A KSH legfrissebb, egészségi állapotról és egészségmegtartásról szóló felméréséből kiderül, a magyarok közel 60%-a jónak vagy nagyon jónak érzi egészségét, egyes jövedelmi rétegek között viszont nagy különbségek vannak annak tekintetében, hogy mennyire megterhelő a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás megfizetése, de még a táplálkozási és sportolási szokásaink is nagyban függenek társadalmi helyzetünktől.
A 2016-2017-es felmérés szerint a magyarok 59-60%-a tartja jónak vagy nagyon jónak az egészségüket, ami a korábbi 55%-hoz képest javulást mutat, a 67,4%-os EU-átlaghoz képest még így is le vagyunk maradva, a tagországok közül a hetedik legrosszabb helyen állunk. 2017-es adatok szerint a nemzetközi adatokhoz hasonlóan idehaza is a férfiak érzik jobbnak az egészségi állapotukat (63,5%), míg a nők kevésbé (55,5%).
A háztartások 43%-ának jelentett legalább közepes szintű megterhelést az orvosi és fogorvosi kezeléssel járó költségek finanszírozása. A gyógyszerek megvásárlása pedig még nagyobb anyagi terhet rótt rájuk: 2016-ban a háztartások 59%-a érezte legalább közepesen megterhelőnek a szükséges gyógyszerek megvásárlását.
Az egészségügyi ellátások igénybevétele jobban megterhelte az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat, különösen igaz ez a gyógyszerek megvásárlására. A KSH öt jövedelmi csoportot határozott meg, a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 69%-a, a legfelső ötödbe tartozók 38%-a számára jelentett legalább közepes szintű megterhelést 2016-ban az egészségük finanszírozása.
Az orvosi ellátás finanszírozása a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fele, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások közel harmada számára jelentett legalább közepes szintű megterhelést.
Fogorvoshoz egyébként nem igazán járunk prevenciós céllal, relatíve kevesek számára természetes, hogy megelőzés céljából menejnek rendszeresen kontrollra. Pedig a KSH szerint a fogorvosi ellátásokhoz való hozzáférés lehetőségei jók, a ritka konzultációk mögött az állhat, hogy csak akkor fordulunk szakemberhez, amikor már beavatkozás szükséges.
A KSH azt is megvizsgálta, milyen mértékben függ a végzett munka jellegétől az, hogy mennyit sportolunk. Az ülő, álló vagy közepesen nehéz fizikai munkát végzők 58%-a mozog heti rendszerességgel, közülük minden második hetente legalább 4 órát tölt mozgással. Ahogy növekszik a munkával járó fizikai megterhelés, a dolgozók annál kevesebbet mozognak, legkevesebbet a nem dolgozók mozognak (ide tartoznak a fogyatékosok/rehabilitációs ellátásban részesülők és a tanulók is).
“A zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakorisága szignifikáns kapcsolatban van a nemmel, iskolai végzettséggel és anyagi helyzettel: a nők, a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.” – állapítja meg a felmérés.
Az is kiderül, hogy a testtömegindex2 alapján a 15 év felettiek csupán 40%-a tekinthető normál testsúlyúnak, a 16 éves és idősebbek bő harmada ugyan túlsúlyos, de nem elhízott.
Címlapkép: pixabay.com
