Nyomtatás

Mindezt csak tetézi, hogy a járvány miatt sokan veszítették el a munkájukat, és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének ezeken a településeken élők még inkább ki vannak szolgáltatva. A Pénzcentrum a rendelkezésre álló statisztikák alapján megnézte, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ezekben a járásokban a legszegényebb magyar családok.

440 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon. Egészen pontosan 2021. áprilisában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint volt; de közfoglalkoztatottak nélkül számolva már eléri a 451 800 forintot. A nettó átlagkereset pedig, kedvezmények nélkül 293 000 forint, míg a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintra rúg..

Ez már kétség kívül szép summa, nem is nagyon érti az ember, hogyan fordulhat elő mégis az a helyzet, hogy akadnak az országban bőven olyanok, akik gyakorlatilag nyomorognak. Nos, a statisztika rögtön választ is ad a valóságra; kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis az rajzolódik ki, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel ezt az átlagot.

Hogy ez pontosan mit is jelent forintosítva, arra szolgál a medián kereset, vagyis az a fizetés, aminél a foglalkoztatottak fele keresett többet, fele pedig kevesebbet. Nos, a KSH által közölt friss adatok szerint idén áprilisban 332 ezer forint volt a bruttó medián bér, ez 9,3%-kal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ezeket az adatokat látva pedig jól látható, hogy hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon.

A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott. A legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2-2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban.

Noha szegénység és nyomor között jókora a minőségbeli különbség, ugyanakkor ne legyenek kétségeink, ezekben a járásokban sokan igencsak nehéz életkörülmények közt élnek. A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.

A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta.

Sőt, akad olyan járás is, ahol megközelíti a 15 százalékot ez a mutató (sőt, nemek szerint bontásban van, ahol a 17%-ot is átlépi). Összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban bőven 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta, de akad olyan járás (a Csornai), ahol az 1 százalékot sem éri el ez a mutató (érdekesség, hogy a 2017-es adatsorban még 3 ilyen járás volt: a Csornai járás mellett a Téti és a Soproni járás). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.

Itt vannak a legszegényebb települések Magyarországon

10. Encsi járás

9. Kisteleki járás

8. Bácsalmási járás

7. Ózdi járás

6. Gönci járás

5. Fehérgyarmati járás

4. Vásárosnaményi járás

3. Cigándi járás

2. Kunhegyesi járás

1. Csengeri járás

Címlapkép: Getty Images
Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Nagy Bálint 2021-07-28  pénzcentrum