A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint inkább a fiatalabbakat és a nőket érinti az az akár halálos végkimenetelhez is vezető állapot, amelyet az EMA az AstraZeneca oltásának adásával kötött össze. Az alacsony vérlemezkeszám mellett kialakuló vérrögösödés ugyanakkor nem bizonyítottan alakul ki nagyobb eséllyel nőknél, és amikor a vakcina rizikóját elemezzük, fontos tudni arról is, mivel érdemes azt összehasonlítani.

A betegség is hajlamosít

A Sky News cikke szerint egy. a közelmúltban nyilvánosságra hozott kutatás szerint a vérrögösödés elég gyakori koronavírusos megbetegedések esetében. Szám szerint a következőket érdemes tudni:

• Tüdőembólia a koronavírusos betegek 7,8 százalékánál alakul ki,
• míg mélyvénás trombózis 11,2 százalék esetében.
• A koronavírus miatt intenzív terápiában részesülők 23 százalékánál alakulnak ki vérrögök szervezetük valamely területén,
• stroke pedig a betegek 1,6 százalékánál fordul elő.
• Trombocitopéna, azaz a vérlemezkeszám csökkenése a páciensek akár 30 százalékánál is tapasztalható.

Mindebből kiderül, hogy a koronavírus hordozta kockázat a vérrögök, majd trombózis kialakulására, illetve az alacsony vérlemezkeszámra jelentősen magasabb az új koronavírus esetében, mint az ellene kifejlesztett védőoltás hatására.

Intő jelek is vannak

A vérrögök kialakulásának különféle jelei vannak: a kar vagy a láb lüktető vagy nyilalló fájdalma, kipirosodása és melegedése, duzzadása lehet ennek jele. A hirtelen fellépő légszomj, mellkasfájdalom és köhögés, esetleg vér felköhögése is erre utaló jel lehet. Ezekben az esetekben a vérben zselés vagy közel szilárd állapotú rögök alakulnak ki – ez a folyamat természetes és szükséges abban az esetben, ha megsérülünk, mert szervezetünk így mérsékeli a vérveszteséget. Ha viszont vénánkban alakul ki vérrög, az nem feltétlenül oldódik fel magától, ami veszélyt jelenthet.

Ha a rög elszabadul, és a tüdőbe vagy a szívbe kerül, halált is okozhat.

A mellékhatásra utaló jeleket az első dózis utáni két hétben figyelték meg.

Ahogy azt korábban az Európai Gyógyszerügynökség legutóbbi, az AstraZeneca-oltással kapcsolatos döntése kapcsán megírtuk, a szerrel beoltottaknak haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk, ha esetükben

• légszomj,
• mellkasi vagy hasi fájdalom,
• fejfájás vagy homályos látás tünetei jelentkeznek,
• illetve akkor, ha duzzanatot figyelnek meg a lábban, vagy
• apró vérfoltok jelennek meg a bőr alatt az injekció beadásának helyén kívül.

Máshol nagyobb a veszély

Vérrögök kialakulásának sokkal nagyobb esélye van például fogamzásgátlók szedésekor, mint az AstraZeneca oltásának használata esetében: egy, a Lancetben közölt cikk szerint kétezer nőből egyet érint évente, amerikai adatok pedig ezer nőből egyet említenek.

Meglepő lehet, de még egy repülőút is komolyabb kockázatot jelent az oltásnál: ezerből egy embernél alakul ki mélyvénás trombózis repülés miatt, ha viszont az út négy óránál hosszabb, a rizikó két-háromszorosára emelkedik. A nagyműtétek szintén jóval komolyabb rizikót jelentenek: az ortopédsebészeti beavatkozásokon átesők 3 százalékánál alakul ki mélyvénás trombózis, 1,5 százalék esetében pedig tüdőembólia.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán