Magyarország német irányítástechnikai rendszereket szeretne a jelenleg épülő Paks II. atomerőműhöz. A Siemens Energy szeretne szállítani, de nem teheti meg, mert nincs kiviteli engedélye. Magyarország vezető diplomatája felháborodottan reagált.

Fotó: IMAGO / imagebroker

Amikor a Siemens Energy jövő kedden megtartja éves közgyűlését - virtuálisan, mint jelenleg minden részvényesi közgyűlést, a világjárvány vége ellenére - az igazgatótanácsnak egy kellemetlen kérdéssel kell majd foglalkoznia. A "Kritikus részvényesek" nevű aktivista csoport indítványában elítéli a vállalatot, amiért nem eléggé elkötelezett az éghajlat-politika iránt. Ugyanakkor azzal vádolja a vezetőséget, hogy a jelenleg épülő Paks II. magyar atomerőműhöz akar irányítástechnikát szállítani. Magyarország azon uniós országok közé tartozott, amelyek jelentős mértékben importáltak orosz gázt. Az atomenergia bővítésével kevésbé akar függővé válni az importtól és általában a fosszilis energiától. De pontosan ez az, ami a klímapárti részvényesi csoportnak sem tetszik.

A közelgő éves közgyűlés támadása még nem kellene, hogy megzavarja a Siemens Energy vezetését - ha ezzel egyidejűleg nem történnének a német kormány részéről olyan kísérletek is, amelyek a készülő magyar atomerőműbe történő technológiai szállítás leállítására vagy legalábbis késleltetésére irányulnak. A vállalat igazgatótanácsa közleményben tudatta, hogy a német irányítástechnika megvásárlása a magyarok kifejezett kívánsága volt, mivel a Siemens Energy "az egyetlen olyan beszállító a világon, amelynek referenciái lehetővé teszik az európai szabványok szerinti minősítést". Ugyanakkor a testület tájékoztat: "Jelenleg nem történnek szállítások, mivel a német Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal (BAFA) még nem döntött a kiviteli engedély iránti kérelemről". A BAFA Robert Habeck (Zöldek) gazdasági miniszter irányítása alatt áll. A jelek szerint azért nem engedi el a szállítmányt, mert a Paks II. építésében Magyarországgal együttműködő ipari partner: az orosz Rossatom. A céggel kötött megállapodás még az ukrajnai háború kitörése előttre nyúlik vissza: 2014-ben kötötték.

Németország agresszív politikája az atomenergia más EU-tagállamokban való elterjedése ellen nem teljesen meglepő: SteffiLemke (Zöldek) német környezetvédelmi miniszter már 2022-ben, egy lengyelországi látogatás alkalmával kijelentette, hogy Németország "minden jogi eszközt" megvizsgál egy lengyel atomerőmű építése ellen - holott ott nincs ipari partnerség Oroszországgal. Varsóban ezt a bejelentést elbizakodottnak és képmutatónak tartották. Végül is a német fél természetesen a lengyelországi széntüzelésű energiatermelést is bírálja.

Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere éles hangon reagált a Paks II. német akadályoztatására. "Egyszerűen felháborító és elfogadhatatlan", hogy a német kormány két zöld minisztere "ki tudja, milyen politikai vagy ideológiai okokból" megakadályozta a Paks II. vezérlőrendszerei kiviteli engedélyének megadását a német Siemens Energy-nek - mondta a magyar külügyminiszter pénteken Budapesten. Panaszt jelentett be az EU-nak: "Nem engedhetjük meg, hogy bárki veszélyeztesse Magyarország energiaellátásának biztonságát, ezért már hétfőn Brüsszelben felhívtam a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság ne tegyen olyan javaslatot, amely bármilyen módon korlátozná Magyarország és Oroszország együttműködését az atomenergia területén".

Amennyiben a zöldek vezette Gazdasági Minisztérium tartósan blokkolná a Siemens Energy irányítástechnika Magyarországra szállítását - erre a cég igazgatósága is felhívja a figyelmet a közgyűlésen elhangzott nyilatkozatában -, a Paks II. tervezői számára lenne alternatíva: hasonló irányítástechnikát kínál Kína és Oroszország is. A vállalat nem említi a második lehetőséget, de ez is egy lehetőség: ha a gyártást Németországból máshova helyeznék át, a Szövetségi Gazdasági Minisztérium a jövőben nem akadályozhatná a szállításokat.

A Paks II. és a Siemens Energy ügye a német energiapolitika kettős mércéjére is sokatmondó fényt vet: a német kormány egyrészt bírálja a lengyelországi és a magyarországi atomerőművek építését, sőt, az utóbbi esetben megpróbálja megnehezíteni azt. Másrészt a német atomerőművek áprilisi leállítása és a szén 2030-ig történő kivezetése automatikusan azt eredményezi, hogy a Szövetségi Köztársaság a jövőben több nukleáris energiát importál Franciaországból - és esetleg az európai villamosenergia-hálózaton keresztül időnként Magyarországról, és hamarosan Lengyelországból is.

Forrás: https://www.tichyseinblick.de/wirtschaft/keine-export-genehmigung-kkw-ungarn/

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó