KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
- Mindenki Európa szélsőjobbját akarja összefogni, de nehezen megy
- Trump volt főstratégája szabotázst tervez az EU ellen
- Steve Bannon: Orbán újraértelmezi az európai demokráciát
Az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásának eredményéért sokan egyetlen embert tesznek felelőssé: Steve Bannont. Maga Steve Bannon viszont csak néha tartozik azok közé, akik szerint ő a kulcsfigura, ideje másik részében az elitet teszi felelőssé a kimenetelért. Bannont az az ambíciója teszi érdekessé a magyarok és az európaiak számára, hogy át szeretné venni a hatalmataz európai szélsőjobb felett.
Steve Bannon jóideje konzekvensen képviseli ugyanazt az ideológiát, amelyet körülbelül a populizmus, a gazdasági és kulturális nacionalizmus és a nihilizmus keverékeként lehetne leírni.
Bannon alapvetően azt gondolja, hogy a világ problémáinak nagy része az elit bukására vezethető vissza. Szerinte a gazdasági válságért az elit volt a felelős, és az elitnek köszönhető szinte az összes olyan hátrány, ami érte a kékgalléros amerikai munkásosztályt, amelyet leginkább igazi amerikaiak sokaságaként szoktak azonosítani. Bannon szerint az elitizmus egyenlő a globalizmussal, mert a globális kereskedelem feltételeit az elit találta és építette ki.
A globalizmus pedig leginkább az olyan merkantilista szuperhatalmak elnyomása, mint a kommunista Kína, amely Bannon szerint nem stratégiai partner, hanem ellenség, amely a gazdaságát direktben az amerikai nép ellen használja fel.
Az elit kifejezésben viszont az a csodálatos, hogy nem kell kifejteni, kire gondolunk, amikor elitezünk. Akit az elitezés céloz, úgyis érteni fogja, vagy legalábbis gondolni fog valamire belőle.
Bannon nemrég Budapesten járt, ahol tartott egy zártszerű előadást. Ennek egy részében azt mondta, hogy ő kapitalista, de szerinte Amerikának jelenleg több kapitalizmusra lenne szüksége, nem kevesebbre.
Ehhez képest kifejezetten érdekes, hogy Bannon keményen szabadkereskedelem-ellenes, mert nem gondolja, hogy a globális kapitalizmus hibáit ki lehetne javítani, hiszen a teljes globalizmussal kell felvenni a harcot. Ugyanez a szűklátókörű végletesség látszik a bevándorlással kapcsolatos Bannon-politikán is. Ahelyett, hogy elfogadná, hogy a sokszínűség nem feltétlenül jelent multikulturalizmust, inkább a teljes bevándorlással leszámolna.
Bannon másik nagy elképzelése már jobban hasonlít arra, amit Orbán Viktor gondol a világról. Azt állítja, a kommunizmus mint gazdasági elképzelés megbukott, de a kultúrmarxizmus mint ideológia, tovább él. Bannon látványosan feliratkozott arra az összeesküvés-elméletre, amely azt gondolja, hogy a frankfurti iskola és szellemi utódai továbbra is szeretnék elpusztítani a nyugati kultúrát. Ebbe valamennyire beleillik a magyar miniszterelnök hatvannyolcasokat a kilencvenesekkel szembeállító elképzelése is, valamint az, hogy szerinte a nyugat-európai elittől kell megvédeni a nyugati-európai keresztény kultúrát.
És akkor ott van a menekültek kérdése, ami a leginkább megmozgathatja az európai választókat. Bannon gondolkodása ebben a kérdésben különbözik még az európai szélsőjobbtól is. Az ugyanis azt gondolja, hogy az illegális migráció a probléma, nem maga a migráció. Ezek a vonalak persze kezdenek egyre jobban elcsúszni.
A Fideszen belül például hiába van látványosan kidolgozva, hogy az illegális migráns, illegális bevándorló, határátlépő, migráns, bevándorló, oltalmazott, és a többi kifejezés közül melyiket milyen szituációban lehet használni, ezeket a kifejezéseket csak a politikai vezetés teteje érti. A döntéshozatalhoz nem kapcsolódó egyszerű fideszes káderek már keverik a fogalmakat, és ezekkel párhuzamosan kezd az illegális bevándorlás elutasítása is átcsúszni a bevándorlás teljes elutasításába.
Steve Bannon viszont soha nem keverte ezeket. Bannon korábban rádióműsort is vezetett, mégiscsak a rádió a legnépszerűbb jobboldali média Amerikában, ahol többször elmondta azt is, hogy
ő általában a teljes bevándorlást elutasítja, nem csak azt, amelyik a törvények megkerülésével történik.
