Miután Klaus Johannis román államfő Ludovic Orbannak, a jobboldali román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének adott kormányalakítási megbízást, a bukaresti alsó- és felsőház együttes ülése hétfő kora este megszavazta 240 támogató, 0 ellenző szavazat mellett az Orban-kormány megalakulását. 

Ahhoz, hogy hogy átmenjen az új, PNL-s kabinet, 233 voks kellett, azaz a jobboldali Orbanra a baloldali többségű törvényhozásban balos pártok képviselői is szavaztak. Összesen 240 képviselő adott le voksot, 225-en nem szavaztak.

Mi volt eddig?

Emlékeztetőül: az előző szociáldemokrata kormány még augusztusban szorult kisebbségbe, miután utolsó koalíciós partnerét, a liberális kispárt ALDE-t elveszítette maga mellől. Ezt követően bár Viorica Dăncilă kabinetje megúszta az első bizalmi szavazást az immár kisebbségi kormányról, meglepetésre a másodikon már megbukott október elején. A PSD-kormány buktatásához egyébként 233 szavazatra volt szükség a képviselőkkel és a szenátussal együtt 465 fős román törvényhozásban, végül Dăncilăt 238 vokssal sikerült megbuktatni. 

Azóta Dăncilă és a PSD igen sértődötten politizál, pláne miután kiszivárgott, hogy sokan a PSD-szakadár, Victor Ponta-féle Pro Romania pártból is megszavazzák a kormánybuktatást. Igaz, Ponta maga az új Orban-kormányt nem szavazta meg, mert volt három olyan miniszter, aki negatív véleményezést kapott a szakbizottsági meghallgatáson. Ezzel szemben a pártelnök Ponta akarata ellenére volt egy sor olyan pro romániás képviselő, aki végül elment, és megszavazta a kormányalakítást, a nevükben állítólag Ponta háta mögött a volt PSD-s miniszterelnök, a székelyeket akasztással fenyegető EP-képviselő, Mihai Tudose tárgyalt – ennek kapcsán Ponta a kormányt megszavazó szárnyat „árulással” vádolta.

A PSD-s képviselők pedig ott sem voltak az Orban-kormányról tartott szavazáson a parlamentben hétfőn délelőtt, aki pedig ott volt, annak esetében Dăncilă a szavazás előtt az árulózós stratégiához folyamodott: „Nem leszünk jelen a teremben. A törvényhozóink nem lesznek jelen.”

– utalt az új nemzeti liberális kormánypártra az exminiszterelnök. Aki egyébként a PNL-t azért tartja „ollópártnak”, mert szerinte annak politikája „megszorításokon, fizetéscsökkentésen, kórházösszevonáson és privatizáción alapul”.

Mi lesz most?

Ludovic Orban hétfő reggel, még a szavazás előtt arról beszélt, hogy kormányának rövid idejű, maximum egyéves lesz a mandátuma, de bizonyos intézkedéseket így is meg kell hozni. Ezekből van bőven, az Agerpres foglalta össze őket.

+ Orban lépni akar a már egy hete a tárnákban tiltakozó Zsil-völgyi bányászok ügyében. A bányászok azért tüntetnek ott, mert a kormány nem hosszabbította meg annak a rendeletnek a hatályát, amely lehetővé teszi, hogy a bányák bezárása után is biztosított jövedelmük legyen. 

+ Orban szerint egy másik elkerülhetetlen intézkedés az állami költségvetés kiigazítása, mert számos közintézmény kifogyott a rendelkezésére álló keretből, és fennáll a veszély, hogy az alkalmazottak nem kapják meg bérüket. Parlamenti beszédében arról beszélt, hogy késik a fogyatékkal élőknek járó segély, valamint gondozóik bérének kifizetése.

+ A közelgő télre való felkészülés szintén gyors intézkedéseket követel meg, mert egyelőre mind energetikai, mind útkarbantartási szempontból katasztrofális a helyzet a PNL-elnök szerint.

+ Az új kormány feladata továbbá az új uniós biztosjelölt nevesítése: Románia az egyetlen EU-s ország, amelynek nem fogadta el a biztosjelöltjét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke.

+ A 2020-as évre szóló költségvetést szintén sürgősen ki kell dolgozni. Utóbbi határideje november 15-e.

+ Az új román kormánynak ugyanakkor az ügyészségi vezetők helyzetével is foglalkoznia kell, és biztosítania kell az uniós alapok felhasználását, mert idén 600 millió eurós rendelkezésre álló összeget nem költött el a kormány, jövőre pedig fennáll a veszély, hogy 3,2 milliárd eurónyi uniós pénzt nem fognak felhasználni, legalábbis a parlamentben erről is szólt az új jobboldali miniszterelnök.

Romániában egyébként a közvélemény komolyan a posztkommunista-nacionalista PSD ellen fordult az elmúlt három évben: 2016-ban még a szocdemek földcsuszamlásszerű győzelmet arattak a parlamenti választásokon az azóta már bebörtönzött Liviu Dragnea vezetésével (akkor több, mint kétszer annyi szavazatot kaptak, mint a második helyezett PNL). A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban oda a támogatottság, a PSD már csak 21,2 százalékon áll a második helyen, míg a PNL 29,6-on. Ráadásul a szocdemektől nincs messze a liberális USR-PLUS szövetség sem 20,9 százalékkal.

FOTÓ: PNL / Facebook