Párhuzamos univerzum, ahol az USA még mindig szövetséges – így mutatkoznak be az Európai Parlament külügyi jelentései ezen a héten
A külügy – nem meglepő módon – központi témája lesz az Európai Parlament munkájának, amikor ezen a héten Strasbourgban ülésezik. A Parlament két kulcsfontosságú jelentésről szavaz, amelyek az Európai Unió külpolitikai prioritásait vázolják fel – a Kül- és Biztonságpolitikát (CFSP) és a Közös Biztonsági és Védelmi Politikát (CSDP) –, valamint egy jelentésről az EU-USA kapcsolatokról.

A probléma? A javasolt jelentések egy olyan világnézetet tükröznek, amely teljesen ignoráns a jelenlegi eseményekkel szemben, beleértve a Trump-kormány EU elleni fenyegetéseit, Grönland lehetséges megszállását, az USA külföldi intervencióit és a népirtást Gázában.
A Parlament a Közös Kül- és Biztonságpolitika (CFSP) végrehajtásáról szóló jelentése egy jobboldali párhuzamos univerzumot tükröz, ahol az USA még mindig európai szövetséges. Annak ellenére, hogy Grönland megszállásával fenyeget, és Trump rezsimje következetesen támadja az EU szabályozó hatalmát, a jelentés nevetséges módon „az atlanti összefogás elmélyítését” sürgeti.
Ezzel szemben a BRICS-országokat célozzák meg Európa ellenségeiként, nem pedig lehetséges partnereiként. Míg az Egyesült Államok erőszakkal avatkozik bele szuverén államok belügyeibe, addig a jelentés Kínát „nyíltan agresszív” külpolitikájúnak írja le, és az EU BRICS+ országokkal való kapcsolatainak „újraértékelését” sürgeti.
Kisebbségi álláspontként Baloldal frakció rávilágított az Európai Unió kettős mércéjére, ami abban nyilvánul meg, hogy támogatja a népirtást Gázában, miközben máshol emberi jogi sérelmeket kárhoztat.
A CFSP baloldali árnyék-jelentéstételője, Marc Botenga (PTB/PVDA, Belgium) így nyilatkozott: „Legyünk őszinték: a háború és a káosz legnagyobb hajtóereje ma az USA militarizmusa. De amikor az USA megszegi a nemzetközi jogot, Európa politikusaiban nincs annyi bátorság, hogy egy szót is szóljanak. Ehelyett saját régi birodalmi álmaikhoz kapaszkodnak – miközben a dolgozóknak azt mondják, nincs pénz bérekre, lakhatásra vagy közszolgáltatásokra. A világ változik. Az új hatalmak felemelkedése azt jelenti, hogy kiállhatunk az együttműködés, a béke és a diplomácia mellett – az ENSZ Alapokmányára, nem a birodalmi törekvésekre alapozva. Igen a munkahelyekre és igazságosságra, nem bombákra és dominanciára.”
Eközben a Parlament a Közös Biztonsági és Védelmi Politika (CSDP) jelentése még az Európai Unióról szóló Szerződés 41. cikk (2) bekezdésének megszegését is javasolja, amely tiltja, hogy az EU költségvetése hadműveleteket finanszírozzon. A jelentés, amely a fegyverkezésre és katonai beruházásokra összpontosít, támogatja a források átcsoportosítását az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből a katonai mobilitás és fegyverkezés finanszírozása érdekében.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az európai polgárok számára hasznos projektekből vonnak el forrásokat, és a hadiipari vállalatok felé terelik azokat. A fegyvergyártó cégek számára egy másik nyereményként üdvözlik a védelmi kiadások terén a nagyobb költségvetési rugalmasságot, különösen a SAFE eszköz keretében biztosított 150 milliárd eurós hitelfacilitást.
A CSDP baloldali árnyék-jelentéstételője, Özlem Demirel (Die Linke, Németország) így nyilatkozott: „Amikor az EU védelmi kiadásai rekordmagas 381 milliárd eurót tesznek ki, az átlagember nem fog javulást tapasztalni a szociális finanszírozás, a jobb infrastruktúra vagy a megélhetési költségek csökkentését célzó intézkedések terén. Az asztalon lévő CSDP-jelentés támogatja a néhány olyan EU-program lassú felszámolását, amelyek az átlagemberek mindennapi életének javítását szolgálják, és még az EU saját szerződéseinek megszegését is támogatja. Egyik intézkedés sem fogja az EU-t vagy a világ többi részét biztonságosabbá tenni. Valójában pont az ellenkező hatás lép fel.”
EP Baloldal frakció


