Mint azt korábban megírtuk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) június 2-án tett közzé egy nyílt levelet, melyben Szűcs Tamás elnök közös tiltakozásra hívta a többi szakszervezetet az Orbán-kormány által tervezett hetedik alaptörvény-módosítás ellen. Tiltakozásuk különös tekintettel a 4., a 6. és a 7. cikkre irányul, amelyek szerintük a gyülekezési jog és a bírói ítélethozatal gyakorlására és gyakorlatára, valamint a független bíróság intézményére jelentenének veszélyt.
Levelükben arra kértek minden szövetséget és tagszakszervezetet, hogy mihamarabb fogjanak össze, és első lépésként fogalmazzanak meg egy közös nyilatkozatot, amit eljuttatnak a döntéshozóknak és a nyilvánosságnak.
A PDSZ ma közzétett Facebook-bejegyzése alapján a felhíváshoz csatlakozott a Miskolci Autóbusz És Villamosvezetők Érdekképviseleti Szövetsége (MAVÉSZ), és a Magyar Műsorszóró Dolgozók Szakszervezete. A pedagógus-érdekvédők hozzáteszik, eddig elutasító válasz nem érkezett a többi szakszervezet vezető tisztségviselőitől, azonban több olyan visszajelzést kaptak, hogy a testületi döntéseket később tudják meghozni, ezért a válaszadási határidőt 2018. június közepéig meghosszabbították.
TILTAKOZÓ NYILATKOZAT
Jelen nyilatkozat aláírói tiltakoznak az Alaptörvény újabb, 7. módosítása ellen.
Megítélésünk szerint a T/332. számú javaslat 4. cikke a gyülekezési szabadságot korlátozza, a 6-7. cikkek pedig a független bíráskodást, a hatalmai ágak szétválasztásának elvét támadják.
Ezek az alapelvek a polgári demokráciák hosszú küzdelem árán kivívott megkérdőjelezhetetlen értékei, és a szakszervezetek, egyesületek és valamennyi állampolgár működésében, életében olyan g...
A PDSZ levelében megfogalmazottakhoz hasonló okokból tiltakozik az Alaptörvény hetedik módosítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is az MTI által közzétett nyilatkozatában. Az MASZSZ felhívta a figyelmet a sztrájk kérdésére is, hiszen mint írták, a közszolgáltatásokban meghirdetett munkabeszüntetésnél az elégséges szolgáltatás mértékéről ma munkaügyi perben döntenek, azonban a jogalkotón múlik, hogy ezeket a továbbiakban hol kell majd tárgyalni.
Ha az ilyen ügyeket a tervezett önálló közigazgatási bíróság hatáskörébe utalják, akkor a szakszervezet szerint még kisebb lesz arra az esély, hogy például a közösségi közlekedésben egyáltalán lehet-e sztrájkot tartani.
(Forrás: PDSZ Facebook, MTI)
