A friss Fremdenstatistik (Idegenrendészeti statisztika) szerint 2.753 Aufenthaltsverbot (az országban tartózkodás tilalma), több mint 2.300 Einreiseverbot (beutazási engedély megvonása), 2.313 Schubhaft-eljárás (idegenrendészeti őrizet) és összesen 14.156 regisztrált kiutasítás mutatja, milyen eszköztárral próbálja az állam kordában tartani a migráció mellett, az európai uniós állampolgárok szabad mozgási lehetőségének rizikósnak ítélt oldalát.
De kiket érintenek leginkább ezek az intézkedések, milyen okokra hivatkozik a hatóság – és mit árul el mindez Ausztria biztonságpolitikai gondolkodásáról?
A hatályos idegenrendészeti szabályok alapján Aufenthaltsverbotot – azaz tartózkodási tilalmat – nemcsak harmadik országbeli állampolgárok, hanem uniós polgárok ellen is ki lehet mondani, ha személyes magatartásuk miatt a közrendet vagy a közbiztonságot fenyegetőnek ítélik.
A friss Fremdenstatistik szerint 2024-ben összesen 2.753 ilyen döntés született, ami a hatóságok szigorodó kockázatkezelésére utal. A számok mögött jellemzően visszatérő szabálysértések, vagyon elleni bűncselekmények, erőszakos cselekmények és idegenrendészeti jogsértések húzódnak meg, amelyeknél a hatóság szerint a jövőbeni veszély „prognózisa” is kedvezőtlen.
A nemek szerinti megoszlás különösen beszédes:
a 2.753 Aufenthaltsverbotból 2.201 férfiakat érintett, vagyis a címzettek döntő többsége férfi. A belügyi statisztikák régóta jelzik, hogy a bűnelkövetők körében általánosan magasabb a férfiak aránya, és ez a mintázat az idegenrendészeti döntésekben is visszaköszön. A szigorú szankciók ugyanakkor nemcsak a büntetőjogi múltra reagálnak, hanem a jövőbeli veszélyesség felmérésére is építenek, ami gyakran vitákat kelt a jogvédők és a politika szereplői között.
A románok az első helyen az Aufenthaltsverbot-listán. A nemzetiségi bontásból jól látszik, mely állampolgárságú csoportokat érintették leggyakrabban a tartózkodási tilalmak. Messze a legtöbb Aufenthaltsverbotot román állampolgárok kapták, összesen 929 esetben, ami önmagában az összes döntés több mint egyharmadát teszi ki.
Mögöttük a statisztikában a szlovák és a magyar állampolgárok következnek, ami részben az EU-n belüli szabad mozgás, részben pedig a viszonylag nagy létszámú kelet-közép-európai jelenlét következménye az osztrák munkaerőpiacon.
Ezek az adatok érzékeny politikai vitákat táplálnak, hiszen olyan EU-tagállamok polgárairól van szó, akik alapvetően szabad mozgási és tartózkodási joggal rendelkeznek, és akiknek többsége jogszerűen él és dolgozik Ausztriában. A hatóságok érvelése szerint kizárólag egyéni magatartás alapján, esetről esetre vizsgálják, fennáll-e a közrend vagy a közbiztonság konkrét veszélye. Kritikusok ugyanakkor attól tartanak, hogy bizonyos csoportokat a statisztikák miatt könnyebben bélyegeznek meg, ami stigmatizáló hatással lehet az adott, tehát akár a magyar nemzetiség teljes közösségére.
Videó: https://youtu.be/Hw5lNqBq2QY


