Minszk, Herszon, Madrid, Moszkva, Isztambul, 2022. július 1. péntek (MB)

     Miközben a keleti országok kereskedelme Oroszországgal két-három számjegyű növekedést mutat, a NATO vasfüggönyt ereszt le Lengyelország keleti határain a Kelettel szembeni elzárkózásának jeléül – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.

     Az orosz-kínai kereskedelem 28,9 százalékkal, az orosz-iráni 70 százalékkal növekedett, India az eddiginél tízszer több orosz energiahordozót vásárol, és a legnagyobb orosz műtrágya vásárlóvá lépett elő, a Nyugat viszont még mindig abban reménykedik, hogy szankcióival, embargóival, Kijev fegyveres támogatásával két vállra fektetheti a madriri NATO-csúcson első számú közellenségnek kikiáltott Oroszországot, és a kettesszámú Kínát.

     „Ha Ukrajnát összezúznák, vagy rossz békére kényszerítenék, szörnyű következményekkel járna a szabadságra nézve” – fogalmazta meg a Nyugat félelmét Boris Johnson brit miniszterelnök Madridban.

     Pedig a Nyugat magát szorította sarokba azzal, hogy nem vette figyelembe a realitást, hanem túl magabiztos volt a dolgában. Hitte, hogy uralma a világ fölött örökké való – érvelt Putyin orosz elnök az orosz hírszerzés vezetőivel tartott csütörtöki tanácskozásán.

     Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnökének tájékoztatatása szerint a lengyel vezetés arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna elveszti területének jelentős részét, és Kijev nem fogja tudni feltartóztatni az orosz erők előre nyomulását. Ezért dolgozik Ukrajna feldarabolásának forgatókönyvén. “Varsó úgy véli, hogy az orosz csapatok előrenyomulása miatt Ukrajna területén, Washingtonnak és Londonnak nem lesz más választása, mint feltétel nélküli szolidaritást tanúsítani egy olyan szövetséges iránt, aki kész elszántan megvédeni a Nyugat érdekeit Ukrajnában” – mondta Nariskin a lengyel vezetés tervéről.

    Az állapotok normalizálódásának jeleként csütörtökön elindult az első távolsági busz Herszonból a Krímbe. Amíg Herszon fölött Kijev gyakorolt ellenőrzést, nem volt lehetőség a lakosság kapcsolattartására.

     A nyugati média az ukrán hadsereg „stratégiai sikereként” tálalja az odesszai partok közelében fekvő Kígyó-sziget visszaszerzését, pedig az oroszok azért ürítették ki, hogy bizonyítsák, nem rajtuk múlik a gabonaszállítás elakadása. Az ukránok többek között azzal indokolták a gabonaexport szünetelését, hogy Oroszország a Kígyó-szigetről akadályozza a hajók szabad mozgását. Valójában nem a sziget hovatartozásán múlik a zavartalan hajózás, hanem azon, hogy az ukrán haderő elaknásította a kikötőkhöz vezető vízi utakat, s mindeddig nem szedte fel az aknákat annak ellenére sem, hogy orosz részéről szavatolnák a művelet zavartalanságát.

     Orosz-ukrán fogolycsere történt szerdán. A két fél 144 harcost adott át egymásnak. Mint Denisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője közölte, a DNK súlyosan sérült azovista katonákat adott át, előzőleg mindnyájukkal szemben beható nyomozást folytattak. Kiadatásuk nem érinti a háborús bűnösök felelősségre vonására irányuló nemzetközi bírósági eljárást – mondta.+++