Oekom Kiadó, München 2022, 277 oldal, 20,00 Euro

A „Globális Szolidaritás” vagy ahogy az alcím mondja: „Hogyan győzhetjük le a birodalmi életmódot és valósíthatjuk meg a társadalmi-ökológiai átalakulást” olyan téma, amelynek súlya már-már fenyegető.

A globális kérdésektől a globális világig, a globális jövőig és a globális bukásig a kihívások kezelhetetlensége egyre égetőbb, úgy tűnik, ez egy olyanmonstre feladat, amelyről a szakértők és alternatív Nobel-díjasok tárgyalnak, de megoldást nem kínálnak, ugyanakkor politikai óriások is hivatkoznak rájuk.

Kevesen profitálnak, sokan üres kézzel távoznak

A "társadalmi-gazdasági átalakulás" követelése olyan alapvetőnek hangzik, mint a tőke és a munka közötti ellentét megszüntetése. És valójában ennek az átalakulásnak alapvetőnek kell lennie.  A szerző, Alexander Behr a jelenlegi helyzet elemzéséből indul ki, amelynek lényege, hogy a mai gazdasági rendszert az jellemzi, hogy "kevesen profitálnak", és "sokan üres kézzel távoznak". Hogy a rendszerben van egy immanens kényszer, hogy folyamatosan növekedést és terjeszkedést generáljon, ami egy olyan rendszerszintű meghatározó tényező, amely szükségszerűen könyörtelenséghez vezet, beleértve a természeti erőforrásokkal való kíméletlenséget, a természet pusztítását és az éghajlati katasztrófát.

Alexander Behr író portréja

Alexander Behr politológus és újságíró. Tanít egyetemeken és iskolákban, és szakszervezetekben is tevékenykedik.© OekomVerlag / Lisa Bolyos

Behr szerint a társadalom vagyonának magánkézbe kerülése az elmúlt évtizedekben ellentétes pólusok kialakulásához vezetett: A világszerte növekvő elszegényedéshez a jólét elzárt szigeteinek létezésével szemben. Ezt a helyzetet "nem szolidárisnak" nevezni minden bizonnyal találó.

Különösen az 1990 és 2019 közötti időszakra összpontosít. Miközben a világ gazdasági teljesítménye, azaz a globális bruttó hazai termék (GDP) megnégyszereződött, és a globális kereskedelem volumene több mint ötszörösére nőtt, emberek százmilliói szenvednek éhezéstől és nyomortól.

Nincs enyhítés

Mahatma Ghandi mondata: "A világnak van elég a szükségleteinkre, de nincs elég a kapzsiságunkra" nem enyhült vagy csökkent volna érvényessége a tőke fejlődése során. Ezt állapítja meg az ENSZ különmegbízottja a 2020-as éves jelentésről szóló összefoglalójában. A globális szegénység elleni küzdelemben alig történt előrelépés.

A társasági adókulcsok ezzel szemben szabadesésben vannak, az 1980-as több mint 40 százalékról 2019-re 24,4 százalékra csökkentek. 2013-ban a globális bruttó hazai termék (GDP) mindössze 3,3 százalékára lett volna szükség ahhoz, hogy "minden szegényt a napi 7,40 eurós szegénységi küszöb fölé lehessen emelni". A szerző itt Jason Hickel-re, a Londoni Egyetem munkatársára utal.

Szerinte a szegénység világszerte várhatóan növekedni fog a következő években a Corona-válság, az Ukrajna elleni háború és nem utolsósorban az éghajlati válság miatt. Hogyan reagáljunk?

A svájci Jean Ziegler, szociológus és Alexander Behr mentora lesújtó következtetést von le a Világélelmezési Program (WFP) számára végzett munkájáról:

"Ismerem a segély- konferenciákat kívülről-belülről. A Világélelmezési Program felelősei elmagyarázzák és bejelentik, hogy melyik országban milyen segélyre van szükség. Az iparosodott országok aztán megmondják, hogy mennyit akarnak adni."

Jean Ziegler

A 2017 márciusa és szeptembere közötti időszakra például négymilliárd dollárt kértek. Ziegler arról, hogy valójában mit nyújtottak: "Összesen 262 millió amerikai dollárt. Így március 23-án emberek millióinak halálos ítéletét hozták meg."

A vagyon koncentrációja

A szerző a Thomas Piketty közgazdász köré szerveződött csoport által készített 2018-as Világjelentés az egyenlőtlenségről című dokumentumra hivatkozva összegez: azok jártak a legjobban, akik már gazdagok voltak. Az Oxfam jelentése szerint a milliárdosok vagyonának növekedése is nyomon követhető, amely 2007 és 2019 között 20 százalékkal nőtt. Itt Németországról van szó. Ez azt jelenti, hogy a németországi milliárdosok mintegy nyolc százalékkal meghaladják az összes milliárdos vagyongyarapodásának globális átlagát:

"A német társadalom leggazdagabb tizede egyedül birtokolja az egész társadalom vagyonának kétharmadát. "

Alexander Behr

Németországban az élelmiszeripar különösen jövedelmezőnek bizonyult ebből a szempontból: a Schwarz-csoport, a Lidl, a Kaufland, az Aldi Süd és mások. Nem nehéz elképzelni a kontrasztot az 50 000 fős birodalom egyik alkalmazottjának munkakörülményeivel. Egy régóta az Aldi-ban dolgozó eladónő mondja:

"Korábban jövünk be dolgozni, lemondunk a szünetről, később megyünk haza, és ez idő alatt a fájdalomküszöbig sürgetnek minket, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsuk"."

Alexander Behrszerint "többszörös válság" jellemzia helyzetet. Ulrich Brand-ra és másokra hivatkozva kijelenti: ezt a "birodalmi életmód" okozza. Ami helyett a szerző a szolidaritáson alapuló megosztást és az államtól független társadalmi mozgalmakat tekinti megoldásnak, amelyek szószólójának tekinti magát. Ez a gondolat korántsem új - állítja, utalva az Internacionálé felépítésére, történetére és kudarcára.

Egy új Internacionálé?

Szükség van egy olyan, a gyarmatellenes mozgalmakkal szolidáris, globalizációkritikus mozgalomként értelmezett szakszervezetre, amelynek feladata a válságok emancipációs célú leküzdése. Axel Honneth filozófus szavaival élve ez azt jelentheti, hogy "az egyéni szabadságot nem magánérdekek követéseként, hanem önmagunk szolidáris kiegészítéseként értelmezzük".

Behr különösen arra a generációra utal, akik Heiligendamm-ban, Genovában vagy Hamburgban szocializálódott a G8-ak elleni tüntetéseken keresztül. Ezek a helyszínek a klímaválság, az antirasszizmus és a határok nélküli mozgalom - no borders - jelképei.

Hogyan fog ez a gyakorlatban működni? Olyan transznacionális hálózatokról van szó, mint a vészhelyzetben lévő hajós menekültek számára létrehozott forródrót, a Szolidaritás városai kezdeményezés vagy a Palermói Charta, amely a bevándorlók honosítását, tartózkodási jogot és szabad mozgást, valamint a korlátozások eltörlését követeli.

Aktív mozgalmak

Európai evakuálási akcióra volt szükség, hogy a görög szigeteken lévő táborok szégyene megszűnjön. Több mint 10 000 ember tüntetett Berlinben a kormány tétlensége ellen, amikor Mória-ban leégtek a táborok, és a járványnak is kitettek embereket. Jogi szinten olyan jogszabályok kerültek bevezetésre, mint például a 2017-ben Franciaországban elfogadott "kellő gondosságról szóló törvény", amellyel sikeresen vádat lehet emelni a vállalatok által külföldön elkövetett bűncselekmények ellen.

2018-ban egy emberi jogi szervezet beperelte a francia TOTAL olajipari multinacionális vállalatot az emberi jogok megsértése és az ugandai környezetrombolás miatt. Hágában a Shell ellen hozott ítélet kártérítés kifizetéséhez vezetett Nigéria számára, amelyet többek között a FriendsfortheEarth nevű civil szervezet támogatott.

A nemzetközi szolidaritási mozgalom ezen és más sikerei is bemutatásra kerülnek a könyvben, amely a medicointernational, a Pro Asyl és mások munkáját is kifejezetten elismeri. Megismerhetjük egy spanyol mezőgazdasági munkások szakszervezetének küzdelmeit, amely a menekültek, különösen a narancsültetvényeken dolgozók korlátlan kizsákmányolása ellen kampányol.

© picturealliance / KEYSTONE / URS FLUEELER

Carola Rackete német aktivista és önkéntes tengeri mentő kommentárt írt Alexander Behr könyvéhez.

Carola Rackete, az a kapitány, aki 2019-ben dacolva az olasz tilalommal, 53, a tengeri vészhelyzetből kimentett emberrel érkezett Lampedusa kikötőjébe, találóan nyilatkozott a könyvről, mondván, hogy a könyv a társadalmi-ökológiai átalakulás gondolatait közvetíti anélkül, hogy az elméletre szorítkozna.

„Számos gyakorlati példán mutatja be, ahogyan a globális szolidaritást most megéljük, és arra ösztönzi az embereket, hogy maguk is aktívak legyenek.”

Carola Rackete

Összefoglalva elmondható: az ökológia és a társadalmi igazságosságot együtt kell végig gondolni és megélni globálisan, ez a könyv üzenete.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://www.deutschlandfunkkultur.de/globale-solidaritaet-alexander-behr-buch-rezension-100.html?utm_source=pocket_mylist

Szerző: Alexander Behr, a recenziót készítette: Esther Dischereit, 2022. november 11.