A balegyenes•most 2018. május 6-i, 360. száma :

A mai szám tartalmából:

• Ellenzéki Kerekasztalt!
• Orbán retteg, mint minden diktátor
• Az egész nemzet sérül a Fidesz bűnei miatt
• Marx megjósolta a jelenlegi válságunkat – és kiutat is mutat
• Az Orbán-féle „régivágású kereszténydemokráciáról”
• A keresztény értelmiségiek felbátorodtak, aztán visszagyávultak
• 21 hittétel Orbánról

Népszava

Lázár András

  Ellenzéki Kerekasztalt!

A 2018-ban hatalomba lépő Orbán-kormány nem legitim. A legitimitásnak ugyanis csak minimális feltétele a választásokon elért parlamenti mandátumtöbbség. Ha ez nem szavazattöbbségen alapul, hanem a pártok esélyegyelőségét tudatosan és jelentősen eltorzító mandátumszerzési képessége különbözőségén, továbbá a média-viszonyok eltorzításán, akkor még a parlamenti helyek kétharmadát megszerző politikai erő kormányzati többsége sem lehet legitim. Ráadásul Orbán Viktor pártja a kétharmados parlamenti többség megszerzése óta folyamatosan nem a közjó szolgálatát tekintette jogalkotása céljának, hanem csak saját hatalmát kívánta kiterjeszteni, megerősíteni és bebetonozni. Ezt a cél szolgálta az országra erőszakolt új választási rendszer is. Ha pedig mindezek ismeretében valaki legitimnek tekintené az Orbán-kormányokat, akkor fogadja el legitimnek az egykori Varsói Szerződés országaiban lezajlott „parlamenti választásokat”, valamint az azok eredményeképpen megalakult kormányokat is. A Nyomtass te is! internetes oldalon közölt tényadatok szerint az Orbán-rezsim egypárti választási törvényének eredményeképpen a kormányzó Fidesz-KDNP-nek egy parlamenti képviselői hely megszerzéséhez - kerekítve - mindössze 41 ezer szavazatra volt szüksége, miközben az MSZP-Párbeszédnek 65 ezer, a DK-nak 73 ezer, az LMPnek 90 ezer, a Jobbiknak 91 ezer, az Együtt-nek pedig 96 ezer. S bár ezek az adatok már tartalmazzák a korlátozottan sikeres „taktikai koordináció”, azaz a kölcsönös visszalépések hatását is, bizonyítottnak látszik annak a 2017-ben készült, igen terjedelmes tudományos elemzésnek a végkövetkeztetése, miszerint „a jelenlegi magyar választási rendszerben a kormány leváltása választások útján a választók számára lehetetlen”. (ld. itt: http://www.elektor.hu/terdoks/a-valaszto-valasztasa--a-magyar-valasztasi-rendszerelemzes.pdf ) Mivel a választási rendszer gyakorlatilag felszámolta a politikai váltógazdaságot, az Orbán-kormány illegitim attól függetlenül is, hogy a helyi választási csalásoknak és a központi számítástechnika súlyos defektjének milyen korrekciós hatása volt vagy lehetett a végső eredményre. A manipulatív módon megszerzett újabb kétharmados többség ellen megmozdult a civil társadalom, és a rezsimmel szemben álló demokraták most látványos tüntetéseken skandálják, hogy mi vagyunk a többség. Igen, minden bizonnyal mi, demokraták vagyunk a többség a fideszbolsevik önkényuralommal szemben. Ám ebből még nem következik, és nem is következhet, hogy első és legkonkrétabb követelésünket éppen azokkal az ellenzéki pártokkal szemben fogalmazzuk meg, akiket, az egyenlőtlen versenyfeltételek ellenére, éppen mi juttattunk parlamenti mandátumokhoz. Tévút, méghozzá önsorsrontó tévút azt követelni, hogy ezen pártok képviselői még a nehezen megszerzett ellenzéki mandátumukat is adják vissza, s ezzel dobják el maguktól a parlamenti megszólalás lehetőségét, a demokratikus pártok működését biztosító pénzügyi forrásokat, a médiajelenlétet stb. Ez mindenekelőtt azért tévedés, mert ezek az ellenzéki pártok gyakorlatilag egységesen ugyanazokat a politikai követeléseket fogalmazták meg korábban, mint mostanában a tüntetők. Demokráciát, jogállamot, korlátozott kormányzati hatalmat, kiegyensúlyozott tájékoztatást és nem utolsó sorban a közpénzek maffiarendszerű lenyúlásának megszüntetését, s az ezzel kapcsolatos büntető eljárások megkezdését. Egyöntetűen követelték a civil mozgalmakkal szembeni kormányzati intézkedések és méltatlan jogalkotás azonnali megszüntetését is! Azok a tüntetők, akik most, tévedésből vagy pótcselekvésként, a mai demokratikus ellenzék önmegsemmisítését tűzik ki célul, természetes szövetségeseikkel szemben lépnek fel, és szándékuk és érdekeik ellenére csökkentik a demokratikus rendszerváltás esélyét. A mai ellenzéki pártokkal szemben, bármennyire jogos a velük kapcsolatos kritikánk vagy elégedetlenségünk, az ilyen harakiriprojekt kezdeményezése káros és kontraproduktív. A civileknek éppen az együttműködés szándékát kellene kinyilvánítaniuk a demokratikus ellenzék pártjaival, mindenekelőtt pozitív választ kell adjanak – az 1990-es rendszerváltás előkészületeire is emlékeztető – Ellenzéki Kerekasztal (EKA 2018) megalakítását indítványozó MSZP-Párbeszéd kezdeményezésre. Csak ezen a módon valósulhat meg az a hatékony politikai egység a Fidesz-rezsimmel szemben, amelyet a demokratikus politikai közösség joggal tart szükségesnek, s amelynek a tüntetések is hangot adtak. Ld. itt: http://nepszava.hu/cikk/1158784-ellenzeki-kerekasztalt

168 óra 

Varga Zoltán pszichológus

Orbán retteg, mint minden diktátor

Ebben az országban hosszú ideje a tébolyda légköre uralkodik. Egészen abszurd dolgok váltak mindennapossá. Én még emlékszem arra, amikor a rendszerváltás után egy fiatalember azt kiabálta a parlamentben: „A kormány hazudik!” Ő volt Orbán Viktor, aki most a kormányzását hazudozásra, gyűlölet szítására és félelemkeltésre alapozza. A gyűlölködés az egész társadalomban ragályosan terjed. Mégis a legabszurdabbnak azt tartom, hogy Orbán, amikor 2010-ben először nyert kétharmaddal, történelmi lehetőséget kapott, de ezzel semmit sem tudott kezdeni. Ha a politika a közügyek normális, racionális intézését jelenti, akkor miniszterelnökünk nem tekinthető politikusnak. Európában a politikusoknak az a dolguk, hogy egészségüggyel, oktatással, gazdasággal, külpolitikával foglalkozzanak. Ezeken a területeken Orbán semmit nem ért el. Az ország pénzügyileg csak azért nem roppant össze, mert az unió fenntartja. A hazai egészségügy, az oktatás romokban, a külpolitikai megítélésünk katasztrofális. Az Európai Parlamentben a legsúlyosabb szankció, a 7-es cikkely Magyarország elleni bevezetését kezdeményezték. A napokban száz nemzetközi hírű akadémikus és író nyílt levélben követelte Merkeltől, hogy lépjen fel Orbán ellen, és indítsa el a Fidesz Európai Néppártból való kizárását. Orbán elszabadult neveletlen fiatalemberként került a hatalomba, és a feladathoz nem tudott felnőni. Amihez csak nyúlt, mindent tönkretett, a keze nyomát legfeljebb az országot elárasztó Stop, Soros!-plakátokon hagyta ott. Ha megszólal, rettenetes lappáliák ömlenek a szájából. És közben egyre inkább elszakadt a valóságtól. Az egykori szegény vidéki srác ma száz- és ezermilliárdok fölött rendelkezik, és hatalmi tobzódásában nem ismer gátakat. Mivel szereti a focit, szülőfalujában megépítette a Puskás Akadémiát. Mellé kisvasutat. Gyerekkoromban én is nagyon vágytam Märklin kisvasútra, mindennap megcsodáltam a játékbolt kirakatában, de nem volt pénzünk rá. Orbán kárpótolta magát igazi vonattal. Amikor kritizálták ezért, kijelentette: „Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig.” És tényleg milliárdokból tervezik a továbbépítést. Én azonban nem irigylem Orbánt, inkább sajnálom. Roppant hatalmának súlya egyszer rá fog zuhanni, és maga alá temeti. Ezt ő is érzi. És nagyon fél, mint lelke mélyén minden diktátor. A melldöngető kivagyiság a félelem jelzése. A miniszterelnökön látszik a kulturálatlansága is, ahogy zsebre dugott kézzel áll, szotyolázik, zavartan gombolgatja a zakóját. Ha mások beszélnek hozzá, jegyzetel, mintha fontos lenne neki, mi hangzik el. Egyszer egy tévéközvetítésnél felülről megmutatták, mit jegyzett a papírra: értelmetlen, összevissza firkákat. A pszichológus ebből a teljes kompetenciahiányt és rémületet olvassa ki. Az életminőség és a pszichés állapot a test változásain is megmutatkozik. Orbán a korához képest jóval idősebbnek látszik, terhei alatt elhasználódik. A legelső kormányzása idején még önálló gondolkodásra képes embereket választott maga mellé. Nézzék meg, ma milyen figurákkal veteti magát körül a rezsibiztos Németh Szilárdtól Kósa Lajosig! Hihetetlen az intellektuális züllés és a szolgalelkűség mértéke. Orbán despota önkényúrként irányítja alattvalóit. Nálunk a lakájviszonyok teljesen természetesek. Tudjuk, hogy a XX. század első felében Európa egyik leghatalmasabb és legkulturáltabb országát hogyan tette tönkre egy diktátor és a goebbelsi propaganda. Megváltozott azóta a világ, nálunk ez nem fog bekövetkezni újra. De minden hazai közszolgálati rádió és tévé, sőt egyes kereskedelmi csatornák is reggeltől estig a migránsozást és a sorosozást szajkózzák, és ez vésődik be az emberek agyába, ezt tanulják meg. Egy társadalmat addig lehet terrorizálni, amíg engedi és hagyja magát megfélemlíteni. Egy ilyen rezsim akkor bukhat meg, ha az emberek már nem hajlandók félni tőle. Az Orbán-rezsim a nyílt erőszakig nem fog eljutni, de egzisztenciálisan bárkit tönkretehetnek. Az Orbán-rezsim paradox módon a demokrácia tiszteletére taníthat meg minket. Most a saját bőrünkön tapasztaljuk meg, hová vezet, ha nem tudjuk megbecsülni és jól használni a demokráciát. Nagyon drága tandíjat fizetünk ezért. De ha százezres tömeg összejön, és azt kiabálja, hogy Elég! Elég! – annak igenis van ereje. Még akkor is, ha Rogán Antal ezt politikai bolhacirkusznak nevezi. A fideszesek nem sokáig lesznek ilyen pöffeszkedően magabiztosak, ha azt látják, hogy a szervezkedő fiatalok nem ijednek meg tőlük. A civil szervezetek is milyen bátran viselkednek, holott nekik tényleg volna okuk aggódni. Magyarországon egyre többen kezdik felfedezni, hogy nekik is vannak jogaik. Szerencsésebb európai országokban a demokrácia játékszabályait már régen elsajátították. De a tanulási folyamat nálunk sem lassú. A rendszerváltás óta 28 év telt el. A mi életünkben ez hosszú idő, - de történelmi léptékben csak egy pillanat. Ld. itt: http://168ora.hu/itthon/orban-retteg-mint-minden-diktator-149308

168 óra  

Mester Barnabás

Az egész nemzet sérül a Fidesz bűnei miatt

Az Európai Unióról szóló szerződés – egyfajta működési-magatartási kódex –, a Lisszaboni Szerződés 2007-es ratifikálásával lépett jogerőre. A szerződés második cikkelye lefekteti azokat az alapértékeket (emberi méltóság tisztelete, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság), amiket minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. A sokat emlegetett 7-es cikkely pedig azért felelős, hogy legyen mechanizmus az alapértékek betartatására, ha azok bármely országban rendszerszintű fenyegetésnek lennének kitéve. Aki nem tartja be a közösen kialakított és elfogadott szabályokat, szankcióra számíthat. Magyarország az elmúlt nyolc évben, - tehát Orbán kétharmados hatalomra jutását követően -, gyakorlatilag folyamatosan a 7- es cikkely elindításának szélén táncolt. Először az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása, majd a „gránitszilárdságúnak" mondott alaptörvény visszásságai miatt, megint később a visszaélészerűen megváltoztatott „kétharmados” törvények miatt, legutóbb pedig a CEU elüldözési kísérletének, ill. a migráció kezelésének következtében kezdett vészesen fogyni „Brüsszel" türelme. Végül 2017 májusában az Európai Parlament felkérte a vonatkozó szakbizottságot a 7-es cikkely szerinti eljárás megkezdésére. A jelentést a napokban mutatta be az Európai Parlament állampolgári jogok bizottságában Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő. Az úgynevezett Sargentini-jelentésről (amelyet a Fidesz fantáziadúsan csak „Soros-jelentésnek" nevez) először minden bizonnyal júniusban voksol az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság, majd megszavazása esetén a nyári szünet után kerülhet plenáris szavazásra Strasbourgban. Itt már kétharmados támogatás kell az elfogadásához. A Sargentini-jelentés és a hozzá becsatolt vélemények (például a néppárti vezetésű költségvetési bizottságtól) a már külön-külön eddig is sokat bírált témákat gyűjtik csokorba. Mértékadó nemzetközi szervezetek beszámolóira (is) hivatkozva egyenként szedik ízekre a korrupció elburjánzását, az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását, a kritikus sajtó beszántását, a civilek vegzálását, vagy a közbeszerzések átláthatatlanságát. A jelentés készítője minél tényszerűbb, a helyzetet a magyar állampolgárok szemszögéből bemutató szövegre törekedett, ezért számos Magyarországon működő civil szervezettel, médiamunkással találkozott, megbeszélést folytatott Szijjártó Péterrel és a kormány más képviselőivel is. A különböző jelentésekben és csatolt véleményekben egy közös pont van: mindegyik javaslatot tesz a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítására Magyarországgal szemben. Mi több, az egyébként Orbánnal meglehetősen szoros barátságot ápoló német kereszténydemokrata vezetésű költségvetési ellenőrző bizottság egyenesen azt állítja, hogy a Magyarországon tapasztalható nagymértékű korrupció és pénzügyi átláthatatlanság az egyik fő indoka a szankcionáló mechanizmus továbbgörgetésének. Mindez igencsak egyértelmű jele annak, hogy Angela Merkel és az Európai Néppárt (EPP) is kezdi fokozatosan elengedni Orbán kezét, hiszen saját szavazóbázisuk sem nézi jó szemmel, hogy közösen összedobott euróikból mindenféle „tiborczok" és „mészárosok" építenek hűbérbirodalmakat, miközben a magyar kormány az egész társadalmat az Európai Unió ellen hergeli. A lehetséges végeredményben rejlő tragédia az, hogy míg a jelenlegi, uniós kifizetések által felszínen tartott rezsim előnyeiből Magyarországnak csak egy egészen kicsiny szelete részesül, addig az Orbán-kormány bűnei miatt várható szankciók már tízmillió magyar állampolgár mindennapjait érinthetik. Ha végső esetben felfüggesztik a brüsszeli pénzek kifizetését, akkor a kormány által oly' sokat hangoztatott gazdasági eredményeknek egy szempillantás alatt búcsút inthetünk. A Brüsszelből Budapestre – és az egyéb tagállami fővárosokba – utalt hatalmas összeg elköltésének ellenőrzésére jönne létre a közös uniós ügyészség, melynek minél hamarabbi felállítását a 7-es cikkről szóló egyik kísérőjelentés is szorgalmazza. Az Orbánkabinet hevesen tiltakozik a terv ellen, nekik ugyanis megfelel a Fidesz-barát Polt Péter által vezetett „házi ügyészség" is. Európai Uniós ügyekben a hazai ellenzék egyik legfontosabb feladata lesz az európai ügyészséghez való csatlakozás kierőszakolása – az ellenőrizze a pénz útját, aki adja azt. Természetesen az ügyészség nélkülünk is felállhat majd, de ha kivonjuk magunkat a hatásköre alól, azzal rendkívüli mértékben rontjuk a tárgyalópozícióinkat minden más uniós kérdésben. Különösen rossz ómen mindez a 2020-2027-es többéves pénzügyi keret kihirdetése előtt, hiszen egyre erősödnek azok a hangok, amelyek forrásokat vonnának meg a közös szabályokat be nem tartó tagállamoktól. Épp a következő generációk jövőjével játszik tehát a kormány, akár évtizedekre meghatározva a hozzánk áramló fejlesztésre fordítható források mennyiségét. A Fidesz azokat a forrásokat és azokat a lehetőségeket lopja most el, amelyek a ma fiataljait illetnék meg holnap. Ld. itt: http://168ora.hu/velemeny/mester-barnabas-az-egesz-nemzet-serul-a-fidesz-bunei-miatt-148471

