London, Párizs, Minszk, Moszkva, Brüsszel, 2021. november 25. csütörtök (MB)

     London és Párizs La Manche-csatornán vízbe fulladt 27 menekült tragédiája feletti sajnálkozása arra utal, hogy a nyugati hatalmak nemcsak kiküszöbölni nem hajlandók a migrációt előidéző okokat, hanem kezelni is mind kevésbé képesek a Keletről, a Balkán felől és Észak-Afrikából érkező migrációt – értékelte a kialakult helyzetet a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

    Az egykori gyarmattartók és újragyarmatosító utódjaik még mindig úgy vélik, hogy nem ők tartoznak a leigázott népeknek természeti kincseik eltulajdonításáért, hanem az utóbbiak tartoznak nekik a nyugati demokratikus értékek meghonosításáért, a „bennszülöttek civilizálásáért”. Az afganisztáni kudarc ugyan rádöbbentette őket arra, hogy megszállással, háborúval, forráskivonással nemigen számíthatnak szimpátiára, de odáig még nem jutottak el, hogy feladják a történelmi beidegződést, hiszen beszűkülne profitjuk, és kétségessé válna a nyugati jólét.

     Washingtonban, Párizsban, Londonban és Brüsszelben a fejüket rázzák, amikor felvetődik, hogy a menekültáradatot csak a migráció okainak kiküszöbölésével lehet orvosolni, azaz a háborúk, a megszállások beszüntetésével, és kártalanítással az okozott károkért. A kártalanítás legelőnyösebb módja a részvétel volna az elpusztított nemzetgazdaságok újjáépítésében, de erre sem a tőke, sem a politika nem mutat hajlandóságot, s legfeljebb csak magánbeszélgetéseken ejtene el arra utaló megjegyzéseket, hogy a téma előbb-utóbb megkerülhetetlenné válik.

      Késlekedése miatt a Nyugatnak további sokkokkal kell számolnia a migráció terén – vélik megfigyelők -, akik szerint az eddig történtek lényegesen nagyobb probléma előszelének tekinthetők, és számos olyan biztonsági kérdést is napirendre tűznek amelyekkel szemben a Nyugat felkészületlen, egymaga nem tud megfelelően reagálni, katonai szervezete, a NATO pedig nem utolsó sorban azért alkalmatlan a népvándorlás problémájának kezelésére, mert a globális probléma globális választ követel, azaz kelet-nyugati együttműködést.

     Szerdán Josep Borrel, az EU külügyi főmegbízottja Putyin orosz elnököt ostromolta a lengyel-fehérorosz határon kialakult válság megoldásáért. Brüsszel még az elől is szeretne kitérni, hogy – Angela Merkelhez hasonlóan – tárgyaljon Lukasenkóval. Helyette Putyinnal próbálkozik. Az orosz elnök felhívta Borrel figyelmét arra, hogy EU-fehérorosz határról van szó, nem pedig orosz-EU határról, a Minszkkel folytatandó tárgyalás elől akkor sem lehet kitérni, ha Merkel többé már nem miniszterelnök. Putyin nemtetszésének adott hangot amiatt, ahogyan a menekültekkel bánnak a lengyel határon. A menekültjogokat sértő eljárásnak nevezte vízágyúk, könnygáz, vakítóbombák bevetését a migránsok ellen, és annak a véleményének adott hangot, hogy az EU saját érdekével kerülne szembe, ha szankciókat foganatosítana Fehéroroszországgal szemben ahelyett, hogy Minszkkel együtt keresné a megoldást.

     Egyszóval a Nyugat nemcsak hogy a migráció okainak kiküszöbölésével nem hajlandó foglalkozni, hanem még helyénvaló kezelésétől is vonakodik. Mindent elkövet azért, hogy az általa előidézett népvándorlást a centrumtól minél távolabb, lehetőleg fehérorosz földön tartóztassa fel, olyanokra hárítva a migráció emberi, anyagi, politikai következményeit, akik nemcsak hogy nem játszottak szerepet a népvándorlás előidézésében, hanem kifejezetten arra törekednek, hogy politikai és gazdasági összefogással megszűntessék – írta a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress