Két kormánykritikusként is értékelhető határozatot fogadott el hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Az Akadémia a közoktatás állapotával és a közpénzből működő kutatóintézetek kapcsán fogalmaz meg a kormány politikájától eltérő elvárásokat, a tudóstársadalomtól pedig nagyobb közéleti felelősségvállalást vár el az áltudományok elleni harcban.

A 168 óra számolt be az MTA 189. közgyűléséről, amelyen az akadémikusok két határozatot fogadtak el nagy többséggel. Az egyik dokumentum az “Állásfoglalás az oktatásügy témakörében” címet viseli. A lap szerint Pléh Csaba, a testület Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke azzal indokolta az állásfoglalást, hogy

“az oktatás célja nem pusztán a munkára való felkészítés,  ugyanennyire fontos, hogy az emberek az oktatás segítségével képesek legyenek saját életük, boldogulásuk tervezésére, a műveltség megszerzésével együtt”.

A kormány oktatáspolitikája ezzel szemben azon az elven alapul, hogy a köz- (és felső)oktatásnak az aktuális munkaerőpiaci igényeket kell kielégítenie. Elég ehhez felidéznünk , hogy a kormány a gimnáziumokkal szemben az ipar éppen adódó igényeire munkaerőt biztosító szakképzést részesíti előnyben, illetve folyamatosan csökkentik a felsőoktatásban részt vevők számát. Sokat jelez előre az is, hogy az új kormánystruktúrában Palkovics László korábbi felsőoktatási államtitkár újonnan létrehozott tárcájában egyesülnek a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési, valamint a felsőoktatási feladatkörök.

Pléh Csaba szerint azért is időszerű volna a fordulat, mert a digitalizáció megváltoztatta a tudásformákat, illetve azt a módot, ahogyan a tudáshoz, tényekhez hozzáférünk, és ebben a helyzetben az országok oktatási rendszerei újfajta versenyhelyzetbe kerültek. A pszichológus professzor az Európai Bizottság egy idei jelentésére is utalt, amelyben az oktatást érő új kihívásokról van szó, és a Bizottság konkrét intézkedéseket ajánl azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok miként fejlesszék a polgárok kulcskompetenciáit és digitális készségeit.

A határozatban a közgyűlés azt is kinyilvánította, hogy az oktatásra fordított költségvetési hányadnak legalább az EU 28-ak átlagát el kellene érnie, de az érzékelhető javuláshoz meg is kellene haladnia azt. A “hajlékony tanulási kézségek” fejlesztése mellett az esélyegyenlőség, a családi és regionális egyenlőtlenségekből adódó hátrányok csökkentésére kérik a kormányt.

A másik közgyűlés által elfogadott állásfoglalás a tudóstársadalom figyelmét hívja fel arra, hogy az áltudományokkal, és a tudományok állításaival szembemenő érvelésekkel vegye fel a harcot. A határozatban az MTA arra kéri az akadémikusokat, hogy aktívan képviseljék a közéletben a tudomány alapelveit, és lépjenek fel, akár közösen, a megalapozatlan tanokkal szemben.

Ha a két határozatot komolyan vesszük, ebből többek közt az következne, hogy a tudományos akadémia aktívabban lép fel például a szegény és roma gyerekek iskolai szegregációjával szemben, aminek az esélyegyenlőséget és társadalmi integrációt hátráltató hatása kapcsán teljes a tudományos konszenzus, a kormány a leköszönő csúcsminiszterrel az élen mégis a roma gyerekek “szeretetteljes elkülönítését” támogatja.

Az áltudományokkal szembeni fellépést sürgető határozat azt is leszögezi, hogy az Akadémia elvárja, “minden közpénzből finanszírozott kutatóintézmény működése nyilvános legyen, az a tudomány módszereinek és etikájának megfelelően folyjék, és érvényesüljön a kutatások független értékelésére támaszkodó minőségbiztosítás”.

Az MTA korábban is fogadott el a kormánnyal szemben óvatosan kritikus állásfoglalást, a CEU elleni boszorkányüldözés kapcsán határozatot fogadott el a testület, amiben azt kérték a kormánytól és Áder János köztársasági elnöktől, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az intézmény Budapesten maradhasson. A tavaly ilyenkor újraválasztott elnök, Lovász László matematikus pedig az ELTE-n indított társadalmi nemek szakirány mellett is állást foglalt. (Lovász ezért meg is kapta a megáét a Fidesz-médiától.) Az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete pedig idén februárban jelentkezettt egy átfogó  kutatással, amelynek  több állítása arra mutat rá, hogy az oktatási rendszerünk rossz irányba halad.

Az áltudományokkal szembeni fellépésre és közéletileg aktívabb akadémiára minden bizonnyal szükség lenne, elég csak arra gondolnunk, hogy az új humánminiszter közkeletű áltudományos mítoszok mellett olyan közveszélyes képtelenségeket is vall, mint például hogy az abortusztörvény miatt nem él kétszer ennyi magyar az országban.

(168 óra / Címoldali kép: mta.hu/Mudra László)