Genf, 2022. január 10. hétfő (MB)

     Az Egyesült Államok nem tett eleget Oroszország követelésének, hogy nyújtson biztonsági garanciát neki, és nem mondott le arról, hogy volt szovjetköztársaságokat vegyenek fel a NATO-ba. Hét és fél órás tanácskozása után az orosz és az amerikai fél úgy állt föl a genfi asztal mellől, hogy nem jutott megállapodásra, hanem csak jobban megismerte egymás álláspontját – jelentette a Magyar Békekör tudósítója az orosz-amerikai genfi tanácskozásról.

   Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, az orosz tárgyalóküldöttség vezetője így értékelte a teremben történteket: “A megbeszélés nehéz volt, hosszú, nagyon profi, elmélyült, konkrét, nem próbálták kerülni a forró kását. Az volt az érzésünk, hogy az amerikai fél nagyon komolyan veszi az orosz javaslatokat, és alaposan tanulmányozta őket. A megbeszélések hangvétele derűlátásra ad okot, mindazonáltal a fő kérdések még mindig a levegőben lógnak, nem látjuk, hogy amerikai részről megértenék egy olyan döntés szükségességét, amely kielégítene bennünket.”

     Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes, az amerikai küldöttség vezetője is úgy nyilatkozott a megbeszélés után, hogy nem nevezné tárgyalásnak a mait, hanem inkább vitának, amely arra irányult, hogy jobban megismerjék, a felek mit tartanak elsődlegesnek. „Az Egyesült Államok visszautasította azokat a biztonsági javaslatokat, amelyek nem képezhetnek tárgyalási alapot, beleértve Oroszország azon követeléseit, hogy ne vegyék fel Ukrajnát a NATO-ba, és hogy a szövetség fejezze be biztonsági együttműködését Ukrajnával” – mondta.

     Sherman abban tanúsított engedékenységet, hogy az Egyesült Államok esetleg visszatérne a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló megállapodáshoz, melyet Trump 2019-ben felmondott, majd Oroszország is elállt tőle, mert nem akart egyoldalú kötelezettséget vállalni. „Az amerikai fél felvetette az amerikai és orosz közép-hatótávolságú rakéták elhelyezésére vonatkozó elképzeléseit, és világossá tette, hogy nyitott annak megvitatására is, hogyan szabhatunk kölcsönös határokat a hadgyakorlatok méretére és hatókörére vonatkozóan, és hogyan javíthatnánk ezeknek a gyakorlatoknak az átláthatóságát” – mondta.

     Oroszország nem tervezi Ukrajna megszállását – tudatták a megbeszélésen az amerikai féllel.

     A megbeszélést követő sajtótájékoztatóján Rjabkov tudatta: Moszkva nem hátrál meg a biztonsági garanciákra vonatkozó követelései elől. Értésre adta, hogy Oroszország kész mások biztonságát is szavatolni, ha az övét is szavatolják.  

     A Békekör tudósítója megjegyezte: egyelőre nem tudni, Moszkva milyennek ítéli a biztonsági követeléseire adott amerikai választ, lát-e reményt arra, hogy tárgyalásos megállapodás szülessék, vagy olyan műszaki-katonai eszközökhöz folyamodik, amelyeket a diplomáciai erőfeszítések sikertelensége esetére kilátásba helyezett.

     Maga Rjabkov a kérdésre így válaszolt: „Nem tartom reménytelennek a helyzetet. Úgy vélem, a genfi ​​megbeszélés hasznossága főleg abban rejlik, hogy először tudtuk megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek korábban mintegy látatlanban jelen voltak ugyan és léteztek, de valahogy a színfalak mögött maradtak. Mindenki tudta, hogy léteznek, de úgy tettek, mintha nem kellene bolygatni őket. Most az ásót ásónak hívják, ami önmagában is terápiás hatással van a Nyugathoz fűződő kapcsolatainkra”.

      Az orosz delegáció e héten még két tanácskozást bonyolít le: egyet a NATO-val, a másikat pedig az EBESZ-szel.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2022/01/08/ujabb-tortenelmi-merfoldkohoz-erkezett-a-vilag-a-nato-nak-le-kell-mondania-terjeszkedeserol-keletre/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress