Madrid, 2022. június 28. kedd (MB)

A NATO harminc tagállamának vezetői új stratégiát készülnek jóváhagyni, hogy feltartóztassák a világ változását és késleltessék a nyugati civilizáció alkonyát – értékelte a Magyar Békekör elemzője a Madridban kedden kezdődő csúcstanácskozást.

Keleti expanziójának kudarca miatt a NATO kénytelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy az oroszok ellene fordítják saját terjeszkedő stratégiáját. Orosz roll back lépett az amerikai helyébe. A NATO defenzívába kényszerülne, ha Amerika felhagyna agresszivitásával.

Az új „strategical conceptről” annyit tudni már, hogy Oroszországot jelöli meg fő ellenségként, és valós veszélynek tartja a katonai konfliktust a tömbhöz tartozó országok területén. Ezért több mint 300 ezer katonát akarnak telepíteni a kelet-európai országokba, kb. nyolcszor annyit, mint ahány jelenleg ott van. A másik fő ellenséget Kínában jelölik meg. De a NATO erejéből nem futja, hogy körkörös védelemre rendezkedjen be kettejükkel és szövetségeseikkel szemben. Dönteni kell, mi a fontosabb. Amerikának mindkettő, más szövetségeseknek viszont egyik sem.

Miért kellene féltenie egy európainak Amerika egyeduralmát a világ fölött, amikor jóléte, sőt puszta léte is mindinkább az orosz energiahordozóktól és a kínai kereskedelemtől függ? Miért kellene háborúba keverednie Kelet-Európának Oroszországgal, midőn a békés együttműködésből csak előnye származik?

A kérdésekre ma már nem csak Magyarország és Törökország ad más választ, mint a nagy testvér, hanem más utakat keresnek franciák és németek is. Odáig ugyan még nem jutottak el, hogy nyíltan ujjat húzzanak Amerikával, hiszen a közös rendszer fenntartásához közös érdek fűződik. De stratégia ide, stratégia oda, a rendszer fenntartásához fűződő közös érdeket nemzeti érdekek sokasága keresztezi. Elkülönülnek a gazdasági érdekek. A piaci versenyképesség, a társadalmi stabilitás, a fejlődés azon múlik, hogy ki, mennyire alkalmazkodik az új viszonyokhoz, és illeszkedik be a születő új világrendbe.

Lehet ugyan erőltetni a régit, sőt, megpróbálni restaurálni egy még régebbit is, de ha nem sikerül, még gyorsabban leáldozhat a Nap a rendszer fölött, amelynek napjai e nélkül is meg vannak számlálva.

Lehet ugyan első számú közellenségnek kikiáltani Oroszországot és Kínát, de nem lehet nem számolni a következményeivel. Minél jobban elszalasztják a kiegyezés lehetőségét Oroszországgal, annál hátrányosabb feltételekkel lesznek majd kénytelenek kiegyezni vele. Példa rá a stratégiai erőviszonyokban keletkezett orosz fölény. A Szarmat rakéta birtokában Amerikának többé már nem nyílik lehetősége arra, hogy az erőegyensúlyt a régi szinten érje el. S ha nem kéri meg Moszkvát, hogy tárgyaljon vele, a szint még mélyebbre süllyedhet.

A viszonyok megváltozását mutatja, hogy egyetlen arab ország, s a latin-amerikai országok többsége sem csatlakozott a nyugati szankciókhoz Oroszország ellen, s egyre másra kérik felvételüket olyan nemzetközi szervezetekbe, amelyek orosz-kínai tengelyre épülnek. Argentína és Irán felvételét kérte a Kínát, Oroszországot, Indiát, Dél-Afrikát és Brazíliát tömörítő szövetségbe (BRICS). A minap született pekingi nyilatkozat célul tűzi ki az ENSZ átfogó reformját, és a Biztonsági Tanács kibővítését Brazíliával, Dél-Afrikával és Indiával, a több pólusú világrend érdekében.

Oroszország jelezte, hogy Genf helyett valóban semleges területre kívánja áthelyezni a nemzetközi egyeztető tárgyalások helyszínét, hiszen Svájc csatlakozott az Oroszországgal szemben foganatosított nyugati embargókhoz, azaz többé nem tekinthető semlegesnek.

Miközben a NATO-államok vezetői új stratégiával próbálják elodázni a kiegyezést a Kelettel, és elhitetik magukkal, hogy katonai-gazdasági eszközökkel felülkerekedhetnek ellenfelükön, valamennyi NATO-állam üzletemberei részt vettek a júniusi szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon. Messzibb látnának politikusaiknál?+++

 

Kiadta: Magyar Békekör

 

A fényképen egy üzletember hallgatja, mit mond s szentpétervári robot.