A koronavírus vakcina jelentkezést a vakcinainfo.gov.hu oldalon lehet megtenni, illetve magánegészségügyi szolgáltatók is kínálnak rá lehetőséget. A koronavírus vakcinák szállítmányai folyamatosan érkeznek az országba, az eddig elérhető koronavírus vakcinák Magyarországon a Pfizer és a Moderna vakcinája. De az engedélyezett vakcinák közé tartozik már itthon a brit AstraZeneca és az orosz Szputnyik V vakcina és az operatív törzs mai közlése szerint az egyik kínai vakcina is felkerült a biztonságos vakcinák listájára. Az eddig engedélyezett vakcinák mindegyikéből két dózis szükséges, több hét eltéréssel, a koronavírus vakcina mellékhatásai jellemzően a második adag után jelentkeznek. A jelenleg elérhető vakcinákkal kialakul a koronavírus-védettség, azt, hogy ez mennyi ideig tart ki, még a jövő kérdése. Az alábbiakban összeszedtük, hogy mire jó az oltás és hogy hogyan zajlik az oltás menete.
Így alakul ki a koronavírus védettség
A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. Ez igaz az új koronavírus okozta fertőzésekre is. Jelen állás szerint a lakosság tömeges oltásával lehet megfékezni a jelenleg az egész világon erőteljesen terjedő járványt és ez az útja annak, hogy visszatérjünk a „normalitásba”.
A védőoltás lényege, hogy a szervezetben immunválaszt vált ki a kórokozó (ez esetben az új koronavírus) ellen, és ezzel kialakul a védettség. Több technológiával is fejlesztettek vakcinát a koronavírus ellen az elmúlt egy évben a gyógyszergyártók és a biotechnológiai cégek, a kínai vakcina például „hagyományos”, inaktivált vírust alkalmazó vakcina, az AstraZeneca és az orosz Szputnyik V modern, harmadik generációs vektorvakcina, míg a Pfizer és a Moderna hírvivő RNS (mRNS)-vakcinát fejlesztett. A vakcinák hosszú távú védettséget is biztosíthatnak (hogy pontosan milyen hosszút, azt egyelőre nem lehet felmérni, miután a vakcinák tesztjei kevesebb mint egy éve indultak).
A NYÁJIMMUNITÁS ELMÉLETE SZERINT HA A NÉPESSÉG 60-70 SZÁZALÉKA IMMUNISSÁ VÁLIK (TERMÉSZETES ÚTON TÖRTÉNT MEGFERTŐZŐDÉSSEL, VAGY OLTÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN), AKKOR A JÁRVÁNY KÜLÖN INTÉZKEDÉSEK NÉLKÜL IS ELTŰNIK ÉS A LAKOSSÁG MARADÉK RÉSZÉHEZ SEM JUT EL A VÍRUS.
A koronavírusvakcina-regisztráció
Az oltás Magyarországon ingyenes és önkéntes, de regisztrálni kell a vakcinainfo.gov.hu kormányzati oldalon. A regisztrációhoz nevet, címet, elérhetőségeket, életkort és TAJ-számot kell megadni.
Az oltás az oltási terv szerint halad, meg vannak határozva az elsőbbséget élvező csoportok, de ha valaki kimarad az oltásból, amikor a „saját” csoportja van soron, akkor nem esik el az oltás lehetőségétől, később bepótolhatja.
Ezen kívül magánszolgáltatóknál is lehet regisztrálni oltásra, például a Nemzeti Oltóközpont magánegészségügyi szolgáltatónál. A szolgáltató az előfoglalásra 5000 forintos díjat számol fel, amit visszatérítenek, amennyiben az illető máshol megkapja az oltását, esetleg eláll tőle, vagy ha a szolgáltató 2021. december 31-ig nem kapja meg a vakcinát és így meghiúsul az oltás. Azt ígérik, hogy a jelentkezők több vakcina közül választhatnak majd náluk és amint az első szállítmány megérkezik, az előfoglalóik számára felkínálják az időpontokat. Az ellátás díja 2990 forint lesz, amit az előfoglalóknak elengednek az oldalon található információk szerint.
Mikor kaphatjuk meg az oltást?
Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozata szerint jövő héttől indulhat az oltás azoknál, akik regisztráltak (eddig az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok lakói kapták az oltásokat). Magyarországon eddig mintegy 2 millió ember regisztrált a koronavírus elleni oltásra és a KSH rendszeres heti felmérése szerint hétről hétre emelkedik itthon az oltási hajlandóság, már csak a megkérdezettek 25 százaléka elutasító az oltással szemben (november végén még 36 százalék volt).
Az országok többségében az egészségügyi dolgozók és az idősek kerülnek a sor elejére, de van példa arra is Indonéziában, hogy az aktív, dolgozó felnőtt lakosságot (akik a járvány terjesztésében is nagy szerepet játszanak a második hullámban) az elsők között oltják.
Magyarországon az egészségügyi dolgozókkal indult az oltási kampány, őket követik a szociális ellátásban dolgozók és a szociális ellátásban részesülők. Az oltási terv szerint a sorrendben a következő csoport a covid-fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évnél idősebbek, majd a lakossággal közvetlen kapcsolatban lévő rendvédelmi dolgozók jönnek. Ha az előző csoportok oltást igénylő tagjai már megkapták a vakcinát, akkor következnek a sorban a kockázatos alapbetegséggel élő 18-59 évesek, majd a kritikus infrastruktúrákban dolgozók és végül a kockázati csoportokba nem tartozó 18-59 éves felnőttek.
