Ma ültek össze a G7 országok pénzügyminiszterei, hogy megegyezzenek a globális minimumadóról, amelynek mértékéről sok vita folyt az elmúlt hónapokban.

A REUTERS MOST AZT ÍRJA, HOGY MEGÁLLAPODÁS SZÜLETETT AZ ORSZÁGOK VEZETŐI KÖZÖTT, HOGY 15% LESZ A MINIMUMADÓ.

Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb adókulcsot szorgalmazó államok engedtek az amerikaiknak, akik 15%-os kulcsot javasoltak. Ugyanakkor már ez is kompromisszumos javaslat volt, korábban ugyanis 20% feletti kulcsot láttak volna szívesen az amerikaiak.

Hosszú évek egyeztetése után a G7 pénzügyminiszterei történelmi megállapodásról döntöttek, amely segíti a globális adórendszert felkészíteni a digitális korra

- mondta Rishi Sunak brit pénzügyminiszter a megállapodás után.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is megszólalt a döntés után: Yellen szerint jelentős és precedens nélküli döntés született, amely az adóbevételek tisztességes elosztását teszi lehetővé. Az amerikai pénzügyminiszter szerint az egyezmény segíteni fogja a világgazdasági fejlődést, mert megszünteti az alacsony adósávokkal zajló versenyt az államok között.

A pénzügyminiszterek a Reutersnek eljuttatott közleményükben azt írják, hogy biztosítani fogják a szükséges koordinációt az új adóügyi szabályok bevezetése és az eddig érvényben levő digitális szolgáltatásokra vonatkozó adók kivezetése között. A pénzügyminiszterek egyben bizakodóak, hogy a G20 ülésen is megállapodásra jutnak majd a további kormányokkal és jegybankelnökökkel. A pénzügyminiszterek emellett úgy nyilatkoztak, hogy lépéseket tesznek a klímaváltozás költségeihez való hozzájárulásról szóló együttműködés felé is.

A VÁLLALATOKAT EGYBEN KÖTELEZIK ARRA AZ EGYEZMÉNY SZERINT, HOGY ÁTLÁTHATÓBB MÓDON TEGYÉK KÖZZÉ TEVÉKENYSÉGÜK ÖKOLÓGIAI HATÁSÁT.

A globális minimumadóról szóló tárgyalások azután gyorsultak fel, hogy a koronavírus-járvány dollárszázmilliárdos bevétel-kiesést okozott a költségvetéseknek. Az amerikai elnökcsere is szükséges volt ehhez, Donald Trump korábbi elnök ugyanis nem támogatta a javaslatot. Az intézkedés célja, hogy elkerülje az adóversenyt az egyes államok között, azaz ne csökkentsék folyamatosan a másik alá a társasági adókulcsot ezzel bevonzva a külföldi tőkét, mert ezzel minden ország költségvetése veszít. A javaslat érthető módon nem tetszik azoknak az országoknak, amelyek alacsony adókulcsokat alkalmaznak a külföldi tőke bevonzására (ide sorolható Írország és Luxemburg, de Hollandia is).

Korábban a magyar kormány is jelezte, hogy a globális minimumadó ötlete alapvetően nem feltétlenül érdeke Magyarországnak, ahol az egyik legalacsonyabb a társasági adókulcs Európában. A magyar kormány szerint az adóverseny érdeke az országnak, ezért a globális minimumadó bevezetéséhez nem járul hozzá. A magyar kormány egyébként szintén részt vett az erről szóló technikai egyeztetésen, Nobilis Benedek, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője korábbi Portfolion megjelent cikkében azt írta, hogy sok a tisztázatlan kérdés ezzel kapcsolatban, és maga is úgy foglalt állást, hogy az adóverseny alapvetően nem káros dolog, de a globális nagyvállalatok adóelkerülése miatt valóban indokolt valamilyen globális fellépés. Nobilis szerint még sok tisztázatlan kérdés volt az adókulccsal kapcsolatban, amelyekre ha nem születik megnyugtató válasz, a javasolt szabályok bevezetése az átlaghoz közeli adókulcsú államok közt is érdemi akadályává válhat a tőke áramlásának, és a legjobb adózási gyakorlatok ellehetetlenítéséhez vezethet.

AZ ELMÚLT HÓNAPOKBAN VARGA MIHÁLY PÉNZÜGYMINISZTER ÉS SZIJJÁRTÓ PÉTER KÜLÜGYMINISZTER IS HATÁROZOTTAN KIÁLLT A MINIMUMADÓ ELLEN.

A G7 ülésen megszületett kompromisszum még nem a végleges döntést jelenti, ugyanis azt szélesebb körben is meg kell majd vitatni. Azzal viszont, hogy a hét legfontosabb fejlett ország egy állásponton van, gyakorlatilag karnyújtásnyira van a szélesebb körű megállapodás. A szélesebb körű, G20 keretén belül zajló tárgyalásokra júliusban kerül sor. A ma elfogadott megállapodással viszont jelentősen megnőtt a későbbi tárgyalások sikerének esélye.

Az Európai Unió tagállamai egyébként külön is tárgyaltak a nagy technológiai vállalatok együttes megadóztatásáról, és végül megállapodás született: az előzetes alku az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja között a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről. Az európai országok számár a globális minimumadóról szóló tárgyalások során is prioritás volt az amerikai technológiai óriások adóztatása. A már eddig alkalmazott digitális adókat a mai G7-megállapodással együtt kivezetik.

A globális minimumadó mellett a G7 pénzügyminiszterei a járvány óta első személyes találkozásukon egyhangúlag kiálltak amellett, hogy a költségvetési stimulusokat fenn kell tartani, azok túl korai visszavonása a globális kilábalást veszélyeztetné. A kérdés azért válik napról napra érdekesebbé, mert az inflációs nyomás is nő a fejlett gazdaságokon - főleg az Egyesült Államokon -, amelyet támogatnak a laza monetáris és fiskális intézkedések (bár itt alighanem inkább a monetáris politikában várható előbb reakció).

Címlapkép: Getty Images