Washington, 2022. áprlis 22. péntek (MB)

      John Fitzgerald Kennedy bátorsági érdemrenddel tüntették ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a demokrácia, az emberi jogok és az önrendelkezés védelmezéséért – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken a Washington Post közlése alapján.

     Meg nem erősített hírek szerint Nobel békedíjra is felterjesztenék, noha vonakodik békét kötni Oroszországgal.

      Zelenszkij parancsát teljesítve a mariupoli Azovstalban rekedt ukrán parancsnokok megakadályozzák, hogy a katonák letegyék a fegyvert, és éljenek a megadás kínálta lehetőséggel. Egy ukrán hadifogoly állítása szerint a lehetetlen helyzetbe került katonák többsége szeretné ugyan letenni a fegyvert, és fehér zászlóval elhagyni az üzemet, de a mindenre elszánt fanatikusok elállják az útjukat, és elrettentésül többjüket kivégezték.

       Az ukrán tengerészgyalogság ugyancsak orosz fogságba esett tisztje, bizonyos Vadim Bondarenko főhadnagy videofelvételen rögzített tanúvallomásban számolt be arról, hogy kik végeztek a mariupoli út közepén talált civilekkel. Elmondta, hogy a közelükben harcoló azovista egység nyitott tüzet békés lakosokra, akik élelemért jöttek ki a pincéből. Visszatérőben lőtték agyon őket, midőn a beszerzett élelemmel mentek volna vissza a pincékbe. „Átmentem hozzájuk megkérdezni, miért lőnek civil lakosokra. Azt válaszolták, hogy a férfiakra lőttek, mert ki akarták kémlelni  az állásaikat, hogy értesítsék róla az orosz katonákat. A lövöldözést 8 és 14 óra között folytatták, szemem láttára 8-10 civilt lőhettek agyon” – mondta.

     Vélhetően az orosz Szarmat ballisztikus rakéta-bemutató hatására a NATO mégsem küld vadászgépeket, sem német Leopard harckocsikat Ukrajnának. A korábbi hivatalos közlést John Kirby, a Pentagon szóvivője „tévesnek” minősítette, s azt mondta, csak repülőgép alkatrészek átadásáról van szó, Olaf Scholtz német kancellár pedig tudatta, hogy elállnak szándékuktól, mégsem adnak Kijevnek tankokat.

     Biden amerikai elnök szerint Amerika hosszú időn át képes támogatni Ukrajna függetlenségi harcát, de kérdéses, vajon a Nyugat általában képes-e rá. A nyugati szövetség összetartásának megerősítésére irányuló újabb lépésnek tartják, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter április 26-ra egységerősítő tanácskozásra hívta NATO-szövetséges kollégáit a ramsteini amerikai légitámaszpontra. Céljaként „Ukrajna biztonságának és szuverenitásának hosszú távú megerősítését és fejlesztését” jelölte meg.

     Richard Barnes a brit fegyveres erők volt parancsnoka 2013-2016 között, úgy értékelte, hogy a NATO azért vívja Oroszország elleni háborúját Ukrajnával,  mert maga jelenleg nem képes szembeszállni Oroszországgal. Példaként említette Észtországot, ahol az angol csapatok legfeljebb egy hétig tudnának ellenállni az orosz csapatoknak. London pedig teljesen védtelen volna az orosz cirkaló rakétákkal szemben.

     A NATO és az Európai Unió az Ukrajnába irányuló fegyverszállításon kívül újabb és újabb szankciókkal igyekszik megbénítani az orosz gazdaságot, ellehetetleníteni, hogy Oroszország érvényt szerezzen biztonsági követeléseinek, és megakadályozni egy olyan új európai rendszer létrehozását, amelynek keretében minden állam szavatolná egymás biztonságát, és egyenjogúan együttműködne. Nagy nyomást gyakorolnak a NATO-hoz és az EU-hoz nem tartozó országokra, hogy ők is tegyék magukévá az oroszellenes szankciókat, legalább is ne akadályozzák azok érvényesülését – jelezte a Békekör tudósítója.

     Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy mára már nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió is az USA alárendeltjévé vált. Utalnak annak az amerikai küldöttségnek a néhány nappal ezelőtti szerbiai látogatására, amely Chris Murphy, Connecticut állam szenátorának vezetésével járt Belgrádban, és arra szólította fel a szerb vezetést, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, mert ha nem csatlakozik, akkor az USA meg fogja akadályozni Szerbia felvételét az EU-ba. Aleksandar Vučić szerb elnök azzal hárította el a követelés teljesítését, hogy Szerbia nem fog szembefordulni saját nemzeti érdekeivel, azaz nem csatlakozik a nyugati szankciópolitikához Oroszország ellen. A londoni The Timesnak adott interjújában Vučić a következőt mondta: „Egyesek azt akarják, hogy válasszunk térfelet. A mi térfelünk mi magunk vagyunk. Mit akarnak? Azt, hogy lemondjunk nemzeti érdekeinkről azért, mert másoknak szükségük van rá?”

     Vučić álláspontja magyar szempontból is fontos, hiszen a Déli Áramlat gázvezeték Szerbián keresztül jut Magyarországra, és Szerbia szembefordulása Oroszországgal hazánk energiaellátását is veszélybe sodorhatná – írta a Magyar Békekör tudósítója pénteki jelentésében.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress