A koronavírus-fertőzések második hullámának legkeményebb időszakában tapasztalt változások tehát nem egyöntetűen érintették az országot. A megyei halálozási adatok jelentős különbségei akkor is szembetűnők, ha megszámoljuk azokat az őszi heteket, amikor rendkívüli mértékű halálozási többlet adódott*, illetve ha az egyes megyék legsötétebb néhány hetét tekintve hasonlítjuk össze a közelmúlt és a járvány előtti évek halálozási adatait*.
A Flourish mapEzek a területi eltérések bizonyos helyi jellegzetességekkel is összefüggésben állnak: nem közömbös a munkaerőpiac szerkezete, a lakosság önmérséklete, már ami az otthonmaradást illeti és egészségi állapota, illetve az egészségügyi ellátórendszer kapacitása a halálozási adatok szempontjából. Azokban a térségekben, ahol többen dolgoznak az iparban, építőiparban – ahol a távmunka aligha jöhet szóba és a termelés nem állt le – jelentősen magasabb volt a halálozási többlet.
A munkába való bejárás már több kutatás során is kimutatott kedvezőtlen következményeire utalnak a lakosság helyváltoztatására vonatkozó adatok is. A Google – egyébként sok szempontból kritizált – méréseit* alapul véve megállapíthatjuk, hogy ahol többen, illetve gyakrabban jártak be dolgozni a munkahelyükre, ott a halálozási adatok magasabbra emelkedtek. Hasonló következtetés vonható le a tömegközlekedési állomások, megállók forgalma alapján, mivel azon megyékben, ahol több felhasználó jelenlétét érzékelte a Google ezeken a helyeken, szintén nagyobb volt a kiugrás a halálozási statisztikákban. Ezekkel szemben a lakóövezetekben töltött idővel fordított összefüggést mutat a halálesetek alakulása, vagyis
az otthonmaradásnak döntő szerepe lehetett a járvány elleni védekezésben.
Az egészségi állapotokat valamelyest jellemző születéskor várható átlagos élettartam, illetve a lakosság átlagéletkora (leginkább a férfiaké) is kapcsolatban állnak a halálozási többlet mértékével: az előbbivel negatív, míg az utóbbival pozitív az összefüggés. Vagyis az egészségesebb, fiatalabb demográfiai összetételű területeken a járvány kevésbé járt drasztikus következményekkel. Végül, de nem utolsó sorban a megyékben dolgozó orvosok lakosságarányos száma is negatív összefüggést mutat a halálozás felfutásával, ami arra utal, hogy a nagyobb egészségügyi kapacitással jellemezhető térségekben kevésbé nőtt az elhunytak száma.
Fotó: AFP/Europress
