Az uniós miniszteri tanács ugyanis február végén felhatalmazást adott az EU soros portugál elnökségének, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az adóelkerülés visszaszorítását célzó jogszabály megalkotásáról. A tanácsi szavazás során a magyar kormányzat nem támogatta a szabályozás elfogadását, pedig a nemzetközi szinten versenyképes társaságiadó-rendszere ellenére hazánk a multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlatának vesztesei közé tartozik. 2017-ben például 3,7 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át Magyarországról az adóparadicsomok felé, ami közel 700 millió dollárnyi adóbevételtől fosztotta meg a NAV-ot.
Miről szól ez az elemzés?
Bemutatjuk, hogy mi a lényege a minapi uniós miniszteri döntésnek és miért olyan nagy a jelentősége.
Rámutatunk arra, hogy a formálódó uniós jogszabály hogyan hat majd az érintett multicégek adózási gyakorlatára.
Összefoglaljuk, hogy milyen jelentős profit- és adóelszívási folyamatok zajnanak az EU-n belül és kívül.
Mindezek alapján érzékeltetjük, hogy az új uniós jogszabály milyen magyar költségvetési következményekkel járhat.
Meglett a minősített többség
Egy fontos lépéssel közelebb került annak a közel öt éve beterjesztett uniós jogszabálynak az elfogadása, amely előírná az EU-ban működő, 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégek számára, hogy országonkénti bontásban tegyék közzé, hogy az EU mely tagállamaiban termelnek nyereséget, és mely tagállamokban fizetnek adót, illetve ezt az EU által adóparadicsomnak tekintett EU-n kívüli országokkal kapcsolatban is közöljék.
A gazdasági miniszterek tanácsának február 25-i, videókonferencia keretében megtartott ülésén ugyanis a tagállamok minősített többsége támogatta az Európai Bizottság által még 2016 áprilisában előterjesztett jogszabályjavaslat elfogadását. Azzal, hogy a Tanács többsége rábólintott a javaslatra, most tárgyalások kezdődnek a Tanács és az Európai Parlament között az irányelv véglegesítéséről.
„Ott fizessék meg az adót, ahol a nyereségre szert tesznek”
Az országonkénti bontásban történő jelentéskötelezettség előírásának célja, hogy rávilágítson arra, egyes multinacionális vállalatok – mint az Apple, a Facebook és a Google – milyen adóelkerülési technikákat alkalmaznak. Az Európai Bizottság a jogszabálytervezet indoklásában kiemelte: a jelentési kötelezettség elősegíti majd a multinacionális vállalatok adózási gyakorlatának vizsgálatát, illetve arra ösztönzi majd a cégeket, hogy ott fizessék meg az adót, ahol a nyereségre szert tettek.
A Bizottság javaslatának beterjesztésekor Jonathan Hill akkori pénzügyi EU-biztos kiemelte: a bonyolult adószabályok lehetővé teszik, hogy egyes multinacionális vállalatok közel egyharmadával kevesebb adót fizessenek, mint azok a vállalkozások, amelyek tevékenysége csak egy országra korlátozódik.
Akár évi 70 milliárd eurónyi adóbevételtől is elesnek az EU-tagállamok
Az Európai Bizottság számításai szerint évente 50-70 milliárd eurónyi adóbevételtől esnek el az EU tagállamai azáltal, hogy a nemzetközi nagyvállalatok a magasabb adókulcsot alkalmazó tagországokból (például Franciaországból, Németországból) az alacsony adóterhet kitevő tagállamokban (például Írországban, Luxemburgban, Hollandiában, Máltán) vagy unión kívüli adóparadicsomokban lévő, valódi tevékenységet alig vagy egyáltalán nem végző, úgynevezett postafiók-cégeikbe helyezik át nyereségüket.
A Google 2017-ben például közel 20 milliárd eurót utalt át bermudai bejegyzésű leányvállalatának egy holland fedőcégén keresztül, így csökkentve az USA-ban és Európában fizetendő adóját. A Nagy-Britanniához tartozó, adóparadicsomként számon tartott Bermudán ugyanis a cégeknek nem kell társasági adót fizetniük.
A Berkeley University és a koppenhágai egyetem kutatói tavaly áprilisban közzétett tanulmányukban azt állapították meg, hogy globális szinten a multinacionális vállalatok évente nyereségeik közel 40 százalékát helyezik át adóparadicsomokba. Számításaik szerint ez az összeg 2017-ben több mint 700 milliárd dollárt tett ki, ami több mint 200 milliárd dollárral csökkentette a társasági adóbevételeket. Ezzel a globális társasági adóbevételek 10 százalékkal voltak alacsonyabbak ahhoz képest, mintha a nyereséget ott adózták volna le, ahol azt megtermelték.
Németország ellenzi a szabályozás elfogadását
A jogszabály-tervezetet azután terjesztette az EU soros elnökségét ellátó Portugália az uniós szakminiszterek tanácsa elé szavazásra, hogy a tagállami kormányok képviselői közötti januári egyeztetéseken kiderült, sok évi huzavona után biztos többség alakult ki az irányelv elfogadása mellett. 2019 végén az akkori soros elnök Finnország is már megpróbálta elérni a tervezet elfogadását a miniszterek tanácsában, azonban akkor nem alakult ki többség a javaslat mellett. Németország a német nagyvállalatok érdekeit figyelembe véve ugyanis kezdetektől fogva ellenezte a jogszabály elfogadását – jegyzi meg az EUobserver.
Peter Altmaier német gazdasági miniszter szerint az országokra bontott jelentési kötelezettség hátrányos helyzetbe hozná a német cégeket a nemzetközi versenyben.
Berlin 11 másik EU-tagállamot maga köré gyűjtve blokkoló kisebbséget hozott létre, ami éveken át megakadályozta, hogy összejöjjön a jogszabály elfogadásához szükséges minősített többség, vagyis az, hogy a tagállamok 55 százaléka támogassa az irányelvtervezetet. 2020 második felében Németország látta el az EU soros elnökségét, így esély sem volt arra, hogy ekkor a jogszabály-tervezet a Tanács napirendjére kerüljön. A német kormányon belül a kisebbik koalíciós partner szociáldemokratákhoz tartozó Olaf Scholz alkancellár és pénzügyminiszter kiállt a jogszabály-tervezet mellett, azonban ez nem akadályozta meg, hogy a koalíciós kormány nagyobbik pártja, a CDU, illetve annak gazdasági minisztere továbbra is ellenezze a megoldást.
A február 25-i tanácsi szavazáson végül úgy jött létre többség az irányelvtervezet mellett, hogy Szlovénia és Ausztria átállt a szabályozást támogató országokhoz (többek között Romániához, Lengyelországhoz, Olaszországhoz és Franciaországhoz) – derül ki a német Sven Giegold, az EP zöld képviselőjének közleményéből. A szavazáson nyolc tagállam, köztük Magyarország próbálta blokkolni a tanácsi döntést a javaslat leszavazásával vagy tartózkodással. Magyarországon kívül Németország, Írország, Luxemburg, Málta, Svédország, Csehország és Ciprus tett így.
Magyarország is a profitáthelyezés vesztesei közé tartozik
Bár az alacsony társaságiadó-kulccsal (amelynek mértéke 2017 óta 9 százalék) minél több külföldi céget az országba vonzani kívánó Magyarország a tanácsi szavazáson nem támogatta a szabályozást, hazánk is a multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlatának vesztesei közé tartozik – derült ki a Berkeley University és a koppenhágai egyetem kutatóinak felméréséből. Amint ugyanis rámutattunk: 2015-ben ugyanis 2 milliárd dollárnyi, 2017-ben pedig közel 3,7 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át cégek Magyarországról az adóparadicsomok felé.
A tervezett jogszabály ugyan nem tiltja meg közvetlen módon a profitáthelyezési gyakorlatot, de
A JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉG A NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLŐ SZÁMOK RÉVÉN VISSZATARTÓ EREJŰ LEHET A CÉGEK SZÁMÁRA, AMI A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS TÖBBLET-ADÓBEVÉTELT JELENTHET.
A cégek profitáthelyezési gyakorlata ugyanis a Berkeley University és a koppenhágai egyetem kutatóinak felmérése szerint 2017-ben közel 700 millió dollárnyi (210 milliárd forint körüli) adóbevételtől fosztotta meg a NAV-ot, vagyis a 2017-ben elméletileg beszedhető társasági adó 29 százalékát elveszítette az ország. Igaz, ez nem azt jelenti, hogy ha minden Magyarországon működő, 750 millió eurónál nagyobb árbevétellel rendelkező cég felhagyna a profitáthelyezés gyakorlatával, akkor 210 milliárd forint körüli többlet adóbevételre tenne szert a hazai költségvetés, ugyanis a Berkeley University és a koppenhágai egyetem tanulmányából kikövetkeztethető többlet adóbevétel feltehetően jóval meghaladja a valós számokat. Ennek oka az, hogy a tanulmány az irányelv-tervezettel szemben nem csak a 750 millió eurónál nagyobb árbevételű – és így az irányelvtervezet hatálya alá kerülő – cégekre terjedt ki.
A 2017-ben Magyarországról átirányított 3,7 milliárd dollárnyi profitból közel 3 milliárd dollár uniós adóparadicsomoknak tartott országokba (Belgium, Ciprus, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta) irányult. Ezen belül a legtöbb profitot, 1,6 milliárd dollárt Írországba helyezték át. Az Euronews a napokban számolt be arról, hogy az Aptiv (korábban Delphi) autóipari beszállító is Írországban tervez adózni a Magyarországon végzett gyártási tevékenysége után. A Szombathelyen 1800, Tatabányán 2000 embert foglalkoztató amerikai cég beszállítóinak ugyanis december óta egy új, Írországban létrehozott cégnek kell számlázniuk. Szombathely helyi iparűzési adóbevétele a 2019-es évhez képest körülbelül 20 százalékkal csökken az Aptiv lépése miatt, tudta meg az Euronews a város polgármesterétől.