A koronavírus-oltás menete
Azokat, akik regisztrálnak a vakcinainfo.gov.hu-n, értesíteni fogják a megadott elérhetőségeken. Attól függően, hogy mennyi vakcina áll rendelkezésre, ütemes és tömeges oltás is lehetséges az operatív törzs közlése szerint. Oltópontokként számolnak a kórházi oltópontokkal, a járóbeteg-szakrendelőkkel, a háziorvosi rendelőkkel, és szükség esetén akár a szavazóhelyeket is be lehet vonni.
Az oltást követően 20-30 percig megfigyelik a beoltottakat az esetleges mellékhatások miatt.
A biztonságos, engedélyezett vakcinák
2020. végén megkapta az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség engedélyét az első oltóanyag, a Pfizer-vakcina és 2020. december 26-án megérkezett az első vakcinaszállítmány Magyarországra és elkezdődhetett az egészségügyi dolgozók oltása. Január 6-án a Moderna-vakcina is megkapta az európai forgalomba hozatali engedélyt, így már kétféle vakcina érkezik Magyarországra. Mindkét oltóanyagból két oltás szükséges a védettség eléréséhez.
Magyarország eddig 19,7 millió adag nyugati vakcinát kötött le különböző gyártóknál (Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Curevac), ezekből jelenleg csak a Pfizer és a Moderna vakcinák rendelkeznek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével.
AKÉT GYÁRTÓTÓL EDDIG ÖSSZESEN 201 EZER EMBER OLTÁSÁRA ELÉG VAKCINA ÉRKEZETT MAGYARORSZÁGRA (7 DB PFIZER-SZÁLLÍTMÁNY ÉS 1 DB MODERNA-SZÁLLÍTMÁNY).
Az EU-s vakcinaszállítások akadozása miatt a kormány tárgyalásokba kezdett Oroszországgal és Kínával, ahol a helyi fejlesztésű vakcinákat már hónapok óta alkalmazzák. Magyarország egymillió ember oltására elég Szputnyik V vakcina beszerzéséről állapodott meg Oroszországgal, amely három ütemben fognak megérkezni. Az orosz vakcinát a magyar hatóság az AstraZeneca-vakcinával együtt már engedélyezte. A kínai Sinopharm vakcina beszerzéséről is zajlik a tárgyalás, az OGYÉI engedélyét már megkapta az oltóanyag az operatív törzs szerint.
A várakozások szerint az EU hamarosan engedélyezheti az AstraZeneca vakcináját és a hírek szerint a Johnson & Johnson vakcinájának klinikai tesztjei is jól haladnak, a várakozások szerint februárban már megkaphatja az amerikai gyógyszerfelügyelet engedélyét a vállalat oltóanyaga, amit ráadásul egy dózisban elegendő alkalmazni.
A koronavírus-vakcina mellékhatásai
A koronavírus vakcináknál több mellékhatást feljegyeztek, de ezek jellemzően orvosi beavatkozást nem igénylő, enyhe mellékhatások voltak. A Pfizer vakcinájánál néhány esetben előfordult súlyos allergiás reakció a vakcina egyik összetevőjére, jellemzően olyan személyeknél, akiknek korábban is volt része anafilaxiás sokkban.
JELLEMZŐEN A MÁSODIK OLTÁST KÖVETŐEN JELENTKEZTEK MELLÉKHATÁSOK, AMI ÖSSZEFÜGG AZZAL, HOGY ÉPÜL KI AZ IMMUNITÁS A KORONAVÍRUS ELLEN.
A koronavírus vakcina leggyakoribb mellékhatásai voltak a láz, a fejfájás, a fáradtság, izomfájdalom, bőrpír, duzzanat az oltás helyén, de ezek a legtöbb oltásnál jellemző mellékhatások (nem csak a koronavírus vakcináknál).
Hogy áll a világ az oltásokkal?
Eddig a világ 60 országában kezdődtek meg az oltási programok, január végéig több mint 86 millió dózis vakcinát adtak be, naponta átlagosan 4,19 milliót a Bloomberg adatai szerint.
Az országok között eddig Izrael áll a legjobban az átoltottságban, a lakosság 48 százaléka már legalább egy dózist megkapott és 16 százalék feletti azok aránya, akik már mind a két adagot megkapták, vagyis akik legkésőbb pár napon belül immunizáltnak számítanak a koronavírus ellen. Jól áll még az Egyesült Arab Emirátusok, ahol 26 százalék kapott már legalább egy oltást. Európában az Egyesült Királyságban a leginkább előrehaladott az oltási kampány (ahol mindent bevetettek, még azt is, hogy a gyártói javaslat ellenére a két oltás közötti időpontot eltolták annak érdekében, hogy többen kaphassák meg az oltást), itt a lakosság közel 12 százaléka kapta meg az első oltását, de mindössze 0,7 százalék kapott két dózist.
Magyarországon eddig 175 283 fő kapott oltást, közülük 37 727 fő már a második oltását is megkapta, vagyis a lakosság 1,8 százaléka kapott már legalább egy dózist.
Miért nem oltanak be most, egyszerre mindenkit?
Az oltási programok legnagyobb gátja most a vakcinahiány, a gyártási kapacitások nem elegendőek ekkora kereslet mellett, amikor az egész világ sürgetné az oltási kampányát annak érdekében, hogy lazíthasson és nyithasson, mivel hatalmas károkat okoznak a gazdaságoknak a korlátozó intézkedések. A szektorban elkezdődtek az együttműködések és a kapacitásbővítések, a Pfizer vakcináját például Európában a Sanofi is gyártani fogja.
Címlapkép: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images
