Minszk, New York, Szocsi, Moszkva, 2022. június 4. szombat (MB)

     Miközben Zelenszkij ukrán elnök abban reménykedik, hogy a korszerű amerikai rakéták bevetésével fordíthat a harci helyzeten, a katonai vezetésben egyre többen teszik szóvá, hogy fogytán az erő. Nyugaton is fontolgatni kezdték, milyen feltételekkel lehetne fegyverszünetet elérni Ukrajnában – számolt be a Magyar Békekör tudósítója a fejleményekről.

    Sem Kijev, sem nyugati támogatói nem látják, hogyan tudnák a maguk javára fordítani a harctéri helyzetet, egyesek attól tartanak, hogy az amerikai HIMARS rakéták Oroszország elleni esetleges bevetésével immár a Nyugat biztonsága is veszélybe kerülne, hiszen az oroszok közvetlen csapást helyeztek kilátásba a parancsot kiadó nyugati objektumokra.

     Időközben döntés született az orosz hadművelet felgyorsításáról – tudatta Ramzan Kadirov, az ukrajnai harcokban részt vevő csecsenek vezetője Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után.

     Az ukrán elnök és a hadsereg között keletkezett ellentétről kiszivárgott értesülések szerint az ukrán hadvezetés kezdi belátni, hogy a megváltozott orosz taktika harci képességének kimerítésére irányul, és oda vezethet, hogy az ország megszállása nélkül is megtöri a hadsereg ellenállását. Ellentét keletkezett a hadvezetés és az elnök között azért is, mert Zelenszkij különleges jogokkal ruházta föl az Ukrajnában tartózkodó lengyeleket, akikről a hadvezetés gyanítja, hogy az ország feldarabolásának szándékával gyülekeznek Ukrajnában. Az ukrán fegyveres erők vezető köreiben felteszik a kérdést: „miért harcolunk, ha az elnök kiárusítja a függetlenséget?” – vélik tudni.

     Az ukrajnai fegyverszünet lehetséges kereteiről mind több szó esik az amerikai-nyugat-európai egyeztető megbeszéléseken is – tájékoztatott róla a CNN. A szövetségesek elvetették ugyan a fegyvernyugvás feltételeiről kidolgozott olasz tervet, de kezdik belátni, hogy Ukrajna többé nem úgy fog kinézni, mint eddig, s bár „nem gyakorolnak nyomást Kijevre, hogy lemondjon területekről”, egymás között nyilvánvalónak tartják, hogy ez elől nem tudnak már kitérni. Az olaszok terve szerint a vitatott területek hovatartozásáról szerződést kell kötni, Európa biztonságát pedig sokoldalú nemzetközi szerződésben kell szavatolni. A CNN szerint Washington azzal igyekszik elhárítani a fegyverszünetre irányuló kezdeményezéseket, hogy „az Ukrajnában szemben álló felek nem készek rá”. Néhány NATO-szövetséges ezzel szemben azt állítja, hogy ha nem egyeznek ki, és vég nélküli konfliktusba bocsátkoznak, a világgazdaságnak okoznak az eddigieknél is nagyobb gondokat.   

     Az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy képes lesz elég ideig támogatni Ukrajnát ahhoz, hogy a konfliktus békerendezéssel, ne pedig kapitulációval végződjön – tudatta a CNN.

     A dolgok kényszerítő hatására valami megmozdult Nyugaton, bár a kiegyezési készségen még mindig felülkerekedik a konfrontáció hajlama. Mindazonáltal határozott érdekellentétek tapasztalhatók az USA és Nyugat-Európa között az ukrajnai konfliktus rájuk gyakorolt eltérő hatása miatt – értékelte a Békekör tudósítója, majd felhívta a figyelmet arra, hogy kimerülőben a búzakészletek. Tíz héten belül elfogy a tartalék, és ha nem érkezik utánpótlás Oroszországból és Ukrajnából, akkor nem csak az árakra lesz kíméletlen hatással, hanem hiánycikké is válhat a kenyér.

     Az orosz elnök pénteken közölte, Oroszország szavatolja a gabonaszállító hajók szabad távozását az ellenőrzése alá vont Azov-tengeri Mariupol és Bergyánszk kikötőjéből, és nem gördít akadályt a hajózás útjába Ukrajna Fekete-tengeri kikötőiből sem, ahonnan a teherhajók azért nem tudnak kifutni, mert Ukrajna maga aknásította el őket az oroszok ellen. Putyin javasolta, amíg meg nem tisztítják a kikötőket az aknáktól, válasszák vízi útul a Dunát Románián és Magyarországon keresztül, Lengyelország felé pedig Fehéroroszországon át. Mindez természetesen feltételezi a szankciók feloldását Fehéroroszországgal szemben – mondta az orosz államfő.

     A gabonamizérián kívül a nyugati szankciók miatt elakadt orosz műtrágya-utánpótlás is gondot okoz. Főleg a 2023. évi termést veszélyezteti. Erre az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető közgazdásza, Maximo Torrero hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, Oroszország és Fehéroroszország a hamuzsír műtrágyák fő exportőre. Mint ismeretes, a nyugati országok azért nem tudják pótolni az orosz és fehérorosz műtrágyát, mert nincs honnan, termelőiknek viszont megtiltották, hogy a két országból vásároljanak belőle.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress