BALMIX - Feszült a helyzet Ukrajna körül: 32 ország gyűlt össze Oroszország hátsó kapujában, Putyinék provokációtól tartanak

Oroszország az egészet provokációnak nevezte és válaszul tengeri célpontok lebombázását és repülőgépek megsemmisítését gyakorolta. Arra is figyelmeztették a szereplőket: akár katonai válaszcsapást is véghez visznek, ha Amerika vagy szövetségesei megközelítik a Krímet. A gyakorlat véget ért különösebb „biztonsági incidensek” nélkül, viszont Amerika jelezte: egyelőre még nem vonják ki a hajóikat a térségből és az sem biztos, hogy elkerülik a vitatott hovatartozású félszigetet, hiszen hamarosan újabb gyakorlat kezdődik a térségben.

30 országgal gyakorlatozott Ukrajna és Amerika

Lezárult a Sea Breeze (Tengeri fuvallat) névre hallgató nemzetközi hadgyakorlat, mely során az Egyesült Államok és Ukrajna 30 országgal közösen, a Fekete-tengeren és a környékbeli szárazföldi területeken végzett csapatmozgásokat. A gyakorlat minden évben megrendezésre kerül 1997 óta.

A június 28-tól július 10-ig tartó gyakorlatban összesen 5000 katona, 32 hajó, 40 repülőgép és 18, valamilyen különleges műveleti egységhez tartozó alakulat vett részt, a műveletek egy része Ukrajna szárazföldi területein, egy része pedig az Ukrajnához tartozó, fekete-tengeri területen történt. Összesen 32 ország részvételével zajlott a gyakorlat-sorozat; Amerika és Ukrajna mellett olyan országok is részt vettek benne, amelyek nem NATO-tagok vagy nem is közvetlenül érdekeltek a régió biztonságpolitikai alakulásában, mint például Izrael, az Arab Emírségek vagy Dél-Korea. Érdemes azt is megjegyezni, hogy sosem zajlott még ilyen nagy nemzetközi részvétellel ez a gyakorlat-sorozat.

Hivatalosan a gyakorlat célja az volt, hogy a résztvevő országok „a nemzetközi vizek hajózhatóságát,” illetve a „fekete-tengeri régió stabilitását” szavatolják. A gyakorlat egyik eleme például az volt, hogy öt, eltérő országból (Ukrajna, Románia, Bulgária, USA, UK) származó hajó tanult közösen manőverezni, feladatokat végrehajtani, de sor került egy olyan gyakorlatra is, mely során amerikai tengerészgyalogosok szárazföldi műveleteket hajtottak végre ukrán tengerészgyalogosokkal, illetve moldáv, valamint grúz katonákkal. A résztvevő felek az információ-megosztást és a tengeralattjárók elleni hadviselést is gyakorolták.

A gyakorlatot vezénylő amerikai vezetők úgy nyilatkoztak az eseményről, hogy „incidens nélkül”, maximális professzionalizmussal történt minden, illetve az újságírói kérdésekre többször is azt a választ adták, hogy „minden a nemzetközi jog maximális betartásával történt.” Hozzátették: a résztvevő hajók egy része egyelőre a térségben marad, illetve hogy jövőre is sor kerül majd a Sea Breeze-gyakorlatra.

Oroszország az egészet provokációnak tartja

Sz-400-as rakétarendszer a 2015-ös győzelmi napi parádén. Fotó: Vitaly V. Kuzmin via Commons

Bár egy minden évben megrendezésre kerülő gyakorlatról van szó, most az esemény néhány nappal azután kezdődött el, hogy Oroszország saját állítása szerint figyelmeztető lövéseket adott le a HMS Defenderre, egy brit rombolóra, miután az egy olyan tengeri területen hajózott át, melyet Oroszország a Krím elcsatolása után sajátjaként tart nyilván. Így tehát elmondható, hogy olyan diplomáciai helyzetben került sor az eseményre, mely során a nemzetközi feszültség lényegesen nagyobb volt, mint az elmúlt évek során bármikor, nem meglepő módon az orosz válasz sem maradt el.

A Krímen készültségbe helyezte, illetve tesztelte is légvédelmi rendszereit az orosz hadsereg, köztük a kifejezetten modernnek és ütőképesnek számító Sz-400-as rakétarendszereket, illetve a különféle Pancír-rendszereket is. Ezen kívül helikopterekkel és Szu-24M vadászbombázókkal azt gyakorolták, hogy tudnak ellenséges hajókat, tengeri célpontokat likvidálni. Ilyen gépek köröztek a HMS Defender felett is, amikor az a Krím környékén hajózott.

Az orosz kormány egyöntetűen kritizálni kezdte a Sea Breeze gyakorlatot, mivel az egy olyan területen valósul meg, amely lényegében "Oroszország hátsó kapujában" található.

„Azok a manőverek, melyeket az Egyesült Államok és szövetségesei lefolytatnak orosz partok közelében, rombolókkal, szállítókkal és partraszálló-hajókkal – provokációnak minősülnek.

Az ilyen gyakorlatok, melyek partraszállást imitálnak és különleges egységek gyakorlatát foglalják magukban, rombolják a Fekete-tengeri régió biztonságát"

– nyilatkozta Oroszország amerikai követsége.

HOZZÁTETTÉK: EZ OLYAN, MINTHA OROSZORSZÁG A MEXIKÓI-ÖBÖLBEN GYAKORLATOZNA, AMELY SZERINTÜK „FELHÁBORODÁSI VIHART” ROBBANTANA KI AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN.

A Krím a fő kérdés

A HMS Defender, brit vizeken. Fotó: UK Ministry of Defence from London, United Kingdom via Commons

A fő kérdés a gyakorlattal kapcsolatosan mégis az, hogy vajon ismét előfordul-e olyan esemény, mint amely néhány hete a HMS Defenderrel kapcsolatosan megtörtént,

VAGYIS AZT LESIK AZ OROSZOK, HOGY BEHATOLNAK-E A NYUGATI HAJÓK AZOKRA A VIZEKRE, MELYEKET A KRÍM ELCSATOLÁSA ÓTA OROSZORSZÁG SAJÁT TERÜLETÉNEK TEKINT, A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG VISZONT EZT NEM ISMERI EL.

Oroszország több alkalommal is jelezte: „meg fogják védeni a határaikat,” vagyis – mivel a Krím térségét is saját területüknek tekintik – katonai választ adnak a térségbe való behatolásra is.

„Arra kérjük a partnereinket, hogy egy dolgot tartsanak tiszteletben: a Krím lakossága 2014-ben meghozta a döntését.

A nyugat próbálkozásai arra vonatkozóan, hogy teszteljék Oroszország elkötelezettségét a területének integritásával kapcsolatosan ilyen provokatív gyakorlatokkal, kudarcot fognak vallani"

– nyilatkozta a nagykövetség.

Maga a hadgyakorlat lezajlott anélkül, hogy sor került volna ilyen incidensre,

A NYUGATI HAJÓK VISZONT MÉG NEM HAGYTÁK EL A FEKETE-TENGERT ÉS KÉRDÉSES, HOGY PONTOSAN MILYEN ÚTVONALON TÁVOZNAK MAJD.

Az orosz média egy eseményhez kötődő sajtótájékoztatón meg is kérdezte az amerikai vezetést, hogy tervezik-e érinteni a Krím területét hazatéréskor, melyre nem kaptak egyértelmű választ:

„Azok a hajók, amelyek a Sea Breeze-ben szerepeltek, a Breeze-ben is részt vesznek majd, amely egy Bulgária által vezetett gyakorlat,

úgyhogy a Fekete-tengeren maradnak még egy ideig, értelemszerűen nem addig, hogy sértsék a Montreux-egyezményt”

– mondta Stuart Bauman kapitány, a gyakorlat főkoordinátora az orosz TaSzSz kérdésére, anélkül, hogy egyáltalán megemlítette volna a Krímet, amely szintén a kérdés része volt.

Oroszország egyértelművé tette korábban, hogy ha ismét történik egy HMS Defender-incidenshez hasonló „provokáció,” ezúttal célzott lövést adnak le az érintett hajóra, hogy „megvédjék az orosz határokat.” Vlagyimir Putyin elnök viszont azt mondta: szerinte aligha kerül majd ilyenre sor, hiszen a nyugati országok nem akarnak kiprovokálni egy „harmadik világháborút,” mert „úgyis tudják, hogy nem nyerhetnek.”

Addig is, Oroszország valószínűleg készültségben tartja a Krím térségében állomásozó katonai egységeit, akik feszülten figyelik majd, hogy újabb hajó hatol-e majd be az általuk ellenőrzött területre, az orosz kormány pedig sorra adja majd ki a dühös hangvételű, de érdemi következmények nélküli kommentárokat.

Címlapkép: Stringer\TASS via Getty Images