Brüsszel, Kijev, Washington, Algir, 2022. május 11. szerda (MB)
Az Európai Unió oly mértékben kiszolgálja az amerikai érdekeket, hogy vezetői inkább hadvezérekre kezdenek hasonlítani, mintsem a közösség gazdasági érdekeiért felelős reálpolitikusokhoz – írja a Magyar Békekör kommentátora a kelet-nyugati konfliktus legújabb fejleményeiről.
Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke küldetéstudatában egészen odáig ment el, hogy megpendítette egyes EU tagállamok kizárásának eshetőségét is, ha nem azonosulnának a nyugati hatalmak céljával, hogy katonailag legyőzzék Oroszországot Ukrajnában, és megfojtsák az orosz gazdaságot a szankciókkal. Látszólag ugyan az orosz nyersolaj behozatalának tervezett tilalma osztja meg a rászoruló és kevésbé rászoruló feleket, valójában azonban ennél sokkal többről van szó: a Kelettel szemben tanúsított nyugati stratégiával való egyet nem értésről is. Nem csak egyes kelet-európai kormányok nem hagyják, hogy nemzeti érdekeiket sértő, vagy velük egyenesen szembenálló döntéseket kényszerítsenek rájuk, hanem még a francia elnök is óvott attól a szélsőséges nézettől, miszerint Oroszországgal soha többé nem szabad tárgyalni, mert háborújával kirekesztettre magát a civilizált nemzetek közül. „Ne felejtsük el, hogy holnap békét kell kötnünk. Mégpedig Ukrajnával és Oroszországgal egy asztalnál” – mondta Macron. Majd vélhetően Lengyelországhoz intézett figyelmeztetésként megjegyezte: „Ne engedjünk a revansizmus kísértésének”. (Mint ismeretes, Duda lengyel elnök pár napja jelezte, hogy le akarja bontani a határt Ukrajna és Lengyelország között, az orosz hírszerzés főnöke pedig tudatta, hogy Varsó Washingtonnal tárgyal olyan békefenntartó lengyel erők Nyugat-Ukrajnába telepítéséről, amelyek aztán átvennék az irányítást a terület fölött Nyugat-Ukrajna Lengyelországhoz történő visszacsatolásának céljával.) Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2022/04/29/lengyel-amerikai-targyalasok-nyugat-ukrajna-lengyelorszaghoz-csatolasarol/
Néhány EU-, egyszersmind NATO-tagállam fenntartással viseltet a NATO újabb tervezett keleti bővítésével szemben is, mert úgy látja, hogy Finnország és Svédország NATO-felvétele az ukrajnai konfliktus eszkalálódásával fenyegetne, és olyan országok is belesodródhatnának, amelyektől távol áll a szándék, hogy fegyveres konfliktusba keveredjenek Oroszországgal.
A békétlen amerikai magatartásra jellemzően az amerikai kongresszus kedden megszavazta, hogy 40 milliárd dollárral támogassák Ukrajnát talpon maradásáért és az orosz haderő legyőzéséért. Joe Biden mosolyogva megjegyezte: „Putyin azt hitte, megtörheti a NATO-t és az Európai Uniót. Biden értésre adta, a NATO és az EU egységes abban, hogy Oroszországot ne hagyja úgy kievickélni ebből a háborúból, hogy le ne győznék.
Miközben az amerikai tőke nagy hasznot húz az EU-val közösen folytatott szankciópolitikából, hiszen az orosz piacról korábban beszerzett áru egy részét Amerika szállítja Nyugat-Európának, a korábbi árak többszöröséért, az EU államai egyre jobban szembesülni kényszerülnek ellátási gondokkal alapvető cikkekből. A gabonahiány miatti aggodalomra utal az Európai Tanács elnökének hirtelen odesszai látogatása, és az orosz rakétacsapás miatt légoltalmi pincében folytatott tárgyalása az ukrán miniszterelnökkel arról, hogyan lehetne feloldani a Fekete-tengeri kikötők blokádját az ukrán gabonakivitel útjából, és ezzel elejét venni az EU-t sújtó esetleges élelmezési gondoknak, különös tekintettel a fogyasztó áremelkedésre. Charles Michel személyesen tapasztalhatta, milyen akadályokba ütközik a blokád feloldása az Odesszáért folytatott harc közepette. Az sem biztos, hogy vasúti szállítással megkerülhető a tengeri blokád.
Az amerikai elvárásoknak megfelelő kijevi vezetés szerdától a gázellátás terén is fokozza az EU gondjait: 25 százalékkal csökkentette az Ukrajnán át Nyugat-Európába irányuló orosz földgáz áteresztését. Kijev ugyan mondvacsinált problémára hivatkozott, de hetek óta követelte az EU-tól, hogy ne finanszírozza az Ukrajna ellen folytatott orosz háborút azzal, hogy orosz gázt vásárol. Míg a kijevi lépésnek messzemenően örül az EU vezetése, sokkal kevésbé az EU termelői, akik még nem tudják, honnan pótolják a kieső mennyiséget. Megfigyelők szerint egyeseknek eszükbe juthat az Északi Áramlat-2 gázvezeték, melyet Scholtz kormánya ugyan nem volt hajlandó üzembe helyezni, de – ki tudja – az élet erősebbnek bizonyulhat, mint a vele szembe kerülő politika.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Facebook és WordPress
