Nyílt levélben hívja fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség a parlamenti képviselők figyelmét arra, hogy a cafetéria rendszerének tervezett átalakítása miatt a munkavállalók nettó jövedelme csökkenhet.

A kormány javaslata alapján arra készül a parlament, hogy alaposan átalakítsa a cafeteria rendszerét. Sok támogatási forma adókedvezménye vagy adómentessége megszűnik, és szinte biztosan kijelenthető, hogy a dolgozók jelentős részének csökken a nettó jövedelme. 

Ehhez egyetlen munkavállalói érdekképviselet sem tud, és nem is hajlandó asszisztálni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyílt levélben hívja fel valamennyi parlamenti képviselő figyelmét arra: a választói biztosan nem azt akarják, hogy a nevükben az ő fizetésük csökkentésére szavazzanak.

A MASZSZ megbízásából a Policy Agenda által készítetett közvélemény-kutatás során kiderült, hogy akik a cafetéria keretében kapnak bizonyos juttatásokat, azok többsége úgy véli, jövőre rosszabbul fognak járni. A kormány érvelése szerint a cafeteria-rendszer átalakítása révén több pénz jut a turizmusra, a dolgozók azonban nem attól tartanak igazán, hogy mikor tudnak újra elmenni étterembe, szállodába. A legnagyobb félelmük, hogy fenn tudják-e tartani a jelenlegi életszínvonalukat. Erre pedig az érdekképviselet szerint igen rossz válasz a cafeteria rendszerének tervezett átalakítása.

Tényleg azt akarják az Ön választói, hogy, elvegyék az iskolakezdési támogatást azoktól is, akik a létminimum alatt élnek? Valóban akarják, hogy megszüntessék a közlekedési és lakhatási támogatások adómentességét, akadályozva a munkaerő mobilitását, a munkaerőhiány csökkentését? – teszi fel a képviselőknek a kérdést a MASZSZ.

Tisztelt Képviselő Asszony/Úr!

A kormány javaslata alapján arra készül a parlament, hogy alaposan átalakítsa a cafeteria rendszerét. Sok támogatási forma adókedvezménye vagy adómentessége megszűnik, és szinte biztosan kijelenthető, hogy a dolgozók jelentős részének csökken a nettó jövedelme. Ehhez egyetlen munkavállalói érdekképviselet sem tud, és nem is hajlandó asszisztálni.

Most az Önök kezében van a döntés, s minden lehetőségük megvan arra, hogy módosítsanak az előterjesztésen. Kérem, gondoljanak azokra a választókra, akiket a tervezett változtatások negatívan fognak érinteni, akik a tervezetthez hasonló változtatások miatt a kiszolgáltatottság érzését naponta megélik.

Amikor voksol a módosító javaslatokról, illetve a zárószavazásnál megnyomja a gombot, fontoljon meg néhány érvet.

1. Az emberek nem szeretnének negatív változtatást. A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a Policy Agenda által készítetett közvélemény-kutatás során kiderült, hogy akik a cafetéria keretében kaptak bizonyos juttatásokat, azok többsége úgy véli, jövőre rosszabbul fognak járni. Úgy tűnik, hogy a kormány döntött, a szakszervezetek azonban ennek a negatív hatásait próbálják csökkenteni.
2. A kormány javaslata alapján megszűnhetne például az iskolakezdési támogatás. Azok a családok, amelyek korábban ebből legalább részben fedezhették az augusztusi kiadásaikat, jövőre ezzel nem számolhatnak. Biztosan elkerülte az előterjesztők figyelmét, hogy a gyermeket nevelő családok 43 százaléka, a falvakban élőknek pedig 54 százaléka a létminimum alatt el. Ez azt jelenti, hogy ők igen szerény körülmények között élnek, és nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel ahhoz sem, hogy kisebb váratlan kiadásokat finanszírozni tudják.

A módosítás tőlük fog pénzt elvenni! És azoktól, akik eddig a béren kívüli juttatások keretében támogatást kaptak a munkahelyi étkezéshez, illetve segítséget az öngondoskodás feltételeinek megteremtéséhez. Ön is ezt szeretné? Legalább tegyék lehetővé a megmaradó elemek választhatóságát.

3. A kormány érvelése szerint a cafeteria-rendszer átalakítása révén több pénz jut a turizmusra. Tudta, hogy egy létminimumon élő háztartás a havi jövedelmének 8,3 százalékát fordítja kultúrára, szórakozásra, szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra? Egy társadalmi minimumon élő háztartás esetében ez az arány pedig 10,5 százalék. Tudja, hogy mennyi egy létminimumon élő, két felnőtt és két gyermekből álló család havi átlagos jövedelme: 260 ezer forint, s ebből körülbelül 22 ezer forint jut ilyen célokra.

Ez az jelenti, hogy ezek az emberek összesen nem költenek annyi pénzt az említett szolgáltatásokra, mint amit Önök a SZÉP-kártyán adnának nekik. Ettől nem járnak majd többet étterembe, szállodába, múzeumba. Amit eddig a cafeteriából használtak fel más célokra – például a közösségi közlekedésre, élelmiszer vásárlására, készpénzben adott cafeteria esetén pedig minden másra –, az egyéb kiadásaik lefaragásával kell majd biztosítaniuk. A dolgozók nem attól tartanak igazán, hogy mikor tudnak újra elmenni étterembe, szállodába. A legnagyobb félelmük, hogy fenn tudják-e tartani a jelenlegi életszínvonalukat. Erre pedig igen rossz válasz a cafeteria rendszerének tervezett átalakítása

4. A kormány is elismeri, hogy a gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadálya a munkaerőhiány. A belső tartalékokat pedig a mobilitás elősegítésével lehet kihasználni, miközben a mostani javaslat éppen ezt akarja ellehetetleníteni, mert megszűntetné az albérleti támogatás adómentességét. Ön szerint ez helyes döntés? A választói vajon ezt kérik?
5. A kormány érve az átalakítás mellett, hogy a munkáltató átvállalhatja az adóemelés miatti többletterheket, tehát beépítheti a cafetéria egyes elemeit az alapbérbe. Megtehetné – ami kétségkívül tisztább viszonyokat teremtene –, de ez nyilván nem lesz így. Valószínűleg Ön sem tartja reálisnak, hogy a munkaadó fogja kompenzálni a dolgozók jövedelemkiesését egy rossz parlamenti döntés miatt. Ha ezt mégis vállalná, az könnyen a béremelések visszafogásához vezetne. Amennyiben megszavazza a mostani javaslatot, akkor a dolgozók fizetésének csökkentéséről is szavaz!

A bizottsági munka során, és plenáris ülésen is gondolja végig, tényleg azt akarják az Ön választói, hogy

• elvegyék az iskolakezdési támogatást azoktól is, akik a létminimum alatt élnek?
• megszüntessék a közlekedési támogatások adómentességét?
• akadályozzák a munkaerő mobilitását, a munkaerőhiány csökkentését?
• voksoljanak általában is a nettó fizetések csökkentésére, amikor a környező országokban növekednek a bérek?

Kérem, döntsön minderre figyelemmel!

Budapest, 2018. július 11.

Kordás László