Mi oka lehet egy népnek, hogy önként magára húzza a zsarnokság kényszerzubbonyát? Nem lehet megérteni, ha egy kormány éppen a szabadság semmibevételének köszönheti stabilitását. forrás: Széky János, Élet és Irodalom

Mérce

Pap Szilárd István

Varufákisz: Marx megjósolta a jelenlegi válságunkat – és kiutat is mutat

Jánisz Varufákisz egykori görög pénzügyminiszter a Karl Marx és Friedrich Engels által 170 évvel ezelőtt írt Kommunista Kiáltvány idei kiadásához(!) írt bevezetőjében megállapítja, hogy napjaink fiataljai valójában egy kétszáz éves dilemmával szembesülnek: alkalmazkodjanak-e egy hangosan recsegő, magát újratermelni képtelen rendhez, vagy ellenállnak, és új módokat dolgoznak ki a társadalmi együttélésre és együtt dolgozásra? A Kiáltvány megírásának idejében a kapitalizmus még gyámoltalan, töredezett és helyhez kötött volt, de a szerzők már akkor előre látták azt a mindenre kiterjedő, globalizált és financializált alakot, amelyet mára a kapitalizmus magára öltött. A Kommunista Kiáltvány pedig nem csupán diagnózist és cselekvési tervet, de reményt és lelkesedést is adott az embereknek. Sokan vádolják Marxot azzal, hogy gondolataival szörnyű diktatúrákat ihletett és rémtetteket igazolt. Varufákisz szerint erre nem defenzívába vonulva kell válaszolnunk, mondván: senki nem vádolja Adam Smith-t a Wall Street túlkapásai miatt, vagy a Bibliát a spanyol inkvizícióért. Marxék nem számoltak azzal, hogy az ilyen erős, előíró szövegek nem ritkán követőkre, hívőkre tesznek szert, akik aztán saját előnyükre használhatják a szöveg által rájuk testált befolyást: hatalmi bázist építhetnek, visszaéléseket követhetnek el, embereket börtönözhetnek be, és így tovább. Ez azonban minden hasonló programatikus szövegnek a velejárója (ld. Biblia és spanyol inkvizíció). Emellett Marx és Engels nem számoltak azzal, milyen hatással lehet munkásságuk magára a kapitalizmusra. Márpedig mind a szovjet mintára létrejövő államok, mind pedig a nyugati szociáldemokrácia megizmosodása nagymértékben alakította a kapitalizmus irányát. A bolsevik forradalom és a második világháború után, a kommunizmustól való félelem rákényszerítette a kapitalista rezsimeket olyan vívmányok elfogadására, mint a nyugdíjrendszer, a társadalombiztosítás, az ingyenes egészségügy, vagy az ötlet, hogy a gazdagabbak fizessék ki annak az árát, hogy szegény és alsó-középosztálybeli gyerekek egyetemre járhassanak. A Kiáltvány által megjósolt kapitalizmus kiteljesedése épp azután következhetett be a, hogy a Kiáltvány által inspirált rendszerek és pártok összeomlottak, megszűntek létezni. Marxtól függetlenül is sokszor egyértelműen kiderül, hogy a kapitalizmus igazságtalan, hogy hatalmas vagyoni szakadékokat teremt a tőke tulajdonosai és a tőkével nem rendelkező többség között; hogy felemészti