Történelmi vereség, történelmi útkeresés
Keir Starmert 2020 áprilisában választották meg a brit ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt új elnökévé.
A PÁRT ELNÖKVÁLASZTÁSI PROCEDÚRÁJÁT LEZÁRÓ GYŐZELMET A BRIT GUARDIAN A CORBYN-KORSZAK, AZ ÉLES BALRATOLÓDÁS VÉGEKÉNT ÍRTA LE.
Jeremy Corbyn azután mondott le, hogy a Munkáspárt a 2019-es előrehozott parlamenti választáson a várakozásoknál jóval nagyobb, történelmi vereséget szenvedett.
A konzervatívok 48-cal több mandátumot szereztek, mint korábban, és az összes szavazat 43,6%-át gyűjtötték be, ami 1979 óta a legmagasabb százalékarány. Ezzel szemben a Munkáspárt elveszített 60 parlamenti helyet, és a szavazatok mindössze 32,1%-át szerezte meg.
A KONZERVATÍV PÁRT TEHÁT TÖBB MINT HÁROM ÉVTIZEDE NEM LÁTOTT MÉRTÉKŰ GYŐZELMET ARATOTT, ÍGY A BORIS JOHNSON VEZETTE KONZERVATÍVOK AZ ADDIGI KISEBBSÉGI KORMÁNYZÁS HELYETT KÉNYELMES TÖBBSÉGGEL RENDELKEZNEK A PARLAMENT ALSÓHÁZÁBAN. A GYŐZELEMBEN HATALMAS SZEREPE VOLT HÁROM SZÓNAK: GET BREXIT DONE.
Chris Bryant, a walesi Rhondda munkáspárti képviselője akkor így írta le a vereséget:
A Munkáspárt legrosszabb estéje 1935 óta.
A képviselő úgy nyilatkozott a BBC Wales-nek, hogy az éjszaka „katasztrófa” volt, és kiemelte, hogy a párt most egymás után négy választást veszített el, akárcsak 1979 és 1992 között. A traumaként megélt időszakban rendre a konzervatívok, előbb Margaret Thatcher, majd John Major vezetésével szereztek többséget.
Most az az igazi félelmem, hogy ha mi a Munkáspártban nem végezzük el az önvizsgálatot, mint ahogy tettük az 1992-es választások után, akkor még tovább tart ez az állapot.
A választást követően a Sky News-nak adott interjújában Jeremy Corbyn kifejezte szomorúságát, és bejelentette, hogy valamikor 2020 elején nyújtja be lemondását. Corbyn elmondta, hogy még mindig büszke a Munkáspárt programjára, de elismerte, hogy a 2019-es parlamenti választás a Brexitről szólt.
Új elnök, új irány?
2020 elején meg is kezdődött a Munkáspárt vezető-castingja, amely során a végső győzelemhez szükséges jelöltség útja is szigorú feltételekkel volt kikövezve.
A jelöléshez egy jelöltnek a párt parlamenti és európai parlamenti képviselőinek legalább 10%-ának (ez akkor 22 képviselőt jelentett) támogatásával kellett rendelkeznie. Maximum 9 jelölt juthatott tovább, akiknek a választókerületi pártszervezetek legalább 5%-ának (ez akkor 33 pártszervezetet jelentett), vagy pedig legalább három társult szervezet (szakszervezet vagy szocialista társaság) ajánlásával kellett rendelkeznie, úgy hogy az a társult szervezeti tagság legalább 5%-át lefedje, és a támogatók közül legalább kettőnek szakszervezetnek kellett lennie.
AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI PROCEDÚRA KERETÉBEN VÉGÜL REBECCA LONG-BAILEY, LISA NANDY ÉS KEIR STARMER KERÜLTEK A SZAVAZÓLAPOKRA, MÍG EMILY THORNBERRY NEM TUDTA ÖSSZEGYŰJTENI A SZÜKSÉGES AJÁNLÁSOKAT.
Jeremy Corbyn hangos kritikusa, a birminghami Jess Phillips és Clive Lewis már a procedúra korábbi szakaszában visszaléptek a jelöltségtől.
Sokak számára az a Rebecca Long-Bailey tűnt a leginkább esélyesnek a Munkáspárt vezető posztjára, aki az árnyékkormány üzleti ügyek tárcavezetője volt, és John McDonnell akkori árnyékkancellár közeli szövetségesének számított. Long-Bailey-t nemcsak a média, hanem saját maga is a Corbyn-korszak képviselőjeként és lehetséges folytatásaként pozicionálta, amelyet jól mutat, hogy egy interjúban Long-Bailey tízből tízesre értékelte Jeremy Corbyn teljesítményét. A párttagság jelentősen megnövekedett Jeremy Corbyn elnöksége alatt, így a Corbyn-párti Momentum mozgalom támogatása mellett a korábban Corbyn miatt csatlakozó és hozzá hűséges tagok aránya is Rebecca Long-Bailey esélyeit növelte.
Jess Phillips visszalépése után Lisa Nandy volt a Corbyn-elnökséggel leginkább kritikus jelölt. Nandy nem volt tagja az árnykékkabinetnek sem, backbencherként, vagyis hátsósoros képviselőként foglalt helyet a brit Parlament alsóházának munkáspárti frakciójában. Ennek ellenére Nandy sem kívánta visszahozni a Tony Blairhez kötött New Labour-féle centrizmust, amelyet a párt balszárnya jobboldali elhajlásnak tekint. A politikus határozottan kiállt a monarchia megszüntetése, illetve a gazdagok megadóztatása mellett is. Lisa Nandy főként Corbyn pártvezetői alkalmatlanságát kritizálta, kiemeltképp a párton belüli antiszemitizmussal szembeni fellépés elmaradását, illetve a Brexit kérdésének kezelését. Wigan parlamenti képviselője emellett túlságosan London-központúnak látta a pártot, amely már nem képes megszólítani a régi iparvidékeket. A pártelnök-jelöltek vitáján Nandy úgy fogalmazott, mivel radikális változásra van szükség az országban, nem vinné középre a szervezetet, ellenben szeretné „északra vinni a Munkáspártot”.
Keir Starmer 1962-ben született Londonban, nevét a Munkáspárt alapítója és első parlamenti vezetője, a skót Keir Hardie után kapta. Korábban emberi jogi és szakszervezeti ügyvédként, majd ügyészként is tevékenykedett, amely során öt évig dolgozott az észak-írországi helyzeten. Az igazságszolgáltatásban végzett munkájáért 2014-ben lovagi címet kapott II. Erzsébet brit királynőtől, de Starmer vonakodik a „Sir” megnevezés használatától. Starmer a 2015-ös parlamenti választáson szerzett képviselői mandátumot, majd 2016-ban Jeremy Corbyn árnyékkormányának Brexit-ügyi tárcavezetője lett. Korábban támogatta a második népszavazás ügyét, ám a választási vereséget követően egyértelműen kijelentette, hogy lezártnak tekinti a kérdést. Starmer mérsékelt és integratív jelöltként mutatkozott meg a kampányban, aki egységet akar teremteni, és meg akarja reformálni a pártot, hogy az ismét kormányzóképesnek tűnjön a választók számára.
A 2020 FEBRUÁRJÁBAN KEZDŐDŐ VÁLASZTÁSON KICSIVEL TÖBB MINT 490 EZREN VETTEK RÉSZT, AMELYNEK EREDMÉNYÉT 2020. ÁPRILIS 4-ÉN HIRDETTÉK KI. KEIR STARMER MÁR AZ ELSŐ FORDULÓBAN GYŐZELMET ARATOTT, A LEADOTT SZAVAZATOK 56,2%-ÁT MEGSZEREZVE. A MÁSODIK HELYEN REBECCA LONG-BAILEY VÉGZETT 27,6%-KAL, A HARMADIK LISA NANDY A SZAVAZATOK 16,2%-ÁT KAPTA MEG.
Langyos kezdés, rémisztő kudarc
A koronavírus-járvány miatt elmaradt a szokásos ünnepség, ezért Keir Starmer csak online győzelmi beszédet tartott. A frissen megválasztott elnök beszédében megtisztelőnek nevezte, hogy a Munkáspárt vezetője lehet, emellett konstruktív ellenzékiséget ígért, és határozottan kiállt a párton belüli antiszemitizmussal szemben, bocsánatot kért amiatt.
Starmer elvégezte tehát a szükséges önvizsgálatot, az egység megteremtése és a kormány leváltása azonban jóval nagyobb feladatot jelent. Starmer 2020 júniusában eltávolította árnyékkormányából Rebecca Long-Bailey-t, aki az oktatási ügyekért felelt. A párt corbynista részéhez tartozó Long-Bailey egy, a Twitter-oldalán megosztott antiszemita üzenetet hordozó bejegyzés miatt került menesztésre.
Starmerék hangsúlyozták, nem a párt baloldali szárnya elleni leszámolási kísérletről van szó. Utóbbit a párt korábbi vezetője, a baloldaliságban Corbyn és Starmer közé helyezett Ed Miliband is megerősítette. Miliband ekkor még annak adott hangot, hogy Starmer egyértelműen jobb vezető lesz, mint ő volt, hiszen ő sosem rendelkezett ilyen jó népszerűségi mutatókkal
2020 OKTÓBERÉBEN MÉG NAGYOBB BOMBA ROBBANT A PÁRTBAN. NEM MÁS, MINT JEREMY CORBYN PÁRTTAGSÁGÁT FÜGGESZTETTE FEL A MUNKÁSPÁRT, SŐT ANNAK ALSÓHÁZI FRAKCIÓJÁBÓL IS KIZÁRTÁK EGY BELSŐ VIZSGÁLATOT KÖVETŐEN.
Az indoklás szerint Corbyn nem volt hajlandó visszavonni kijelentéseit a vizsgálat eredménye kapcsán, amely alapján nem tett eleget a párton belüli antiszemitizmus ellen, nem vette komolyan a problémát. Corbyn úgy reagált, egy antiszemita is sok, azonban politikai okok miatt a média nagy része mellett a párton belüli és kívüli ellenfelei is túlhangsúlyozták a kérdést. Starmer kinyilvánította, hogy a vizsgálatról szóló jelentés kiadása a „szégyen napját” hozta el a párt számára, és csalódott Corbyn kijelentései miatt, mivel a jelentés nem túlzó vagy pártoskodó.
Bár 2020-ban a Munkáspárt képes volt visszahódítani a Corbyn személye, illetve az antiszemita-botrány miatt a Liberális Demokratákhoz menekülő szavazókat, és folyamatosan faragott hátrányából, 2021-ben ismét elkezdett szétnyílni az olló a konzervatívok és a munkáspártiak támogatottsága között.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató vállalat, a YouGov szerint 2021 márciusában Keir Starmer még Boris Johsonnál is népszerűtlenebb volt. A britek 31%-ának volt pozitív véleménye Starmerről, 49%-uk viszont elutasító volt vele szemben.
A KILÁTÁSTALANSÁGOT TOVÁBB NÖVELTE, HOGY 2021 MÁJUSÁBAN A MUNKÁSPÁRT ISMÉT TÖRTÉNELMI VERESÉGET SZENVEDETT, EZÚTTAL A HELYHATÓSÁGI ÉS IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK SORÁN. EZZEL EGYIDŐBEN WALESBEN ÉS SKÓCIÁBAN IS PARLAMENTI VÁLASZTÁST TARTOTTAK.
Bár a Munkáspárt Walesben kifejezetten jól szerepelt, a skót parlamenti választáson további helyeket veszítettek el. A helyi és megyei tanácsokban pedig összesen 327 mandátumot veszített el a Munkáspárt, míg a Konzervatív Párt 235 új képviselői helyet szerzett.
A VERESÉGEK KÖZÜL AZONBAN A HARTLEPOOLI IDŐKÖZI VÁLASZTÁS VOLT A LEGFÁJDALMASABB STARMER ÉS A MUNKÁSPÁRT SZÁMÁRA, HISZEN AZ ÉSZAKKELET-ANGLIAI VÁLASZTÓKERÜLET 1974-ES MEGALAKULÁSA ÓTA ELŐSZÖR SZENVEDETT VERESÉGET A BALOLDALI PÁRT, REKORDALACSONY SZAVAZATARÁNY MELLETT. A KONZERVATÍVOK IS REKORDOT DÖNTÖTTEK HARTLEPOOLBAN: INKUMBENS, VAGYIS KORMÁNYON LÉVŐ PÁRT 1945 ÓTA NEM NÖVELTE ILYEN ARÁNYBAN A TÁMOGATOTTSÁGÁT EGY KÖRZETBEN.
A Munkáspárt által elvesztett tanácsok egyike, a szintén északi Durham megye pedig több mint 100 éve, 1919 óta ált a baloldal irányítása alatt. Ez volt az első tanács, amelyet a Munkáspárt valaha vezetett.
James Forsyth, a Spectator újságírója szerint a hartlepooli vereség is azt mutatja, hogy a Munkáspárt távol áll attól, hogy elállítsa a vérzést a „vörös fal” vidékén. Forsyth úgy látja, a 2019-es vereség nem egy egyszeri, a Brexit iránti vágy és Jeremy Corbyn elutasítása miatti esemény volt, hanem az angol politika átrendeződésének része, amely még rosszabbá válhat a Munkáspárt számára ezekben a térségekben. Az újságíró állítja: szertefoszlott annak a reménye, hogy a szavazók egyszerűen visszatérnek a Munkáspárthoz, miután a Brexit és Corbyn távozása is megtörtént.
Hosszú és nehéz lesz a visszaút a párt számára a hagyományos hátországba
– jelentette ki a zsurnaliszta.
Starmer számára nagy csapást jelentett a 2021. májusi választás, hiszen karakterének fő eleme a megválaszthatóság volna,
A MUNKÁSPÁRT BALSZÁRNYA VISZONT ANNAK BIZONYÍTÉKÁT LÁTJA A VERESÉGBEN, HOGY STARMER LANGYOS KARAKTERE, A VÍZIÓ HIÁNYA NEM JELENT KIUTAT A PÁRTOT ÖVEZŐ VÁLSÁGBÓL,
így nem lesznek képesek visszaszerezni a korábban baloldali fellegvárnak számító észak-angliai körzeteket.
Blairizmus Blair nélkül?
Egyes baloldali kritikák szerint Starmer másfél évvel ezelőtt a Munkáspárt vezetőjeként a Corbyn nélküli corbynizmus zászlaja alá állt, a radikális politika pártegységgel és kompetenciával való szintézisét hirdette, most azonban más irányba viszi a pártot.
A párt baloldali szárnyához köthető újságíró, Owen Jones szerint Starmer korábban azt mondta, nem szabad szemétbe hajítani az elmúlt négy évet, és a 2017-es választási program az „alapdokumentum”, így a Munkáspárt továbbra is elkötelezetten baloldali marad. Ezzel szemben szerinte Starmer úgy kezdte a Munkáspárt brightoni konferenciáját, hogy megpróbálta keresztülverni a pártszabályzat általa vágyott reformját, annak érdekében, hogy kiszorítsa a szervezet baloldalát; ahelyett, hogy a torykat támadta volna a nemzeti üzemanyag-válság miatt. Az új szabályzat értelmében a korábbi 10% helyett immár a munkáspárti képviselők 20%-ának ajánlása szükséges a pártelnök-jelöltséghez.
A kiszivárgó információk alapján még a munkáspárti árnyékkormány tagjai is kihagyott lehetőségről beszélnek az üzemanyag-krízis esetében.
JONES ÚGY VÉLI, STARMER BESZÉDÉT LEGJOBBAN A „BLAIRIZMUS BLAIR NÉLKÜL” JELZŐJÉVEL LEHET LEÍRNI.
A baloldali kolumnista ennek ellenére tévesnek tartja a Blair vezetésével való összehasonlítást. Míg a New Labour nagy alakjai – Tony Blair, Gordon Brown, Peter Mandelson, illetve Alastair Campbell – pusztítóan hatékony stratégák voltak, és Campbell minden nap azzal a hozzáállással ment be dolgozni, hogy „hány toryt ehetünk meg reggelire”, addig szerinte Starmer arra sem volt képes, hogy egy ilyen, sorra katasztrofális állapotokat előidéző kormányt tartósan sarokba szorítson.
