Washington, Peking, 2022. június 16. csütörtök (MB)
Az Egyesült Államok és Németország rakétákkal, köztük robot rakétákkal, és tüzérségi rendszerekkel erősíti az ukrán fegyveres erőket, a harci eszközöket június végén adják át Kijevnek. Egyidejűleg Hszi Csin-ping kínai elnök tudatta Putyin orosz elnökkel, hogy Kína kész stratégiai támogatást nyújtani Oroszország szuverenitásának és biztonságának megvédéséhez – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.
Mint június 12-én jelentettük, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője, Vadim Szkibickij azt mondta, hogy bár Ukrajna vesztésre áll Oroszországgal szemben, jövőjét a tüzérség fogja eldönteni. Ugyanaznap Zelenszkij ukrán elnök törvényt írt alá arról, hogy a megtizedelt ukrán hadsereg pótlására területi védelmi erőket is bevonhassanak. „A nemzeti ellenállás alapjairól” 2021. júliusában hozott törvény alapján 100 ezer főből álló 25 területi dandárt hoztak létre, s mostantól be is vethetik őket. Hírek szerint a fegyveres polgári őrség jellegű alakulatok alkalmatlanok harci feladatok ellátására. Esetleges frontra irányításukat „húsdarálóba küldésként” emlegetik. A Békekör tudósítója megjegyezte: a kárpátaljai férfiak is területvédelmi dandárhoz tartoznak, s a törvénnyel lehetőség nyílik bevetésükre a fronton.
Az ukrán tüzérség megerősítésére tett lépésről Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Mark Milley vezérkari főnök tájékoztatta a NATO szövetségeseket. Bejelentésüket az után tették, miután orosz részről arra kérték Washingtont, barátkozzon meg végre annak tudatával, hogy a világ megváltozott, és többé nem fogadja el az amerikai hegemóniát, a két nukleáris nagyhatalomnak békében kell élnie egymással az emberiség érdekében. „Bármennyire fájdalmas is lemondani a kiváltságokról és a hegemonisztikus, birodalmi ambíciókról, mégis elkerülhetetlen, és annál jobb, minél gyorsabban megtörténik’ – mondta az orosz külügyi szóvivő szerdán a szentpétervári gazdasági világfórumon.
A nemzetközi együttműködésre helyezte a hangsúlyt Alekszandr Pankin orosz külügyminiszter-helyettes is. Emlékeztette az Európai Uniót, hogy szankciók helyett lehet együttműködni is. A kooperáció legfőbb terepét az eurázsiai térségben jelölte meg, és azt mondta, hogy a partneri viszony feltétele, hogy felhagyjanak gyarmatosító, imperialista viselkedésükkel.
Mivel a nyugati hatalmak még mindig nem barátkoztak meg annak tudatával, hogy előbb-utóbb kénytelenek lesznek eleget tenni Oroszország törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó 2021. december 15-én követelésének, és Oroszországgal közösen kialakítani egy új biztonsági rendszert, az orosz katonai erők Ukrajnán kívül is érzékeltetni kezdték jelenlétüket. Az orosz flotta hadgyakorlatot folytat az Északi-tengeren és a Csendes-óceánon, majd a Földközi-tengeren is megjelennek egységei.
Noha a nyugati államok igyekeznek leplezni, hogy meghasonlanának magukkal szankciópolitikájukkal kapcsolatban, egyre több jele van, hogy megszegik Oroszország ellen elrendelt tiltásaikat, kezdve az Egyesült Államokkal. Amerika kerülőúton, közvetítők beiktatásával immár nem csak orosz gabonát vásárol, hanem orosz műtrágyát is. Kifejezetten bátorítja agrártermelőit, hogy a terméshozamok érdekében vásároljanak orosz műtrágyát.Hasonló jelenség figyelhető meg Nyugat-Európában, beleértve még az olajembargó megszegését is. Üzleti körökben kezdik kétségbe vonni az EU vezetésének harcos orosz ellenességét, mert sérti az érdekeiket.
A szankciópolitika falán keletkező repedések láttán számos amerikai és nyugat-európai cég szeretne visszatérni az orosz piacra, és folytatni a szankciók miatt felfüggesztett tevékenységét. Nincs könnyű dolguk, mert kivonulásuk miatt korábbi érdekeltségük más kézbe került. Hiszen gazdálkodásukat nélkülük is folytatták. Egyesek szeretnék visszaszerezni részesedésüket az orosz energia- és érckitermelésben. De időközben megváltoztak a feltételek. Az orosz parlament második olvasásban törvénytervezetet hagyott jóvá arról, hogy megtiltják engedély kiadását külföldi társaságoknak a nemzeti ásványkincsek kiaknázása terén.
A nyugati államok oroszellenes szankciói elképesztő állapotokhoz vezetnek egymás közti viszonyukban is. Karbantartásra Kanadába kellett küldeni az orosz gázt Németországba eljuttató Északi Áramlat-1 vezeték egyik Siemens szivattyúját, de Kanada az oroszellenes tilalomra hivatkozva nem adta vissza. Közben egy másik szivattyú is leállt. Okulva a történtekből azt ugyan már nem küldték Kanadába, de kellő berendezések híján megjavítani sem tudták még. A történtek következtében napi 167 millió köbméterről 100 millió köbméterre csökkent a Németországba áramló orosz gáz mennyisége. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy Kanada amerikai nyomásra nem adta vissza a német szivattyút, hiszen az USÁ-nak ahhoz fűződik érdeke, hogy folyékony gázt adjon el a németeknek.+++
Kiadta: Magyar Békekör
VK.COM és Wordpress
A fényképen harcra képeznek ki az ukrán területi védelembe sorolt férfiakat és nőket
