a nem fenntartható agroüzemanyagok esetében is fennáll a veszélye annak, hogy a jövőben egyre nagyobb arányban importálnak Dél-Amerikából az EU-ba. Cserébe az EU autókat, gépeket és vegyi anyagokat akar exportálni. Mindez az őslakos közösségek és élőhelyeik kárára történik. Növeli a kisgazdákra nehezedő nyomást az Atlanti-óceán mindkét partján, és súlyosbítja az ipari és mezőgazdasági dolgozók munkakörülményeit.
A DEMOKRATIKUS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS HÁTTÉRBE SZORUL
Ha ennyi minden forog kockán, a demokratikus hangnak kell az első helyen állnia! Az EU Bizottság nem helyezheti az agrár-, autó- és vegyipari vállalatok érdekeit a nemzeti parlamentek döntései, a polgárok igényei és az éghajlat védelme fölé. Ráadásul a megállapodás feldarabolásával az EU saját demokratikus szabályait sértené meg. Egy nemrégiben közzétett jogi elemzés szerint ez a lépés súlyosan sértené az EU-tagállamok által az Európai Bizottságnak adott eredeti megbízatást.
Ha az EU valóban az emberi jogokat és az éghajlat védelmét akarná előmozdítani, akkor az emberi jogi megállapodásokért kellene dolgoznia. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa jelenleg tárgyal egy ilyen megállapodásról, „BindingTreatyon Business and Human Rights” ,az üzleti és emberi jogokról szóló kötelező érvényű szerződésről. Ebben a nemzetközi folyamatban azonban az EU évek óta a globális dél országainak követelései előtt álló akadályként jelenik meg. Mint ismeretes, a Párizsi Megállapodás formájában már létezik egy globális éghajlatvédelmi megállapodás. Az EU és tagállamai azonban mérföldekre vannak attól, hogy teljesítsék a megállapodásban foglalt kötelezettségeiket.
ELLENJAVASLAT: ALTERNATÍV KERESKEDELMI MANDÁTUM
A nemzetközi világkereskedelem méltányossá tételére vonatkozó javaslatok szintén évek óta napirenden vannak, például az „alternativenHandelsmandats” – „alternatív kereskedelmi mandátum" formájában. A vállalatok profitérdekei helyett itt az emberek és a bolygó áll a középpontban. Ez elmozdítja a hangsúlyt aarról puszta kérdésről, hogy mit és mennyit kereskednek. A mobilitási forradalom szellemében például a tömegközlekedéssel kapcsolatos technológiákat és know-how-t globálisan meg kell osztani, ahelyett, hogy az autókat egyik kontinensről a másikra szállítják. Az éghajlatvédelemben az Amazonas-menti erdőirtás megállítása kell, hogy legyen az első számú prioritás, az őslakosok jogainak védelme, területeik elismerése és kijelölése.
Az egyenrangú kereskedelem és kapcsolatok nem csak azt jelentenék, hogy Európa tisztességes árat fizet a kávéért, a szójáért, a lítiumért és hasonlókért. Az egyenrangú kapcsolatok azt jelentenék, hogy a nemzetközi megállapodások céljait az emberek és a bolygó érdekében újratárgyalják. Ha komolyan gondoljuk a demokráciát, a civil társadalomnak helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál, amikor az EU-Mercosur kapcsolatok teljes átalakításáról van szó.
A fordító megjegyzése: A tárgyalások még nem fejeződtek be. „Az e heti brüsszeli EU–Latin-Amerika csúcstalálkozó peremén mindkét fél megerősíti azon szándékát, hogy 2023 végéig megkösse az EU–Mercosur megállapodást. A fenntarthatóság és a mezőgazdasági piacokhoz való hozzáférés kérdése azonban továbbra is akadályokat jelent. Forrás: https://www.euractiv.de/section/eu-aussenpolitik/news/eu-mercosur-abkommen-konflikte-um-landwirtschaft-und-nachhaltigkeit/ 2023. július 19.
Kiegészítés:
Megállapodás nélkül ért véget a Celac-EU csúcstalálkozó
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/455068.celac-eu-gipfel-ohne-einigung-beendet.html 2023. július 20.
Brüsszel. Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (Celac) kétnapos csúcstalálkozója kedden zárónyilatkozatról szóló megállapodás nélkül ért véget. Az EU megpróbált keresztülvinni egy Oroszországot határozottan elítélő megfogalmazást. Ezzel azt akarta érzékeltetni, hogy Oroszország egyre inkább elszigetelődik a világközösségben. Ez ellenállásba ütközött, különösen Nicaragua, Kuba és Venezuela részéről. Latin-Amerika számos állam- és kormányfője a múltban béketárgyalásokra szólított fel, és elutasította Ukrajna egyoldalú támogatását. (dpa/jW)
Forrás: https://mosaik-blog.at/eu-mercosur-handelspolitik-gegen-demokratie/?fbclid=IwAR3sXNbdkkR244O7L1iv66xSLlEWnUmAQErWbbba1i4GyJCeqJcnuYyHvTw
2023. JÚLIUS 14.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