Az EU-n belüli adóparadicsomoknak tartott tagállamok közül Írország és Hollandia az a két ország, amely a legnagyobb mértékben vonzza magához a világ más országaiban, köztük EU-tagállamokban megtermelt nyereséget. 2017-ben Írország 126, míg Hollandia 79 milliárd dollárnyi nyereséget szívott el más országoktól, vagyis Írországnak 67, míg Hollandiának 39 százalékkal több adóbevétele lett így.
Június előtt megszülethet a jogszabály
A február végi tanácsi szavazás eredményeként a portugál soros elnökség felhatalmazást kapott a miniszteri tanácstól, hogy lépjen tovább a jogalkotási folyamatban a jogszabálytervezet elfogadása érdekében. Majd a múlt héten Portugália megkapta a hivatalos felhatalmazást is a tanácstól arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel a jogszabály elfogadása érdekében. Az EP a múlt héten közölte: azt várja, hogy „igen hamar” el is kezdődnek a tárgyalások – számolt be az Euractiv.
A soros uniós elnökséget képviselő portugál gazdasági miniszter, Pedro Siza Vieira a tanácsi szavazás után kiemelte: még néhány lépésre szükség van a jogalkotási folyamatban, azonban ezeket „gyorsan meg lehet tenni”.
SZERINTE JÚNIUS ELŐTT MEGSZÜLETHET A MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KÉPVISELŐI, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖZÖTTI ÚGYNEVEZETT TRILÓGUS TÁRGYALÁSOK SORÁN.
A tanácsi döntést a cégek adózásának átláthatóságáért küzdő civil szervezetek, illetve több EP-képviselő mérföldkőként értékelte a nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítását célzó törekvések terén. Sven Giegold, az EP zöld képviselője a tanácsi döntést „áttörésként” értékelte a „tisztességes társasági adózás” szempontjából. „Az országonkénti bontásban történő beszámolók előírása minimális átláthatósági követelményt jelent a cégek számára, aminek maximális hatása lesz a közjó számára".
Ha a nagyvállalatoknak országonként közzé kell tenniük nyereségüket és befizetett adóikat, akkor az adótrükközés többé aligha lesz lehetséges. Ez egy erős gát az adóelkerülés ellen
A jogszabály-tervezetért felelős raportőr, az osztrák szociáldemokrata Evelyn Regner szerint a koronavírus-járvány idején, amikor a cégek jelentős állami támogatást kapnak, a polgároknak még inkább joguk van arra, hogy megtudják, mely multinacionális cégek adóznak tisztességesen és melyek nem.
Az Európai Parlament 2017 nyarán nagy többséggel támogatta az Európai Bizottság javaslatát, azonban az eredeti brüsszeli tervezethez képest nemcsak az EU-tagállamok, illetve az EU által adóparadicsomnak tekintett országok, hanem minden állam vonatkozásában előírná a multinacionális vállalatok számára az országonkénti jelentéskötelezettséget.
Oxfam: tízből kilenc multira nem terjed majd ki a szabályozás
A tisztességes adózásért küzdő nemzetközi civil szervezet, az Oxfam „fontos lépésként” értékelte a tanácsi döntést a társasági adózás nagyobb mértékű átláthatósága felé. A szervezet azonban kifogásolta, hogy a tervezet szerint az előírás csak a 750 millió eurónál nagyobb forgalommal bíró vállalatokra vonatkozik, amivel így „tízből kilenc multinacionális cégre” nem terjedne ki a szabályozás.
A Bizottság azzal indokolta a 750 millió eurós árbevételi küszöböt, hogy a legnagyobb vállalatok számára történő kötelezettség előírása mellett nem kívánják azt, hogy a kisebb cégekre felesleges adminisztratív teher háruljon. Brüsszeli számítások szerint a szabályozás így is mintegy 6000 vállalatot fog érinteni.
Továbbá az Oxfam kifogásolta azt is, hogy az „üzleti szempontból bizalmas információk” esetében hat évre szóló mentességet kapnak a cégek a jelentési kötelezettség alól.
A bankokra nem vonatkozik majd a szabályozás, mert a pénzintézetek és a befektetési cégek esetében már 2015 óta érvényes a hasonló előírásokat tartalmazó uniós jogszabály.
Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images. Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök üdvözlik egymást Brüsszelben az Európai Tanács csúcstalálkozóján 2020. október elsején.
(Azaz nesze semmi, fog meg jól, ismét csak egy álintézkedésről van szó - Balmix szerk.)