a saját újratermelődéséhez szükséges természeti és emberi erőforrásokat. Ezeknek az összefüggéseknek a felismerését is mind Marxnak köszönhetjük. De létezik egy ennél sokkal alapvetőbb szempont: a kapitalizmus irracionális. „A polgári termelési és érintkezési viszonyok, a polgári tulajdonviszonyok, a modern polgári társadalom, amely oly hatalmas termelési és érintkezési eszközöket varázsolt elő, ahhoz a boszorkánymesterhez hasonlít, aki nem ura többé az általa felidézett földalatti hatalmaknak” – olvasható a Kiáltványban. A magántulajdon szentségén, valamint a tőketulajdonosok és bérért dolgozók felosztásán alapuló világban minden technológiai fejlődés, minden pozitív újítás embertelen eredményekkel jár, mind az elnyomottak, mind pedig az elnyomók számára, állítja Marx nyomán Varufákisz, és innen vonja le a következtetést a kapitalizmus irracionális jellegével kapcsolatban. A tőke és a bérmunka problémás rendszere meggátol abban, hogy élvezzük munkánkat és annak gyümölcseit, illetve munkaadót és munkavállalót, szegényt és gazdagot esztelen, reszkető bábokká változtat, amelyeket ellenőrzésükön kívüli erők meneteltetnek egy értelmetlen létezésbe – foglalja össze a kapitalizmus természetét Varufákisz. Marxtól és Engelstől a kiútra is javaslatot kapunk. Csak a közösségi, politikai cselekvés adhat esélyt a felszabadulásra és a boldogságra. A közösségi politikai cselekvés, a gazdaság demokratikus ellenőrzés alá vétele, a magántulajdon szentségének és tőkés-bérmunkás felosztásnak a megszüntetése. Az emberiség elérheti egy olyan társadalmi berendezkedés megvalósulását, „amelyben minden egyes ember szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele”. De kiköthet nukleáris apokalipszisben, környezeti katasztrófában és gyötrő, ellenségeskedést szülő elégedetlenségekben is. Fordulhatunk a Kiáltványhoz inspirációért, reményért, energiáért és bölcsességért, de hogy melyik forgatókönyv valósul meg, az végső soron rajtunk múlik. Ld. itt: https://merce.hu/2018/05/05/varufakisz-marx-megjosolta-a-jelenlegi-valsagunkat-es-kiutat-is-mutat/

„Karl Marx nem felelős azokért rémtettekért, amelyeket azok követtek el, akik az ő örökösének és követőinek vallották magukat. … Nem lehetett szeretni a korai kapitalizmust, amely akkoriban uralkodott, és ma sem lehet beleszeretni egy vak, feltétel nélküli kapitalizmusba. … Harcolni kell az igazságtalanság ellen, és ehhez nem kell marxistának lenni. A kapitalizmus átok, ha nem olyan szempontok alapján alakítják ki, amelyek az embert helyezik a középpontba. Az Európai Unió többek között azért ingatag, mert a szociális dimenzió máig az európai integráció mostohagyermeke. Ezen változtatni kell!”

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke

Orbán Viktor: „Régivágású kereszténydemokráciát építünk.”

Uh... Ennél rosszabb és ártalmasabb kommunikációs húzása nem lehetne Orbán Viktornak, mint hogy a korrupt és jogállamot leépítő rendszerét ’keresztény’ demokráciának nevezi. Látszik, hogy Habony Árpád és Rogán Antal nem különösebben viseli a szívén a kereszténység ügyét (de a miniszterelnök se), mert ezzel bohócsapkát tesznek Krisztus keresztjére, sőt, korrumpálják azt. Mi ezek után is nevezzük a nevén Orbán Viktor rendszerét, jobban illik rá az illiberális jelző, és ahogy Sólyom László fogalmazott, fél autoriter. A kereszténydemokrácia pár fontos ismérve a sokszínűség, az emberi személy radikális tisztelete, az önkormányzatiság, a szolidaritás, a közösségvállalás a peremre szorulókkal, az üldözöttekkel (...), az átláthatóságról, a mértékletességről és az igazságosságról nem is beszélve. Majd ha a kormány megfontol valamit a keresztény értelmiségiek Az idők jeleiben közzétett nekik szóló kritikájából, akkor talán botorkáló lépéseket tesz a kereszténydemokrácia felé. De addig, ahogy mondani szokás, csak nyomokban tartalmaz, véletlenül ott felejtett evangéliumi vonásokat.

                                                                                                        Lukácsi Katalin, volt KDNP-s politikus, facebook                                                                                                      * * *

Orbán Viktornak a kereszténydemokrációról szóló értekezése után fel kell idézzük a rezsibiztos gondolatait is. Németh Szilárd pár nappal ezelőtt a Heti TV vendége volt, ahol többek között az új Orbán-kormány népesedés- és családpolitikájáról is beszélt. Ezzel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy ’a kabinet az egyházakra is számít az elkövetkezendő években, a feladatuk pedig többek között a gondolkodás megváltoztatása lenne’. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem tudni, de nem tűnik túl biztatónak, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) élére egy olyan ember kerül Kásler Miklós professzor (!) személyében, aki szerint a halálos betegségek nagyobb része elkerülhető lenne a Tízparancsolat betartásával (sic!), és aki nem hisz az ősrobbanásban, de az abortuszról sincs jó véleménnyel. (ld. itt: https://magyarnarancs.hu/feketelyuk/be-kell-tartani-a-tizparancsolatot-igy-gyogyulhat-a-magyar-mondta-a-leendominiszter-aki-majd-az-egeszsegugyert-is-felel-110873/?orderdir=&pagenr=2)

                                                                                                                                       forrás: Magyar Narancs

Föld S. Péter

A keresztény értelmiségiek felbátorodtak, aztán visszagyávultak

A kormányból épp most távozó Balog Zoltán mutatta be azt a kötetet, amelyet a Fidesz holdudvarához tartozó értelmiségiek, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete és a Professzorok Batthyány Köre jelentettek meg. Az Újra nevén nevezzük című kiadvány szerzői meglepően kritikus hangot ütöttek meg a kormánnyal szemben, kiálltak a valódi polgári értékek mellett, bírálták a strómanok gazdagodását, a lebutított közmédia lejáratókampányait. (A kötet letölthető itt: http://www.keesz.hu/content/dokumentumok/ujra_neven_nevezzuk.pdf ) Kezdtünk örülni, hogy helyreállt a világ rendje, felébredt a keresztény értelmiségiek lelkiismerete, rájöttek, hogy ők nem ilyen lovat akartak.

Aztán jött a hidegzuhany: a tegnapi bátrak mára magyarázkodásba kezdtek. Egy nap elteltével rájöttek, hogy ők nem is úgy gondolták, ahogyan azt mások belemagyarázzák. A következő közleményt tették közzé:

„Szomorúan olvastuk azokat a cikkeket, amelyek Az idők jelei elnevezésű társadalmi kezdeményezés Újra néven nevezzük című kötetével kapcsolatban láttak napvilágot. A szóban forgó írások olyan színben tüntetik fel a kiadványt, mintha azt a kötet szerzői a jelenlegi Kormány vagy egy konkrét politikai párt kritikájának szánták volna. Ezzel a kiadvány szerkesztői és írói nem tudnak és nem is akarnak azonosulni. … A kritikus szolidaritás hangvétele nem aktuálpolitikai jellegű, tehát azok az értelmezések, melyek kiragadva egy-egy állítást manipulálják olvasóikat, elfogadhatatlanok. “

Magyarán: a keresztény értelmiségieknek nincs bajuk a kormánnyal. Amiről a kötetben írtak, az nem Magyarországon játszódik, talán még csak nem is valamelyik szomszédos országban, az is lehet, hogy egy másik bolygón, de valószínűbb, hogy egy, a miénkétől nagyon távol létező univerzumban. Nem arról van szó tehát, amire az általuk leírt szövegek alapján a legtöbben gondoltunk. Hogy a keresztény értelmiségieknek elegük lett a harácsolásból, tele a hócipőjük a korrupcióval, a strómanok gazdagodásával, és nem hajlandók tovább asszisztálni az ország kifosztásához. A keresztény értelmiségiek nagyon sajnálják, ha valaki az általuk írt és megjelentetett szöveget úgy értelmezte, hogy kritizálták volna a kormányt. Szó sincs ilyenről, üzenik a keresztény értelmiségiek, ez a kormány minden kormányok legjobbika, Orbán Viktor bölcs és igazságos, a fekete fehér, a kicsi nagy, a Föld lapos és négy elefánt tartja a hátán. Ld. itt: http://fuhu.hu/a-kereszteny-ertelmisegiek-felbatorodtak-aztan-visszagyavultak/

                                                                    U T O L S Ó  O L D A L

ELLENSZÉL

A Facebookon terjed az a 21 hittétel, amit Orbán Viktorral kapcsolatban fogalmaztak meg. Ugyan vicces mondatokról van szó, mégis visszaköszön belőlük a fanyar, szomorú magyar valóság. Megmutatjuk őket.

1. Amikor Orbán Viktor megszületett, egy vörös csillag hullt alá a felcsúti tanácsházáról.

2. Orbán Viktor 4 másodperc alatt rakja ki a Rubik kockát a szemhéjával, úgy, hogy közben nem is pislog.

3. Orbán Viktort nem a gravitáció tartja a földön, csak szeret néha gyalog járni.

4. Chuck Norris nem fél Orbán Viktortól, de azért a biztonság kedvéért ő is rá szavazott.

5. Orbán Viktornak nincs szüksége szövetségesekre. Ő maga a szövetség!

6. Orbán Viktor csak a magasságához képest alacsony.

7. 5 gyerekéből 3-at maga Orbán Viktor szült.

8. Orbán Viktor a felcsúti pályán egyszer leszúrt egy szögletzászlót, és amikor kihúzták, nagy sugárban tört fel a tej, a méz és a kánaán.

9. Orbán Viktor egyszer mosolyt fakasztott Áder Jánosból.

10. Orbán Viktor képes járni a tejbegrízen.

11. Orbán Viktor soha nem néz kérdőn, csak felkiáltón.

12. Orbán Viktor 2 000 000 magyar szót ismer fejből, de ennél jóval többet használ.

13. Orbán Viktor egyszer szembe találta magát egy vérengző kárpáti hegyi-jetivel. Állítólag két napig folyamatosan küzdöttek, mire Viktornak sikerült betörnie a fenevadat. A jeti később Kövér László néven vált ismertté.

14. Ha valami nem sikerül elsőre 2/3-dal, akkor Te nem vagy Viktor.

15. OV-nek nincs órája, mert Ő mondja meg mennyi az idő!

16. Orbán Viktor nem épít hidat. Orbán Viktor egyesíti a két oldalt!

17. OV nem kap napszúrást. viszont a nap rosszul lesz, ha sokáig nézi.

18. Az emberek csak agyuk 10%-át használják. A maradék 90%-ot Orbán Viktor használja helyettünk!

19. Orbán Viktor nem csupán vallásos. Ő maga a vallás!

20. Orbán Viktor nem tanulni járt iskolába. Felmérte a terepet, hogy hol fognak róla tanítani!

+1. Isten magára hagyta a földet. Tudta, hogy Orbán Viktor mellett nem lenne dolga! Ld. itt: http://ellenszel.hu/2018/04/30/ez-2/