A 2016-os Brexit-népszavazás második évfordulóján több tízezer ember gyűlt össze a brit fővárosban. A magyar idő szerint 13 órakor kezdődő felvonulás fő követelése, hogy a kormány írjon ki népszavazást a végső kilépési egyezményről. A demonstrálók azt szeretnék, ha a szavazólapon a maradási opció is szerepelne.
„Két év telt el. A dolgok megváltoztak. Európa megváltozott. Újra beleszólást kell kapnunk” – nyilatkozta az egyik résztvevő a Sky News hírtelevíziónak.
„Amikor a szavazásra sor került, még nem láthattuk előre, mennyire inkompetens lesz ez a kormány a tárgyalásokon” – mondta egy másik.
Ez utóbbi véleménnyel a britek kétharmada is egyetért: egy ma közölt YouGov felmérés szerint, melyről az MTI is beszámolt, a britek 67 százaléka rossznak tartja a konzervatív párti kormány által a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon eddig végzett munkát, és csak 20 százalék elégedett.
A People’s Vote (Emberek Szavazata) névre hallgató menetet maradáspárti civil szervezetek hívták életre, az Open Britain (Nyitott Britannia) nevű szervezet vezetésével. A rendezvény egyik szóvivője a Guardiannek elmondta: a két évvel ezelőtti népszavazás óta eltelt időszak átláthatatlan parlamenti manőverezéssel telt, úgyhogy eljött az ideje annak, hogy a kérdés visszakerüljön az emberek kezébe.
Fantastic live aerial shots showing the MANY THOUSANDS at #PeoplesVoteMarch
On @BBCNews of all places.
“
Egy tegnap közzétett felmérés szerint a britek 48 százaléka szeretne egy második népszavazást, miközben 25 százalék ellenezné. A felmérés szerint a két éve az EU-ból való kilépésre szavazók 35 százaléka, a maradás mellett szavazóknak pedig 66 százaléka támogatna egy új népszavazást.
A közvélemény-kutatás arra is rákérdezett, egy most vasárnap tartandó népszavazáson ki hogyan szavazna. A válaszadók 53 százaléka a maradás mellett, 47 százaléka pedig a kilépés mellett tenné le voksát.
Ez megfordítaná a két évvel ezelőtti népszavazás eredményét, azon ugyanis 52-48 arányban a kilépéspártiak nyertek. A mostani felmérés azonban jól mutatja, hogy a brit társadalom megosztottsága csöppet sem változott, még mindig fele-fele arányban oszlik meg a kilépés-maradás kérdésében.
Ugyanez a megosztottság jellemzi a politikai elitet is: a brit pártrendszer két nagy pártja, a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt is mélységesen megosztott a kérdésben. A mai kilépésellenes tüntetésnek is lesz konzervatív és munkáspárti felszólalója is.
Eközben Boris Johnson konzervatív külügyminiszter a Sun hasábjain követeli a miniszterelnöktől, hogy ne engedjen az enyhe kilépési feltételeket követőknek. Az egykori londoni főpolgármester felszólította Theresa May kormányfőt, hogy egy langymeleg, felemás kilépés helyett „teljes brit Brexitet” garantáljon.
„Az emberek nem akarnak egy reménytelen kompromisszumot, valamilyen állandósult se veled-se nélküled megegyezést, amelynek értelmében félig kint, félig pedig bent, egy politikai senkiföldjén maradunk” – írja Johnson.
Párttársa, Liam Fox nemzetközi kereskedelemért felelős miniszter arra is figyelmeztetett, „nem blöffölnek”, amikor azt mondják, készek felállni a tárgyalóasztaltól, és ezzel megkockáztatni, hogy a hivatalos kilépés időpontjára, 2019. március 29-re nem születik meg az elválás feltételeit rögzítő megállapodás.
A mai maradáspárti demonstrációval párhuzamosan, magyar idő szerint 15 órától egy kisebb, kilépéspárti ellendemonstrációra is sor került.
A megosztottság nem csupán a konzervatívokat, de a Munkáspártot is jellemzi. Múlt héten a 257 tagú frakcióból 75-en fellázadtak a pártvezetés ellen, és megszavaztak egy határozatot, amely a „norvég modell” követését írná elő a kormányzati tárgyalások során. A norvég modell abban áll, hogy Nagy-Britannia kilépne ugyan az Unióból, de tagja maradna az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), vagyis továbbra is kötné a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlásának követelménye.
(nyitókép: Twitter / Malcolm Stoneman)
