A Szigetköz rehabilitációja érdekében tárgyaló magyar delegáció négy darab, hajózsilippel, ráadásul erőművi egységgel is ellátott gátrendszer építésének tervét juttatta el a szlovák illetékeseknek – tudta meg a PestiSrácok.hu. Amennyiben a szigetközi mini-vízlépcső terve megvalósul, a szakértők szerint az a Duna teljes leszabályozásának főpróbája lehet, amely után várhatóan a nagymarosi, adonyi és fajszi gát megépítésével fognak előjönni a Horn-kormánytól megörökölt vízlépcső-mániás vízügyi szakemberek.  A teljes titokban folyó tárgyalásokon korábban még csak négy kőszórásgátat emlegettek, amely a szlovák Duna-elterelés miatt tönkretett Szigetköz rehabilitációját segítené. Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök négy évvel ezelőtt Komáromban azt mondta, amikor a politikusok gátépítést terveztek a Dunán, akkor belebuktak, és az így is van jól.

Lassan huszonhetedik éve húzódik a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer körüli pereskedés Szlovákia és Magyarország között. Szlovákia 1992-től a bősi erőmű működtetése érdekében elterelte a közös folyót, azóta használja jogtalanul a vízhozam 83 százalékát. Mint 2015-ös cikkünkben arról beszámoltunk, a tárgyalások felgyorsítása érdekében a magyar delegáció négy duzzasztógát megépítésére tett javaslatot a Szigetközben, a tervekről azonban időközben kiderült, hogy közel sem ártatlan kőszórásgátakról van szó, hanem olyan betonmonstrumokról, amelyek az eddig egységes víztestet négy részre szabdalnák. Bár a tárgyalásokról a portálunknak korábban nyilatkozó Baranyai Gábor tárgyalásvezető úgy beszélt, mint amelyek kegyelmi szakaszban vannak a szlovák fél megegyezési hajlandósága miatt, azok menetéről szándékoltan alig hallhat a nyilvánosság.

Baranyai Gábor különben amellett érvelt, hogy az előzetes környezeti hatásvizsgálatok (SKV) alapján közös megegyezéssel elfogadott négy gát építésére tett javaslat ugyan nem a legjobb, de adott körülmények között a legelőnyösebb. Azt is hangsúlyozta, nem hazaárulás a megegyezés szándéka, de meg kell érteni, hogy Szlovákia kerítésen belül van, ezért a magyar félnek kell többet engedni. A kritikusok ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy az eredeti célok szerint – melyet a vonatkozó törvény is rögzít – a Szigetköz problémájára olyan megoldást kell találni, amely a legkisebb környezetkárosító beavatkozással a Duna elterelése előttihez hasonló állapotot idéz elő. Márpedig a négy gát tulajdonképpen egyfajta tórendszerré szabdalná a víztestet, amely teljes mértékben idegen a Szigetközben megszokott változó vízállásától, a víz itt megszokott dinamikájától. Véleményük szerint Magyarország jelentős, akár anyagiakban is mérhető lemondásokat vállalna fel pusztán a politikai jó viszony kedvéért. A négy gát terve kapcsán előkerült újabb információk azonban egy valóságos mini-vízlépcső tervét vetítik előre, amelynek a jelenlegi csekély vízhozam mellett alig lenne értelme, viszont a nagymarosi vízlépcső-lobbisták olyan hídfőállást foglalhatnának el, amely előrevetítené a Dunakanyar további pusztítását. (A témában bővebben itt, itt, itt és itt olvashat.)

https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2018/05/11946077-600x399.jpg 600w" sizes="(max-width: 700px) 100vw, 700px">

Fotó: youtube.com

NÉGY GÁT, ERŐMŰVI EGYSÉGGEL

Bárdos Deák Péter portálunk megkeresésére elöljáróban elmondta, nem hivatalos, de hiteles szlovákiai forrásból arról értesült a Duna Charta, hogy a Duna elterelése miatt lesüllyedt vízszintű Szigetköz rehabilitációs tárgyalásai kapcsán hazánk olyan szakmai anyagot juttatott el a szlovák Közlekedési Minisztériumnak, amelyben négy darab, hajózsilippel, ráadásul erőművi egységgel is ellátott gátrendszer szerepel. Mint hozzátette, a civil szervezet ezirányú kérdésére reagálva sem a Földművelésügyi Minisztérium, sem az Igazságügyi Minisztérium nem cáfolta az erőműrendszer tervének átadását.

Bárdos Deák Péter úgy fogalmazott, „roppant komolynak, és súlyosnak tartjuk ezt a javaslatot”, nem csak a szigetközi Duna-szakasz sorsa miatt, hanem azért is, mert a vízügy döntéshozói hosszútávon a folyó teljes „bevízlépcsőzését” tartják szükségesnek, ahogyan erről Jakus György a győri vízügyi igazgatóság egykori vezetője, és az MSZP-s Nemcsók-féle tárgyalások résztvevője a HVG-ben tavaly októberben megjelent interjújában is utalt. A szigetközi erőművi egységgel ellátott gátrendszere tehát egyszersmind a Duna teljes leszabályozásának főpróbája, amely után majd várhatólag a nagymarosi, adonyi és fajszi gát megépítésével fognak előjönni ugyanezek a szakemberek. A civil szervezet elnöke hangsúlyozta, a súlyos ökológiai következményekkel járó előterjesztések és döntések hátterében továbbra is olyan befolyásos vízügyi szakemberek állnak, akik már az MSZP-kormány idején is a dunakiliti duzzasztó beüzemelését szorgalmazták a médiában, illetve akik a szigetközi Duna-szakasz több helyen történő megduzzasztását követelték éveken keresztül, és akik sosem tettek le arról, hogy megépítsék a nagymarosi erőművet.

A Duna Charta szerint elfogadhatatlan és felelőtlen, hogy a tárgyalások mielőbbi lezárása érdekében ez a szűk vízügyes kör kaphatott szabad kezet a Duna-táj formálása felett. Mint Bárdos-Deák Péter hozzátette,

azt pedig végkép elfogadhatatlannak tartjuk, hogy leginkább kiszivárogtatott információkból tudunk meg konkrét dolgokat a szlovák-magyar tárgyalásokkal, lépésekkel kapcsolatban, mint ahogy jelen esetben is, közvetetten, szlovák forrásból tudtuk meg, hogy a magyar kormányzati anyag van a szlovák Közlekedési Minisztériumban.

Úgy fogalmazott,

véleményünk szerint itt egy kommunikációs küzdelem folyik, a négy gátas javaslat kiötlői és támogatói úgy próbálják beállítani elképzelésüket, mintha annak ökológiai haszna lenne, és nem is gátakat, csupán fenékküszöböket építenének. Ezzel szemben a Duna legsűrűbben duzzasztott szakaszát akarják kialakítani, egy gátrendszert akarnak felépíteni, és ennek a tervnek az vízügyi öncélúságát és ökológiai értelmetlenségét csak ahhoz a másfél évtizeddel ezelőtti vízügyi tervhez tudjuk hasonlítani, amikor a Rába vizét akarták a Pannonhalmi-dombságon keresztül bevezetni a Balatonba az “ökológiára” hivatkozva.

Fotó: mapio.net

Bárdos Deák Péter reményét fejezte ki, hogy továbbra is érvényben van Orbán Viktor miniszterelönök négy évvel ezelőtti, Komáromban tett nyilatkozata, amely szerint amikor a politikusok gátépítést terveztek a Dunán, akkor belebuktak, és az így is van jól.

Úgy fogalmazott,

bízunk benne, hogy a kormányon belül azoknak rendszerváltó fideszes politikusoknak az álláspontja lesz a mérvadó, akik mindig is úgy tekintettek a Dunára, mint ahogy azt Orbán Viktor 2002-ben Strasbourgban megfogalmazott: “A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: aktualne.cz, a kép a szlovákok által létrehozott mesterséges Duna-ág építésekor készült

(Vajon miért került ismét elő a vízlépcső kérdése? Talán meg szeretnék ismerni a civilek reakcióit és ha nem tetszik, akkor a vezér csodálkozva minősít és ismét feledésbe merül az egész? A cikk utáni kommentek megosztottságról tanúskodnak!  A szerk.)