OWEN JONES ÚGY GONDOLJA, BLAIR LEMONDOTT AZ ELVEKRŐL A HATALOMRA JUTÁS ÉRDEKÉBEN, STARMER VISZONT NEMHOGY LEMOND AZ ELVEKRŐL, DE MÉG CSAK NEM IS HATÉKONY.
A szeptember végén, idén Brightonban megtartott éves konferencián elmondott beszédet mások is hasonlóképp értékelték. Joyce McMillan, a The Scotsman újságírója úgy fogalmazott, hogy a Tony Blair-stílusú New Labour Keir Starmer általi újbóli feltalálása egy baklövés, amely szavazatvesztéssel fog járni Skóciában.
A Financial Times beszámolója szerint a Munkáspárt egymást követő vezetői – Gordon Brown, Ed Miliband és Jeremy Corbyn – elhatárolták magukat Tony Blairtől, a párt legsikeresebb vezetőjétől, és
BÁR STARMER NEM EMLÍTETTE BLAIR NEVÉT, ÖRÖKSÉGE VÉGIG OTT VOLT STARMER BESZÉDÉBEN.
Pár hónappal ezelőtt Starmer egyébként éppen egy, a Financial Times-nak adott interjúban beszélt arról, hogy a Munkáspárt tagjainak büszkének kéne lenniük arra, amit Tony Blair és Gordon Brown kormányzása alatt elértek.
A Fabian Society főtitkára, Andrew Harrop úgy gondolja, bár sok esetben a New Labour nyelvezete visszhangzik Starmer megnyilvánulásaiban, a starmerizmus a párt múltjának több időszakából merítve épít egységet, és a jövőre fókuszál.
Amennyiben a párton belül is egyre erősebb lesz azoknak a hangja, akik szerint Starmer régi-új irányba vinné a pártot, ismét felélénkülhetnek a pártot korábban keményen terhelő belharcok. Abból pedig enélkül sincs hiány.
A POZITÍV KORONAVÍRUS-TESZTJE MIATT ÖNKÉNTES KARANTÉNBA VONULÓ KEIR STARMERT ED MILIBAND HELYETTESÍTETTE A BRIT POLITIKA LEGIZGALMASABB ÉS LEGSZÓRAKOZTATÓBB ESEMÉNYE, A SZOKÁSOS SZERDAI MINISZTERELNÖKI KÉRDÉSEK ÓRÁJA (PMQS) ALATT. SAJTÓÉRTESÜLÉSEK ALAPJÁN STARMER TÚLSÁGOSAN ÖNJÁRÓNAK TARTJA A PÁRT KORÁBBI MINISZTERELNÖK-JELÖLTJÉT, AKI A KRITIKA SZERINT TÚL SZENVEDÉLYESEN ÁLLT KI AZ ENERGIASZEKTOR ÁLLAMOSÍTÁSA MELLETT, MIKÖZBEN STARMER KEZD KIHÁTRÁLNI A PÁRT KORÁBBI HATÁROZOTT ÁLLÁSPONTJÁBÓL.
A szerdai PMQs-ra ideiglenesen visszatérő Miliband viccesen megjegyezte:
Csakúgy, mint a régi időkben. Megnyugtathatom a Ház mindkét oldalát, ez csak egy alkalomra szól.
Érdekesség, hogy a Munkáspárt és vezetőjének jövője nemcsak a párt szimpatizánsait foglalkoztatja, hanem Boris Johnson egykori főtanácsadóját, Dominic Cummings-t is. A Konzervatív Párthoz kötődő politikai stratéga blogbejegyzésében azt tanácsolja a munkáspártiaknak, hogy Keir Starmert cseréljék inkább Lisa Nandy-re, ha nyerni akarnak a következő választáson.
A Munkáspárt elnökének azért akadnak neves támogatói, és nem is akárki magasztalta fel a brightoni konferencia után. Tony Blair híres spin-doctora, Alastair Campbell kijelentette, hogy Keir Starmer sosem lesz olyan jó szónok, mint Barack Obama, de a brit politikus nagyon jó beszédet tartott Brightonban, és személyében egy magabiztos vezetőt látott.
Címlapkép forrása: Getty Images
