az új parlament összetétele akár az egész Európai Unió jövőjét meghatározhatja,

attól függően, hogy az európai szolidaritást előtérbe helyező, mérsékeltebb pártok vagy a szélsőségesebb, euroszkeptikus erők kerülnek többségbe.

Az EP-választásokat május 26-án tartják (AP Photo/Cedric Joubert)

Egyelőre korai lenne megjósolni, májusban hogyan alakulnak az erőviszonyok, hiszen egy év alatt még sok minden változhat. Szeptemberben például választások lesznek Svédországban, és kérdéses az is, addig lesz-e újabb gazdasági válság a világban. Ráadásul, ha az Európába irányuló migráció továbbra is ilyen alacsonyan marad a 2015-ös évekhez képest, akkor néhány országban a populista pártok nehezebben tudnak vele riogatni.

Egy dolog viszont már most tisztán látszik: a legnagyobb vesztenivalója az Európai Parlament jelenlegi legnagyobb frakcióját adó Európai Néppártnak van.

Kettős játék

Az EPP belső ügyeit régóta feszültségek terhelik, elég a Fidesz kizárását pedzegető tagokra gondolni, de az Európai Parlament LIBE bizottságában is több olyan néppárti képviselő akadt, aki megszavazta a hetes cikkely megindítását Magyarországgal szemben.

Az európai politikában most ráadásul két olyan vezető is akad, akinek célja, hogy radikális változás következzen be a jövő évi választásokon és vele együtt az egész Európai Unióban. Egyikük Emmanuel Macron francia elnök, akinek pártja a háttérben már régóta dolgozik azon, hogy egy liberális, Európa-barát szövetséget hozzon létre az Európai Parlamentben. A másik Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a jobboldali Liga elnöke, aki az euroszkeptikus erőket szeretné egy platformra hozni.

Emmanuel Macron francia elnök is boríthatja az Európai Néppártot. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Erőfeszítéseik azért sem haszontalanok, mert egy idén májusban készült közvélemény-kutatás szerint az Európai Unió jelenleg jó terep az egységet bomlasztó erőknek. A 27 ezer megkérdezett kétharmada ugyan támogatja országa uniós tagságát, többen vannak viszont azok (42%), akik szerint az EU rossz irányba halad. A fiatalok közül különösen sokan vágynak változásra: a 24 év alattiak 63 százaléka szerint új politikai pártok jelenthetik a megoldást az unió problémáira.

Eljöhet Orbán ideje

Macronon és Salvinin kívül azonban van még valaki, akinek akár még jól is jöhet a néppárton belüli erőviszonyok változása: Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnöknek már régóta bonyolult a viszonya az EPP-vel: miközben a liberális képviselők egyre gyakrabban adnak annak hangot, hogy nem tűrik Orbánt soraik között, a vezetés mindig összezár és megvédi a magyar kormányfőt. Ebből is látszik, hogy

a Néppártnak szüksége van a Fideszre, a kérdés csak az, hogy a Fidesznek meddig van szüksége a Néppártra.

Az EPP helyzete azért is különösen nehéz, mert túl szélesen próbálja tartani a platformját, túl sok európai pártot próbál lefedni – mondta a Zoom.hu-nak az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) igazgatója. Bartha Dániel szerint ezt az EPP vezetése is belátta, ezért minden erejével azon van, hogy elkerülje a szakadást, és minimalizálni próbálja az esetleges veszteségeket a 2019-es európai parlamenti választásokon.

Nem véletlen, hogy a Fidesszel szemben is kettős beszédet alkalmaz: Manfred Weber, a képviselőcsoport vezetője a választási kampányban egyik nap még megfenyegette Orbánt, majd nem sokkal később megdicsérte a migrációs politikájának egyes elemei miatt. Az egység fenntartása miatt Bartha azt is teljesen valószínűtlennek tartja, hogy Orbánékat belátható időn belül kizárják a pártból.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) érkezik az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek ülésére Brüsszelben (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A szakértő szerint Orbán Viktor sem érdekelt a szakadásban, neki most

az a legfontosabb, hogy kitartson az EPP-n belül a választásokig.

„Ugyanakkor azt is tisztán látja, hogy amíg az Európai Néppártban a mérsékelt erők vannak többségben, és Angela Merkel a német kancellár, addig neki nem lehet benne jelentős szerepe” – tette hozzá.

Bartha Dániel szerint az európai politikai színtér éppen ezért a választások után lesz igazán érdekes. Az már most is nyilvánvaló, hogy Orbán a jövőben az európai politikában akar nagyobb szerepet játszani, és magát is potenciális európai vezetőként látja. Ezt viszont az EPP keretein belül nem fogja tudni megvalósítani.

„Orbán Viktornak egy európai párt alapítójaként lehetne befolyása, ehhez viszont szövetségeseket kellene találnia” – tette hozzá.

A magyar miniszterelnök malmára hajthatja a vizet, a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az Európai Néppártnak és a szocialistáknak nem lesz meg a többségük az Európai Parlamentben, megerősödnek viszont a liberális és az euroszkeptikus pártok. Ráadásul, ha Emmanuel Macronnak sikerülne magához csábítania az EPP liberális tagjait, még tovább csökken a képviselőcsoport befolyása. Innentől viszont megszűnik az ok, amiért Orbán Viktornak megéri ott maradnia, és létrehozhatna egy olyan frakciót, ahol vezető szerepet vállalhat.

A veszélyei ennek az opciónak is megvannak: ha Orbán legfőbb szövetségesével, a lengyel Jog és Igazságossággal (PiS) szövetkezne, akár céltáblává is válhatna. Ezért a magyar miniszterelnöknek ennél jóval szélesebb koalícióra van szüksége, viszont kérdéses, hogy a megosztott euroszkeptikus és migrációellenes pártok képesek lesznek-e félretenni ellentéteiket és besorakozni mögé – mondta Bartha Dániel.

Borítókép: Orbán Viktor – Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök között – a NATO-konferencián. Fotó: Benoit Doppagne/AFP/Europress