Az alapvető élelmiszerek árai különösen nagymértékben emelkedtek. Kép: RitaEritaE Pixabay

Németországban az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak. De különösen a kelet-európai országokat még jobban sújtja az infláció - derül ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az aktuális adataiból.

Idén az Európai Unióban az élelmiszerárak mintegy 16,6 százalékkal emelkedtek - írja a Financial Times. Elsősorban az alapvető élelmiszerek azok, amelyek ára az egekbe szökött. A tojás 22,7 százalékkal drágult januártól áprilisig, a teljes tej 25 százalékkal, a cukor pedig 54,9 százalékkal.

Az uniós országok eddig nem találtak közös álláspontot az egekbe szökő árak elleni küzdelemben. Ami közös bennük, az az, hogy megpróbálják szabályozni az árakat, de minden ország a maga módján jár el.

Magyarország és Horvátország például árplafont vezetett be az alapvető élelmiszerekre. Görögország korlátozta a kiskereskedők haszonkulcsát az élelmiszerek és más alapvető termékek esetében.

Franciaországban a kormány laza megállapodást kötött a szupermarketekkel arról, hogy a lehető legalacsonyabb áron kínálnak válogatott árucikkeket. Spanyolország viszont csökkentette az élelmiszerek áfáját.

Az élelmiszerárakat számos tényező befolyásolja. Az észak-rajna-vesztfáliai fogyasztói tanácsadó központ például a fagyra és a viharokra utal, amelyek februárban és márciusban a mediterrán térség számos országában terméskieséshez vezettek. Ez egyértelműen megmutatkozott a saláta, a paprika, az uborka és a paradicsom árában.

Egyes áremelések azonban se nem indokoltak, se nem érthetőek - mondják a német fogyasztóvédők. Olyan véleményt fejeznek ki, amelyet kollégáik Európa-szerte osztanak.

Egyre nagyobb a gyanú, hogy az állítólagosan megnövekedett termelési költségek csak ürügyet szolgáltatnak egyes vállalatok számára, hogy "feljebb tornásszák az árakat" - mondta Monique Goyens, a BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet főigazgatója a Financial Times-nak.

Goyens felszólítja az uniós országok kormányait, hogy "hozzanak szigorú intézkedéseket a fogyasztók védelmére az árspirállal szemben". Ezt azonban nem könnyű megvalósítani, mint azt a magyarországi árplafon is mutatja.

A Financial Times szerint a kiskereskedők, köztük olyan nagyvállalatok, mint a Lidl és a Spar, arra panaszkodnak, hogy a törvény arra kényszeríti őket, hogy veszteségesen értékesítsenek. Vásárláskor a kiskereskedőknek 1,35 eurónak megfelelő összeget kellene fizetniük egy kilogramm cukorért. Ezt követően azonban 0,85 euróért kellene újra eladniuk.

A közgazdászok ezért nem tartják jó ötletnek az árplafont, még akkor sem, ha az jelentősen csökkenthetné a fogyasztói árakat. A kiskereskedőket azonban arra csábítaná, hogy a veszteség korlátozása érdekében csökkentsék a kínált mennyiséget.

Matolcsy György jegybankelnök ezért már decemberben kijelentette: "Ezt a csatát régi eszközökkel nem lehet megnyerni". Az árplafonok és hasonló elképzelések már a szocializmusban is hatástalannak bizonyultak.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Steigende-Lebensmittelpreise-Koennte-ein-Preisdeckel-Abhilfe-leisten-9061158.html

22 május 2023

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó